Egy milyen másmilyen Európai Uniót?

Hajdúszoboszlón, a Kiutak a társadalmi válságból tanácskozás nyitóbeszédét Francis Wurtz, az Európai Parlament tiszteletbeli, örökös képviselője, az Európai Parlament Egyesült Baloldal/Északi Zöldek parlamenti csoportjának volt frakcióvezetője tartotta «Egy másmilyen Európai Uniót » címmel.

(http://www.magyardiplo.hu/kezdolap/940-egy-masmilyen-europai-uniot)

Wurtz kedves, megnyerő fickó, tényleg szimpátiával viseltetik országunk iránt – még néhány szót is tud magyarul. Kétségtelenül képzett, jól elemez, jó előadó, mondandóját gyakorlati példákkal ötvözi. Össze is tudja foglalni az Európai Unió összes problémáját: subprime – államadóssági válság – megszorítások – ezek visszahúzó hatása – a perifériák sajátosságait – a német neoliberalizmus fafejűségét – a «mérgező gyógyszer» továbbgyűrűzését – a magánbankok támogatását a közjavakból. Taglalja, hogy milyen ellenállás alakul ki az Unió politikájával szemben és hogyan kezeli ezt az Unió – süketen és vakon a népmozgalom ellen, demokráciahánnyal, a népszuverenitás visszaszorításával, a „versenyképesség” nevében a torzításoktól mentes nyitott piacgazdaság érdekében hozott általános megszorítási politikájának zsákutcájába vezetve.

Azt a következtetést szűri le, hogy «tartós kiút csak az Unió mély, alapvető átalakításával található meg». A cél az Unió újjáalapítása lenne, a «Nemzetek Gyűlésével» ez üzenné az «Unió megváltoztatását, mint az az elévülhetetlen üzenet, hogy "Világ proletárjai egyesüljetek!"».

De hát ki hiheti, hogy a dolgozói érdekeknek megfelelő politika lehetséges olyan intézmények keretében, amelyek minden tagországban – bármilyen legyen kormányuk politikai színe –  maguk szervezik  a destruktív, a privatizációs politikát, a szolgasorsot?

Wurtz hivatkozik az Európai Szakszervezeti Szövetség nov. 14-i akciónapjára is, mint az ellenállás fészkére. Holott az ESZSZ: «támogatva a költségvetések egyensúlyának célját, a végrehajtó bizottság szerint a recessziónak csak úgy lehet véget vetni, ha a költségvetési kívánalmakat és az egyensúlyt rontó elemek megszüntetését rugalmassá teszik.» A «költségvetések egyensúlya» pedig a trojka célja. Erre kellett az akciónap? Júniusban meghatározta új jelszavát: «társadalmi szerződést Európáért» eljutva a következő megállapításig: «(…) egy növekvő kiábrándulást figyelhetünk meg az európai projektet illetően. (…) Ez a tendencia az európai projekt teljes elvetéséhez vezethet - pedig azt az ESZSZ mindig támogatta.» Mi az az európai projekt – amit az ESZSZ mindig támogatott? Az európai szerződések együttese, amelynek nevében a trojka magának vindikálja Európa összes népének a szigorítások diktátumainak jogát.

Ma pedig minden tagállamban eme politika ellen emelkedik a harag.

Würtz azt is kijelenti, a tiltakozás sok veszélyes, reakciós, a szolidaritást teljesen elutasító áramlatot is felszínre hoz, ezt tükrözik az elszakadási tendenciák – mintha a nyomor növekedésének nem a megszorítások lennének az okai, mintha az elszakadási tendenciákat nem maga az Unió támogatná: ha megszűnik a nemzeti szabályozás, akkor csak az EU szabályozása, a dzsungel törvényei maradjanak. Hozhatnak-e olyan eredményt a politikai viták az Unió jövőbeli fejlődéséről, a háborgás következtében hozott engedmények, az Unió átalakítása, stb. amelyek kikényszerítik a «társadalmi fejlődés finanszírozását»?

A zemútnyócév

http://fsp.nolblog.hu/archives/2012/10/09/A_zemutnyocev/

Bocsika, ha szabad bátorkodnom, de az iránt érdeklődnék, hogy te, Picinypofám, mit méltóztattál csinálni a zemútnyócév alatt? Tudod, amiről annyit beszéltél az elmúlt két évben. Nem bosszantásból kérdezem, nem azért, hogy ki gyere a sodrodból.

Pusztán kíváncsiság a részemről, tudásvágy.
Érdeklődés szintjén, ha szabad bátorkodnom.

Mert jó, a szocik korruptak voltak, meg impotensek. Talicskával tolták ki a Nokiás dobozokat. Hallottuk elégszer, jön már ki a könyökünkön. Mindent lehet rájuk mondani, megteheted, Picinypofám, van hozzá médiád dögivel. Hullámhosszod, csatornád, frekvenciád. Az özönvizet is ők hozták az országra, meg a pestist és a tatárjárást. Ők hívták be az oroszokat, a németeket, a törököket, az IMF-et.

Minden tudunk, Picinypofám.Csak azt nem tudjuk, hogy te mivel töltötted a zemútnyócévet?

Azon kívül, hogy a hazafiakkal összehugyoztattad a Kossuth teret, mert a haza nem lehet ellenzékben. Ezt nagyon szépen kitaláltad annak idején, Picinypofám. Előremutató gondolat volt, és nagyon felemelő!

Bizisten nem kötözködés, csupán miheztartás végett és tényleg csak zárójelben: tölthetted volna hasznosabban a zemútnyócévet! 
Használhattad volna másra is, mint rombolásra. Gondolkodásra, teszem azt.

Hogy mi legyen, amikor majd ti lesztek. Az oktatással, az egészségüggyel, a gazdasággal. Az inflációval, a növekedéssel.
Magyarországgal, Picinypofám.

Építkezni kellett volna. Programokon agyalni, szakértőket megkérdezni, közgazdászokkal konzultálni.
Erre kellett volna használnod a zemútnyócévet.

Ehelyett csak egy Matolcsyra futotta, megalázott közmunkásokra, megvezetett pedagógusokra.
Egy bugyuta, perverz tündérmesére.
Nem sok, tudod azt te is. Kevesebb több lett volna.

Egy dolog foglalkoztatott, Picinypofám, de az nagyon: hogy miként lehet megszerezni a hatalmat. Minél többet.
És megtartani. Az idők végezetéig, de minimum mindörökké.
Ez járt egyedül a fejedben Picinypofám. Ezért kellett lebontani a demokráciát, megbénítani a szakszervezeteket, szárnyaszegetté tenni az alkotmánybíróságot.
Leharcolni mindent: ezt tudtad letenni az asztalra a zemútnyóccévben.

Sajnálom Picinypofám, ezt elkúrtátok. Nem picit, nagyon.
Ha szabad bátorkodnom.

Kommentek :

– Politikamentes, zöld, környezetvédős műsort hallgatok a minap, riporteri kérdés: "Milyen sok vízimadár lakja a környéket, UGYE nem volt ez mindig így?" Válaszol a riportalany: "Valóban, a ZEMÚTNYÓCÉV környezetromboló politikáját kellett helyrehoznunk, de ma már ismét madaraktól hangos a vidék. Aranyos, ugye?

– Ha a zemútnyócévben Orbán nem szabotálta vóna a kormány munkáját, akkor nem csak 83, hanem 283%-ra vitték volna fel az adósságot! Nem csak a Malévot és a moszkvai kereskedelmi kirendeltséget, de a vizet, a földet és a levegőt is eladták volna! Minden faluban lenne 40 centis kilátó és kutyawellness, Budapesten meg kormánynegyedek tucatjai egy-egy új metróval és saját Időkerékkel! A kórházakban lépcsőnként vizitdíj automata és ágyanként páncélterem! Sajnos a sok remek Gyurcsány ötlet közül csak a kordonok és a hipermodern vízágyú beszerzése valósult meg, pedig ő aztán naponta képes volt 10-15 remek tervet előadni. Sajnos ennek örökre vége.

– Neked nem tűnt fel, hogy szétb…k a jogállamot és a demokratikus berendezkedés alapjait Magyarországon? Te nem vetted észre, hogy elvonták az alkotmánybíróság jogköreit? Nem tünt fel, hogy totális állami kontroll alá vonták a médiát? Nem lengett be a szemcsid elé, hogy az ügyészségtől a bíróságig, a pszáf-tól az ászig mindenhol Orbán embere csücsül kilenc évre kinevezve? Nem vetted észre, hogy az uralkodó párt saját magának csinált választási törvényt? Nem tűnt fel, hogy a három legfőbb közjogi méltóság három egykori koleszos szobatárs? Nem vetted észre, hogy az alkotmányt lenullázták és kényük kedvük szerint változtatják, miközben ez jelenti (jelentené) egy demokratikus jogállam alapjait?! Nem tűnt fel gondolom az sem, hogy szétbarmolták az ombudsmani rendszert és a költségvetési tanácsot! Most éppen a 2014-es választások elcsalásán dolgoznak a regisztrációs törvénnyel…

– Azért ezt visszafelé is meg lehet kérdezni: a zorbánozáson kívül van-e egyetlen terv? A mostani ellenzéki műhelyben készül-e valami program? Az oktatásról, közmunkáról, egyebekről? Mert mintha régebben sem működtek volna ezek a rendszerek. Két év alatt épült le a demokrácia vagy sose volt? Az elmúltkétévezés mennyiben más,mint a nyolcévezés? Lehet-e nemszeretem dolgok ellen ugyanazzal a nemszeretem módszerrel hadakozni?

És mit jelent az, hogy 2014 után visszaállítjuk a rendet? Milyen rendet? Ami a kétharmados buktához vezetett?

Stratégiai partnerségi megállapodást ír alá a kormány és a Magyar Suzuki Zrt

Orbán Viktor rendszeresen ostorozza a veszélyes multikat: "a magyarellenes multik nagy baj az országnak".

Igaz,  kivételt is tesz a miniszterelnök, eddig több nagyvállalattal - közöttük a Coca-Colával, az Alcoa-Köfémmel, a kecskeméti Mercedeseket gyártó Daimlerrel, a Nokia Siemens Networksszel és a Richter Gedeonnal - kötött már hasonló stratégiai megállapodást.

Ezek lennének a «magyarbarát» multik…

Miért vannak újabb megszorítások, miért csökken az EU-tagországok szuverenitása?

Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafeteria-utalványok piacának korlátozása miatt. Második szakaszukba léptek a Magyarország ellen ezekben az ügyekben indított kötelezettségszegési eljárások - tudatta az Európai Bizottság.

Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a cafeteria-szolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

A kivetett adók a bizottság álláspontja szerint azért sértik a uniós jogot, mert a testület szerint ezek az adók hátrányos megkülönböztetést jelentenek a külföldi vállalatokkal szemben.

"… a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik" - érvel a brüsszeli testület, és ez sérti az unió szerződésében rögzített letelepedési szabadságot.

A telekommunikációs szektor különadója miatt októberben már az Európai Bírósághoz fordult.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének álláspontja szerint nem az irányelvben rögzített célt, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelését szolgálja.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország "indokolatlan és aránytalan korlátozásokat" alkalmaz, és nem biztosítja "a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát" az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára.

Oroszország

                                                                           

Az ILO Valentyin Uruszov szabadlábra helyezését kéri! 

Amikor a sajtómogulok az oroszországi demokratikus jogokról írnak, előszeretettel indignálódnak a Pussy Riot punkcsoport sorsán vagy Hodorkovszkij milliárdosén (bebörtönözték, miután Georges W. Bush barátai révén az orosz olaj kirablásának jövedelmező pénzügyi finanszírozásával próbálkozott a Kreml háta mögött, amelynek pedig protezsáltja volt). De a független szakszervezetek szervezéséért börtönbevetett munkásaktívák sorsa nem képezi a «nagysajtó» aggodalmai részét. Az orosz rendszer «önkényességével» szembeni méltatlankodása tehát változó dimenziókkal bír…

Oroszországi levelezőink a Rabocsije Izvesztyija újságtól arról informálnak bennünket, hogy november 19-én a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közzétette megállapításait és ajánlásait az Oroszországi Munkakonföderáció (KTR) által az ILO Szabad Szakszervezetek Bizottságához benyújtott (2758. sz.) panasz ügyében, melyet számos szakszervezet támogatott, ideértve az Oroszországi Független Szakszervezetek Föderációját is (FNPR, a volt hivatalos szakszervezetek szövetsége). A panasz számos, a szakszervezeti szabadságot sértő esetet tartalmaz, jelentős szerepet szánva Valentyin Uruszovnak. A jakutföldi (Kelet-Szibéria) gyémántkitermelő iparban dolgozó fiatal szakszervezeti aktivistát 2008-ban zárták börtönbe. Ezóta folyik nemzetközi kampány kiszabadítása érdekében, melyben másokkal együtt részt vett a Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése és a Megtorlás Elleni Nemzetközi Bizottság.

Idézve a KTR panaszában leírtakat, az ILO jelentése emlékeztet, hogy «Valentiny Uruszov jelenlegi ítélete 6 év börtön. A KTR emlékeztet, hogy a PROFSZVOBODA szervezetet, a SZOTSPROF fémipari dolgozói szakszervezet tagját 2008. jún. 16-án hozták létre az ALROSZA gyémántkitermelő cég dolgozóinak képviseletére. V. Uruszov alapítója, vezetője és képviselője volt ennek a szakszervezetnek. Az ALROSZA alvállakozójának, az udacsniji ércfeldolgozó üzem 2. sz. gépjárműdepójának dolgozói több alkalommal meghatározták és kinyilvánították a Nagy-Észak e régiójában kirívóan alacsony bérük emelésére irányuló, a munkakörülmények javítását célzó követeléseiket, valamint kollektív szerződés igényét. A munkáltató szisztematikusan semmibe vette ezeket a követeléseket. 2008 augusztus közepén a 2.sz. depó dolgozói levélben értesítették a munkáltatót éhségsztrájkjuk indításáról és aug. 25-tel kezdődő munkabeszüntetésükről. Aug. 28-án a város főterére szakszervezeti gyűlést hívtak össze 200 munkás részvételével. A V. Uruszov vezette szakszervezeti bizottság kezdeményezésére a követeléseket átadták a munkáltatónak. Az ALROSZA vállalat vezetése ugyanakkor elutasított minden találkozást az alkalmazottakkal és a szakszervezet tagjaival szemben erőszakkal lépett fel. 2008. szept. 3-án reggel Valentyin Uruszovra civilruhás egyének támadtak. Ütlegelték, megbilincselve bedobták egy személygépkocsiba, zsebébe egy csomag narkotikumot tettek. Később kiderült, hogy az egyének a mirniji járás rendőrségi drogelhárítói voltak. V. Uruszov szept. 9-ig a mirniji rendőrség kábítószercsoportjának foglya maradt. Fenyegetéssel kényszerítették kábítószert birtoklásának bevallására. Csak másnap, letartóztatása után 24 órával adtak neki enni, s ezután küldték vizsgálatra avégett, hogy megállapítsák, fogyasztott-e drogot. A teszt morfiumot mutatott ki. Letartóztatásakor egyáltalán nem tesztelték, bírósági tárgyalásakor pedig a tesztet elvégző orvos tanusította, hogy a kimutatott morfium két órával előtte kerülhetett szervezetébe». Az ILO jelentése ezután leírja, hogyan használták fel ezt a kitervelt csapdát arra, hogy Uruszovot 6 év börtönbüntetésre ítéljék 2008. dec. 26-án «kábítószer birtoklásáért». (Mégha nem is beszélünk arról, hogy a rendőrök egyike később korrupciós ügyben és erőszak alkalmazása miatt került az igazságszolgáltatással összetűzésbe), ezek az aggasztó, a szakszervezetellenes megtorlást alig elfedni próbáló tények oda vezettek, hogy az ILO az Oroszországi Föderáció kormányától kéri, «indítson azonnal független vizsgálatot a gyanuról és ha ez kideríti, hogy Uruszov letatóztatásának oka szakszervezetellenes motivációval bír, hozza meg a szükséges intézkedéseket azonnali szabadlábra helyezése érdekében». Az ILO nagyjából hasonlóan járt el a bebörtönzött romániai bányászszakszervezeti felelősök ügyében, akik végül ki is szabadultak. Éppen ideje, hogy az Oroszországi Föderáció kormányától követeljük, hogy ezeket az ajánlásokat teljesítse.

Dominique Ferré

Izraeli és palesztin kommunisták a háború ellen

2012. nov. 21.
Faire vivre et renforcer le PCF – http://lepcf.fr/spip.php?page=article&id_article=1457

A Palesztin Nép Pártja közleménye (PPP)

 

2012. nov. 29-én a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napján az ENSZ Palesztinának státuszáról fog szavazni (a közgyűlés nem hivatalos tagállamaként). Közel egy évszázada, hogy népünk nemzeti jogait tagadják megvonva az alapvető emberi jogokat is.

Két héttel e dátum előtt, 2012. nov. 14-én Izrael  újabb offenzívát indított a gázai övezet ellen. Az agresszió beleértendő a januárra tervezett izraeli választások kereteinek összehangolásába.

Gázában egy ostromlott nép elleni bűnös támadáshoz asszisztálunk. A biztonsághoz ennek semmi köze nincs, minden népünk elidegeníthetetlen önrendendelkezési joga tagadása körüli forog. Az izraeli kísérletek arra, hogy az ENSZ előtti kérésünk elé akadályokat állítsanak, nem akadályozzák népünket abban, hogy egysége és nemzeti felszabadítási törekvését fenntartsa, folytassa a tartós, teljes és igazságos béke keresését.

1948 óta elszenvedjük, hogy kifosztanak, elüldöznek bennünket. Közel egymillió palesztint erővel kényszerítettek háza elhagyására Palesztinában. Saját földünkön kerültünk veszélybe. Az 1967 júniusi izraeli megszállás új szenvedéseket hozott. A 45 éves megszállás izraeli politikája a föld kisajátításán, a telepeken, a gázai és ciszjordániai ostromon, a házak lerombolásán, a katonai kerületeken, a  checkpointeken és a földünket elválasztó falon nyugszik.

Az izraeli megszállásnak véget vetni, ez a palesztinok számára az egyetlen kiút, hogy prosperitással és fejlődéssel teli életet folytathassanak. Ez az egyetlen módja szabadságunk és méltóságunk elérésének.

Hisszük, hogy a Palesztin Felszabadítási Mozgalom kezdeményezése az ENSZ-nél Palesztina státusza felülvizsgálatára egy fontos pozitív politikai és közösségi lépés, amely közelebb visz bennünket ehhez a szabadsághoz. Céljaink szerint helyes irányba lépés, az igazságos és teljes béke felé, amely az ENSZ határozatainak nemzetközi legitimitásán alapul. Teljes mértékben támogatjuk ezt a javaslatot, ahogyan támogattuk Palesztinának az ENSZ teljes jogú tagjakénti jelöltségét is a múlt évben. Pártunk fontos szerepet játszott a kezdeményezés ösztönzésében és abban, hogy minden kommunista és baloldali pártot ennek pártolására szólított. 

Újabb felhívást bocsátunk ki harcunk és erőfeszítéseink támogatására, mely utat nyithat a valódi szuverén palesztin állam előtt az 1967. jún. 4-i határok alapján. Arra szólítunk benneteket, erősítsétek meg állásfoglalásotokat, akcióitokat és harcotokat nemzetközi téren
– az izraeli agresszió azonnali megszüntetéséért, Gáza földi inváziója megakadályozása érdekében;
– támogassátok a palesztin állam elismerését az ENSZ-nél.

Eljött Palesztina ideje. Bizonyosak vagyunk abban, hogy szolidaritásotok segíteni fog minket legitim célunk elérésében avégett, hogy a következő szakasz a mi államunk ünneplése legyen  és ne csak jámbor óhaj jogtalanul megfosztott államunk után.

Ha Izrael nem vet véget az 1967-ben megkezdett megszállásának, továbbra is gátolja a szabad és szuverén palesztin állam felállítását és folytatja agresszióját Gázában és Ciszjordániában, a most Gázában tapasztalt szörnyű jelenetek újból és újból meg fognak ismétlődni.

Kína-levél 389. sz. – 2012. nov. 15.

Xi Jinping a KKP élén. A kommunista párt új vezetőt választott a legközelebbi kongresszusig, elvileg 5 évre. De a kongresszusi előkészületek valóságos csatatérré váltak, ahol a rivális frakciók a jövőt teljesen elbizonytalanító csapásokat osztogattak. Xi Jinping, a kétes  fegyverszünet embere, az egyes számú jelölt, közvetlenül a kongresszus előtt két hétre magyarázat nélkül eltűnt a szem elől. Nincs közvetlen támogatása a vezetés és annak öt más tagja számára (kivéve a miniszterelnöknek kinevezett Li Keqiangot), akiket 5 év múlva le fognak cserélni, mivel azok elérik a megállapított korhatárt.

A klánok háborúzásának okai. Az okok alapjában ahhoz kötődnek, hogy a kínai gazdaságot domináló állami szektort meg kell-e reformálni, hogy az a külföldi tőke számára megnyíljon. Múlt év februárjában a Világbank közzéadta jelentését «China 2030» címmel, amelyet a New York Times így foglal össze: «A jelentés azt kéri Pekingtől, hogy fejezze be a piacgazdasági átmenetet, az állami vállalatok hatalmát csökkentse, bátorítsa a magánvállalatokat (…)».

«Igen, meg kell tennünk», ismételgette Wen Jiabao, a márciusban leköszönő miniszterelnök megígérve «a magánszektorra alkalmazott politika javítását avégett, hogy vonzza a tőkét a volt állami monopólium területeire is, mint a vasút, a helyi adminisztráció, az energia, a pénzügy, a telekommunikáció, az oktatás, az egészségügy». Ne csináljunk titkot belőle, ezek azok a reformok, amelyek a dolgozók százmilliói életét és munkahelyét tették ingataggá...

Igen, de… «Az utolsó öt évben nem volt semmilyen nagy strukturális reform. (…) Wen Jiabao ugyan felszólított ilyen változtatásokra, de tényként a rendszer ellenkező irányba mozdult», helyteleníti K. Lieberthal, Clinton elnök volt ázsia-tanácsosa («Foreign Policy», nov. 7.). Más megfigyelők is osztják ezt a véleményt: «Az állami szektor növekszik, a magánszektor visszahúzódik».

Mit tehet Xi Jinping? A távozó Hu Jintao és Wen Jiabao hívei és az állami szektor apparátcsikjai közötti fegyverszünet nem tudja megszüntetni az antagonizmust. K. Lieberthal azonban hiába esik kétségbe:«a piac szerepét fejleszteni kell, lehetővé tenni az amerikai befektetéseket a pénzügyi szektorba, ahol az USA igen versenyképes», nehéz elképzelni, hogy az új főnöknek, Xi Jinpingnek lehetősége lesz a kínai állami bankokat megnyitni az amerikai bankspekuláció előtt…

2007 óta «minden politikai, társadalmi, gazdasági reform halva született. Félek, hogy ez Xivel csak rosszabb lesz», mondja egy szakértő; «kétlem, hogy az új kormány tud valamit is kezdeni az állami vállalatok megreformálása terén», sajnálkozik egy másik («Financial Times», nov. 15.). Valamit tenniük kellene, megmutatni, hogy szívükön viselik a gazdasági reformot, foglalhatjuk össze Barry Naughton, egy másik szakértő mondanivalóját, mert Wen Jiabao sokat beszélt róla, de «semmi nem történt»…

Bizonytalanságok. Nem is lehet jobban megmagyarázni, mint ahogyan a hongkongi egyetemi tanár, J.-P. Cabestan teszi: «Az a feltevésünk, hogy Xi sem nem reformer, sem nem konzervatív, hanem a körülmények fogják eldönteni mi lesz belőle» (AFP, nov. 15.). Mintha mindenki egyetértene egy új fejlesztési modell szükségességében, «a fogyasztás felé kell fordulni inkább az export helyett», avval a céllal, hogy 2020-ig a megtermelt javakat és a fejenkénti jövedelmet meg kell duplázni: «Népünk (...) azt akarja, hogy gyermekeink jobban éljenek, jobb munkahelyük legyen. Küzdünk, hogy ez eljöjjön», mondta Xi Jinping.

Ahhoz azonban, hogy fogyasztani tudjon, a dolgozó népnek stabil munkahelyek kellenek, annak a kockázata nélkül, hogy egyik napról a másikra ajtón kívül tegyék, vagy bérét ne fizessék ki, például betegségi biztosítása legyen, biztos nyugdíja öreg napjaira…

A statisztikák októberben gyenge gazdasági emelkedést mutatnak, a Kereskedelmi Minisztérium megerősíti, hogy «nehéz optimistának mutatkozni ami a jövő évet illeti», a Munkaügyi és Társadalombiztosítási miniszterhelyettes pedig nyugtalankodik a «a gazdasági lassulás munkaerőpiacra gyakorolt hatása miatt», ahol a betöltetlen munkahelyek száma csökken és a munkanélküliek száma nő (Xinhua hivatalos ügynökség, nov. 12.).

«Demokratikus rendszer»? A leköszönő elsőszámú vezető, Hu Jintao beszédében elmagyarázta, hogy a «demokratikus rendszer megjavításának nagyobb jelentőséget», kellene fordítani, «aktívan és óvatosan» (sic !) előrelépve, mert «a politikai rendszer reformja Kína globális reformjainak fontos része». Hol van hát ez a «demokratikus rendszer», ha a dolgozóknak sztrájkba kell lépniük ahhoz, hogy tárgyalhassanak? Nem éppen Hu Jintao volt, aki a «kollektív konzultációkat» tartalmazó törvényt késleltette a hongkongi munkáltatók virulens reakciói hatására 2010 szeptemberében? Milyen az a «demokratikus rendszer», melyben a dolgozóknak sztrájkolni kell, ha saját szakszervezeti képviselőiket meg akarják választani, ahol a bizalmikat utcára tehetik, bíróság elé állíthatják, ha kolllégáik nevében szólnak, melyben a szólásszabadságra cenzúra telepedett?

«Konzultációk » és «tárgyalások» egy üzemben

A «China Labour Bulletin», a hongkongi munkásjogokat védő szervezet számol be a történetről. A kantoni Shiroki, egy japán társaság autóalkatrészgyártó üzemében az 500 munkás megelégelte, hogy naponta 20 perccel többet kellett dolgoznia az egyébként törvény szerint biztosított ebédidő behozására. Az üzemi vezetés az ebédidőt nem ismerte el a munkaidő részeként…

A dolgozók által 2003-ban demokratikusan választott bizalmik a kantoni ACFTU hivatalos szakszervezet képviselőitől kisérve egy évig tárgyaltak a vezetéssel sikertelenül. Tudnillik a törvény «kollektív konzultációt» ír elő, nem pedig «kollektív tárgyalásokat». Az árnyalat fontos. 2011 júliusában a bizalmik egy  shenzheni, a kollektív tárgyalásokra specializálódott ügyvédi irodához fordultak. Hat hónapig ez az iroda adott tanácsokat nekik, képezte ki őket a  tárgyalások folytatására, erről és a tárgyalások haladásáról ugyanakkor informálva a helyi szakszervezeteket és az önkormányzatot.

Ezév febr. 1-én a szakszervezeti tagok szavaztak a «20 perc ingyen» befejezéséről.  Az üzemi vezetés két órán belül meghátrált és nyilatkozatban elfogadta. Egyetlen szavazással, egyetlen akcióval többet értek el, mint a hónapokig tartó «konzultációkkal»!

Mintegy 10 éve, mondja a «China Labour Bulletin», a munkássztrájkokkal és tüntetésekkel szemben a hivatalos szervek teljes súlyukat bevetik a konfliktusok enyhítésére. Duan Yi, egy jogi iroda vezetője szerint: «A kollektív tárgyalások sikerét kimutatva meggyőzően kimutatható, hogy ezek valóban a dolgozói érdekeket védik és a vezetését is».

A «China Labour Bulletin» konstatálja, hogy a hivatalos szakszervezet, az ACFTU néha meghagyja a dolgozóknak az akció lehetőségét, hogy a munkáltatónak muszáj legyen a tárgyalásokba bocsátkozni. A megtorlás kockázata létezik (bíróság előtt vagy elbocsátással) – ahogy a migráns dolgozók egyik védelmezője mondja: «nagy gond, hogy hogyan oltalmazzuk meg a bizalmiakat» –, de végülis, mondja Duan Yi, a dolgozók és a szervezetek támogatásával nem lehetetlen, mert «ha a követelések jogosak, a törvény és az igazságszolgáltatás szelleme a kollektív tárgyalásokat elismeri».

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Munkabiztonság…

A Riteng a tajvani Pegatron lányvállalata több, mint 80 ezer munkást foglalkoztat az elektronikai iparban. Magát a vállalati szociális felelősség követőjének tartja és a munkaügyi biztonság és egészség normái betartásááért még díjat is kapott! 2011. dec. 18-án Sanghai melletti műhelyében (az Aple tablettjeit itt polírozzák) robbanás történt, 62 dolgozó sebesült meg. A Sacom hongkongi diákegyesület, amely korábban már vizsgálódott a hirhedt Foxconn üzemeiben, világosan akar látni abban, javult-e azóta a munkásjogok kérdése.

Néhány elem, amely az alkalmazottak válaszaiból kiderült: a munkacsapatok átlagosan heti 6 napot napi 10 órában dolgoznak, ami a törvényesen engedélyezett túlórák kétszerese, de havi viszonylatban elérheti a 200 túlórát is! Ezek bérezése abnormálisan prémiummal folyik; a napi munkafelvétel előtti és utáni kötelező eligazításokat egyáltalán nem fizetik ki; a gyakorlati munkán résztvevő diákokat olyan helyen foglalkoztatják, amelynek köze sincs tanulmányaikhoz; a dolgozók csak hathavi munka után csatlakozhatnak a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkahelyi balesetvédelmi rendszerhez; a kihelyezőügynökségek által küldött munkásoknak nincs joga ehhez a szociális hálóhoz, holott kötelező, és nincs a prémiumokhoz sem.

Ami a munkaegészséget és -biztonságot illeti, megfelelő szellőztetés most sincs, a kiosztottt maszkok hatástalanok. Ismét feláll a robbanás veszélye, holott a súlyosan megégett dolgozók decemberben még kórházban voltak.

(forrás: http://sacom.hk/archives/966)

Sztrájkok és tüntetések okt. 28. és nov. 15. között

Dongguanban a SinGeen Technologies-nál a pihenőnapok módosítása és a túlórák visszatartása miatt; négynapos munkabeszüntetés a Flextronicnál Shenzhenben a vállalat kitervelt csődjével szemben; Jiaozuoban óvónők, Foshanban és Nantongban építőmunkások, Shenzhenben a Huangguan Electronics alkalmazottai a ki nem fizetett bérek miatt; Chongqingban építőmunkások, Shaowuban buszsofőrök, Dongguanban a Nokia dolgozói,  Nanjingban a Xinjiekoué bérkövetelésekért; a dongguani Chuangmeng Electronics munkásai és a shenzeni Phino Cable-é és mégegyszer a Jiehebaide-é üzemük bezárása ellen; az elbocsátás esetére megállapított járandóságok ki nem fizetése miatt a Motorolánál Jiangsuban, a Suningnél Kantonban, a Shihongnál Shenzhenben.

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

• Az Emberi jogok ligája októberi közlésében olvastuk

– A rendőrség leállított egy négyezer emberből álló menetet (Caitang falu, Chaoan megye Guangdong tartomány). A tartományi hatóságok beavatkozását kérték a titokban eladott földek és rendőri erőszak kivizsgálása tárgyában. Szept. 23-án összecsaptak a közéjük beférkőzött rendőrökkel(Minsheng guancha, okt. 19.)

– Internetes kampány Yi település (Zhongtanhoz közel, Guangdong tartomány) pártvezetőinek meggazdagodása kiderítésére. Chen Yaogen fényűző villát építtetett magának(halásztóval, mesterséges vízeséssel, medencével, stb.), számos háztartási alkalmazottat tart az életkörülményeiben legmostohább migráns dolgozók dominálta népesség közepette. Okt. 10-én robbant ki egy hasonló botrány Panyu megye politikai biztosa ügyében, aki családjával 22 rezidencia birtokosa. (South China Morning Post, okt. 14.)

– A párt XVIII. kogresszusa alatti tüntetések megelőzésére a hatóságok nyomást gyakorolnak a disszidensekre, a petíciózókra. Számos értelmiségi, polgárjogi harcos házi őrizetben töltötte ezeket a napokat, vagy vidékre küldték. Az Igazságügyi miniszter szerint a  «társadalmi stabilitást biztosítani kell a győzedelmes XVII. kongresszus biztos és harmonikus környezete számára». (South China Morning Post, okt. 28.)

– A kínai cenzúra blokkolta okt. 26-án a New York Times internetes hozzáférését, miután azon megjelent a kínai miniszterelnök és családja által felhalmozott javakról szóló cikk.

• A Riporterek Határok Nélkül megjegyzi, hogy a kongresszus végével a KP «sürgősen rendet tesz az emberi jogvédők soraiban», idézi Hu Jiát, aki házi őrizetben van, amióta elhagyta a börtönt 2011 júniusában és Shu Xiangxin ügyvédet, akik ismeretlenek vertek meg az illegális földelkobzásokról közzétett információi után.

Izraeli és palesztin kommunisták a háború ellen

2012. nov. 21.

forrás: Faire vivre et renforcer le PCF – http://lepcf.fr/spip.php?page=article&id_article=1457

Beszélgetés Dov Khenin izraeli kommunistával 

A Hadash–mozgalom tagjaként az izraeli parlament képviselője: «Nem csak a Hamas, Izrael közötti és a jelenlegi eszkaláció problémájáról van szó. A valódi kérdés maga a megszállás, az a tény, hogy a palesztinoknak nincs joguk önrendelkezésükre saját független államuk létrehozásával».

–     Milyen célt követ az izraeli kormány?

–     Dov Khenin: Hát ez nyitott kérdés! Még az izraeli establishment is megérti, hogy katonai hadművelettel lehetetlen a Gázában a Hamas-rendszer megsemmisítése, ahonnan a most folyó támadás valódi oka ered. Még ha a valódi cél az is, hogy Izrael déli területein nyugalom legyen, emlékezzünk csak a korábbi hasonló műveletre. 4 éve az «Edzett ólom» hadművelettel vélték rendezni a kérdést. Szenvedést hozott Gázának, 1400 ember halálát, házak százainak lerombolását jelentette, és végtére semmilyen változással nem járt. A biztonság problémája teljes egészében ma is fennáll. Egyszer és mindenkorra meg kell érteni, hogy a katonai út nem oldja meg az izraeli állampolgárok biztonságának gondját.

-       Mit gondol Ön az olyan országokról, mint Franciország is, amelyek úgy tartják, a palesztinok és izraeliek között megoszlik a felelősség a történtekre vonatkozólag?

-       Dov Khenin: A palesztin kérdést szélesebb vonatkozásában kell vizsgálni. Nem csak a Hamas, Izrael közötti és a jelenlegi eszkalációs problémáról van szó. A probléma jelentősebb, szélesebb. A fő gond nem az, hogy tudjuk, kik lőnek Gázában vagy Dél-Izraelben. A valódi kérdés az, megmarad-e a megszállás, az a tény, hogy a palesztionknak nincs nincs joguk önrendelkezésükre saját független államuk létrehozásával. Ez a helyzet nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a békekötést, az abba az irányba haladást, a katonai eszkaláció végét. Ez a központi kérdés. Szerencsétlen módon az Európai Unió nem foglal állást határozottan a béke kérdésében.

-       Fennáll-e annak a veszélye, hogy egy ilyen hadművelet ellenhatásaként  Mahmoud Abbas meggyengül az ENSZ-nél a megfigyelő státuszt kérő felszólalása előestéjén?

-       Dov Khenin: A gázai hadművelet előtt a kormányban felmerült az ölet, hogy Mahmoud Abbastól és a Palesztin Hatóságtól megszabaduljon. A külügyminiszter, Avigdor Lieberman nyíltan kimondta. Ez az új háború az izralei-palesztin arénában zajló küzdelem bizonyos politikai sarkába szoríthatja Abbast.

-       A kommunista párt és a Hadash–mozgalom tüntetéseket szervez a gázai háború ellen. Hogy fogadják Önöket?

-       Dov Khenin: Hát nem könnyű dolog! Az első tüntetésünk a hadművelet megkezdése napjának estéjén zajlott. Jelenleg az Izraelben kifejlődő nacionalista áramlat ellen harcolunk. Fontos, hogy más hangok is hallatszanak, olyan alternatívaké, akik idővel egyre nagyobb támogatást kapnak az izraeli közvélemény különféle szektoraiból. 

Nemzetközi információk

Nemzetközi információk

101.sz. (470) – 2012.nov.23.

Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése

A spanyol állam munkásaktivistáinak javaslata európai munkástanácskozás szervezésére

Egyesíteni a dolgozók, a népek és szervezeteinek erejét az Európai Unió és a trojka bűnös programjainak megsemmisítéséért

Két héttel ezelőtt a nov. 14-i általános sztrájk előkészítése alatt spanyolországi és portugáliai társaink európai munkástanács szervezésére tettek javaslatot.  A nov. 14-i általános sztrájk ismét felvetett olyan problémákat, amelyek akut jellegűek.

Portugál, német, francia, svájci és brit aktivisták már pozitívan válaszoltak.

Az aláírók 2013 márciusára a spanyol állam területén javasolják a konferencia megtartását.  

………………………………………………

Kedves Társaink!

Spanyol munkásaktivisták vagyunk, országunk szakszervezeti tömörülései, az UGT és CCOO nov. 14-i általános sztrájkfelhívásának előkészítésén dolgozunk teljes erőbedobással. Azt javasoljuk, hogy együtt tanácskozzunk arról, hogyan tudunk végezni a trojka mindnyájunk országát sújtó gyilkos programjaival és memorandumaival.

Nov. 14-én portugál társaink is általános sztrájkra szólítottak a CGTP és az UGT több szakszervezetén keresztül.

Ebben a sztrájkban össze akarjuk kovácsolni erőnket, a nép többsége akaratának megfelelően: «A szigorítási programok, a munkatörvénykönyv reformjának teljes és azonnali visszavonását! Le Rajoy-jal!»

Győzni akarunk, de ismerjük az utóbbi hónapokban az ilyen általános sztrájkok hátulütőit Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban: vajon tényleg arról van-e szó, hogy a munkásosztály szervezeteivel elsöpri a programokat és memorandumokat? Vagy csak ez is csak egy kérészéletű sztrájknap szabad kezet hagyva a kormányoknak?

Elvtársaink!

Társadalmunk az összeomlás szélén áll. Megsemmisülőben van az, amit eddig az EU vezetői hajtogattak, hogy meggyőzzenek bennünket az eurozóna megmentését szolgálandó újabb és újabb lemondások értelméről az «európai társadalom» megalapozásában.

Csakis a Zapatero által kezdett és Rajoy által folytatott program elvetése, a trojka direktíváinak megsemmisítése tudja népünket olyan reménytelen akcióktól megmenteni, amelyek politikai megoldás híján elkerülhetetlenül bekövetkeznek.

Két ellentétes vonal áll szemben: az egyik a trojka programjaival való leszámolást kereső mobilizáció, a másik pedig, mint az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ=ETUC, CES) a «szociális Európáról» való képzelődéssel csak asszisztál a program bevezetéséhez.

Egy óriási energia már készen áll. A belőlünk koldust, hosszó időre adósrabszolgát faragni akaró erővel szemben ennek kell visszaszereznie osztályszervezeteit, egyesülnie kell abból a célból, hogy ezt a politikát legyőzze. Spanyolországban, Portugáliában a nov. 14-i előkészületek szilárdan megadják a támpontot, a mozgósítás előtti akadályokat el kell takarítani.

Társaink!

Többségetek tisztában van ezzel a problémával. Ezért fordulunk hozzátok egész Európában.

Sorsunk összekapcsolódik. A Brüsszel és az IMF által Rajoynak diktált 2013-as költségvetés olyan bősz haragot és ellenőrizhetetlen robbanásveszélyt váltott ki, hogy szervezeteink vezetői kénytelenek voltak általános sztrájkra hívni nov. 14-re. A szakszervezetek egész Európára kiterjedő általános sztrájkja támpont lehet Európa népei számára, de csak a trojka programjai visszavonásának világos jelszavával.

Ezt várják azok a dolgozók, akik küzdenek. Készek ugyanúgy válaszolni, mint a portugál városokban hömpölygő tömeg: «Le a memorandummal! Le Passos Coelho kormányával!», ahogy Spanyolországban: «Nemet a költségvetési megnyirbálásokra! A kormány mondjon le!».

Az ESZSZ (ETUC, CES), amely úgymond harcol a szigorítási programok ellen, «európai szociális szerződésért vívott akció- és szolidaritási napra» hív fel, de «ugyanakkor támogatja a költségvetések szanálásának célját (…) az európai hosszantartó fejlődés céljából». Felhívása összefoglalja, a Lisszaboni szerződést megingathatatlanul támogatja.

Egy ilyen akciónapot kijelölni a «költségvetés egészségessé tétele céljából» olyan országban, ahol a nyugdíjasok százezereit ennek a «szanálásnak» a nevében döntötték nyomorba, tökéletesen ellentétes mindazzal, amiért dolgozók milliói sztráljkokba és tüntetésekbe kezdenek.

Társaink!

Ez alkalommal nekünk kell feltenni azokat az égető kérdéseket, amelyek hónapok óta felmerülnek a görögországi munkás- és népi mozgalmakban.

Mennyi beteg fog még meghalni orvosi kezelés hiányában, mert a kórházakat megfosztják a szükséges eszközöktől az EU elvárása, a «költségvetések szanálása céljából»? Hány munkáscsaládot fognak még kitenni otthonából? Hány újabb nyugdíjast fognak még nyomorba dönteni a Rajoy, vagy a portugál kormány már bejelentett programjai? A reménytelenség milyen fokát kell elfogadnunk fiataljaink ügyében? Hagyjuk-e gyerekeinket, országaink élő erejét tömegesen külföldre emigrálni, mint Franco és Salazar idejében? Hányszor kell még belenyugodni abba, hogy veszítettünk a százezeres nagyságrendű elbocsátások következtében? A deregularizáció mekkora mértéke lesz elég a Brüszelben követelt versenyképességi kritériumokhoz? Bérük megkurtításának mekkora százaléka vár még a közalkalmazottakra?

Egyszóval, milyen «felsőbb elvek» nevében kell elfogadnunk ezeknek a Brüsszelben önkényesen kinevezett korrupt technokratáknak a «szabályait», amelyek az egész civilizációt aláaknázzák?

Az EU – a «bal»- és jobboldali kormányok cinkosságával – azért ösztözni az államokat, régiókat és önkormányzatokat a kölcsönjegyzésre, hogy a nemzetközi pénzügyi alapok, bankok, spekulánsok és hasonszőrűek botrányos mértékű «kreditosztalékot» kapjanak. A nemrégen elfogadott GPUSKK és EMS a társadalmat az európai szerződések alá rendelik, a népeket és nemzeteket szuverenitásuktól megfosztva. Nekik azért kell – mesterségesen – támogatni a pénzügyi piacok «szigorát» az embermilliók ellenére, mert  kihelyezéseik nem hajtanak elég hasznot!

Társaink!

Országainkat ugyanolyan destruktív spirálba sodorták. Görögország, Spanyolország, Portugália után ma a trojka célkeresztjében  Franciaország, Németország áll. Sorsunk attól függ, képesek vagyunk-e egységes erőt alkotni, amely előtt sem a kormányok, sem a brüsszeli Bizottság, sem az IMF programjai nem tudnak megállni.

Közös harcban kell követelnünk a szerződések, programok visszavonását, hogy az EU-nak alávetett kormányokat elzavarjuk, és olyan kormányok előtt nyissunk utat, amelyek ezt megteszik. Így tudjuk biztosítanunk együtt az európai szabad népek szabad Uniójának békés jövőjét.

Ez az oka annak, hogy valódi és széleskörű munkáskonferencia megtartását javasoljuk, ahol a munkásmozgalom különféle irányzatainak küldöttei szabadon megvitathatják, hogyan lehet koordináltan leküzdeni az egységgel szembeni akadályokat:

-          az EU gyilkos programjai és szerződései hatályon kívül helyezése előtt,

-          a trojka diktatúrájával szemben.

Első aláírók:

Jordi Salvador Duch, az UGT Tarragonai főtitkára – Luis Gonzalez, CCOO,  Sevilla – Rafael Aguilera, UGT, közszolgáltatások föderális bizottsága tagja, Barcelona – Jesus Bejar Sanchez, CCOO regionális tanácsa tagja, Madrid – Koldo Mendez, UPTA-UGT (vállalkozó dolgozók) főtitkára, PSOE tagja, Euskadi –Juanjo Llorente, helyhatósági képviselő, Aldaia, kommunista párt ,Valencia – Pablo Garcia-Cano, CCOO (ipari) végrehajtó bizottság tagja, Madrid – Manuel Iniesta, CCOO vegyipari föderáció tagja (Fiteqa), Baloldali Alternatíva, Barcelona – Maria Jesus Fernandez Osenjo, UGT, egészségügy, Bilbao – Enrique Sanchez, UGT –főtitkár, Millars, Plana, Palancia (Castellon) – Baltasar Santos Fernandez, UGT és Szocialista Párt tagja, Katalónia  (Vendrell-Tarragone) – Manuel Cuso, Informacion obrera szerkesztősége, Madrid –Francisco Cepeda, CCOO (nyomdász), Madrid – Jose Antonio Iniesta Martin, UGT és Szocialista Párt tagja, Barcelona – José Almela, MCA (vas-és építőipar) főtitkár, UGT, Millars, Plana Baxa, Palancia (Castellon) – José Maria Ollero Centeno, Egyesült Baloldal helyhatósági képviselője, Aznalcazar, Sevilla.

ELEFÁNTCSONTPART

Levelezőnktől

A Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények egyhetes sztrájkjának bejelentése

Abidjan,  2012.nov.12.

Miniszter Úr !

Okt. 11-én volt szíves fogadni az Ön tárcájához tartozó intézmények vezetőit. A szakszervezetek aggodalmaira válaszolva Ön pozitívan válaszolt, ennek ellenére a mai napig nem történt intézkedés. A kormány az új bértáblázat (új fizetések és elmaradott bérek) alkalmazását megtagadja, az állam az intézményeknek a kifizetetlen túlórákra vonatkozó jelentős összegeket nem utalta át, és semmiféle alternatívát nem hajlandó nyújtani. A CNEC szakszervezet felsőfokú oktatás dolgozói, oktatók és kutatók megállapítják, hogy az Ön által hivatkozott Szociális Fórum mindössze a kormány szervezte késleltető eszköz.

Mindezek következtében benyújtjuk Önnek egyhetes, meghosszabbítható sztrájkunk szándékát nov. 21-től kezdődően, melyről közgyűlésünk döntött.   

CNEC országos végrehajtó bizottsága

FRANCIAORSZÁG

Nemet a palesztin nép elleni katonai intervencióra Gázában!

 Az izraeli bombázások azonnali leállítását!

 A francia Független Munkáspárt (POI) nyilatkozata

A gázai övezet elleni izraeli beavatkozás hatodik napján az izraeli bombázások már 90 áldozat életét követelték a 2007 óta embargóval fojtogatott palesztin nép körében Gázában, a «nyitott ég alatti börtönben».

Az izraeli hadsereg forrásai szerint is «tévedésből» öltek meg egy tucat civilt vasárnap. Azóta harmincan, többségükben nők és gyermekek vesztették el életüket.  

Az izraeli hadsereg, ha nem lesz fegyverszünet, keddről szerdára virradóan elfoglalja Gázát, saját rádiója közlése szerint. Palesztin források pedig azt húzzák alá, az egyiptomi hadsereg intenzíven készül a menekültek fogadására a határon, mely szintén megerősíti, hogy szárazföldi csapásra készül Izrael.

A független Munkáspárt, mint a béke és a népek önrendelkezésének híve, a legmélyebben elítéli az izraeli bombázásokat Gázában és tiltakozik annak bármiféle szárazföldi beavatkozása ellen.

Gáza bombázásának azonnali leállítását! Az embargó megszüntetését!
Nemet a palesztin nép ellen irányuló katonai beavatkozásra!

Kapcsolat

Informations internationales

Entente internationale des travailleurs et des peuples

87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France

Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse