Németország: «Külön menetelünk, de együtt csapunk oda»

«Schultz eltávozott, a nagykoalíciónak szintén mennie kell», írja címében a Freie Plattform für Arbeiterpolitik (2018. febr-i 21-es szám) az SPD elnöke, Schultz lemondása után.

Olyan folyamat zajlik, amely egyidejűleg jellemzi az egyik legnagyobb imperialista nagyhatalmat és az egyik legerősebb, legszervezettebb európai munkásosztályt. 

A tegnapokban még «a stabilitás modelljeként» elénk példaként állított Németország egyre mélyülő politikai válságba került, ami a német burzsoázia abbéli tehetetlenségében koncentrálódik , hogy létrehozza a CDU-CSU és az SPD közötti «nagykoalíciót».

A krízist súlyosbította a német munkásosztály lépése: sokmillió vasas, helyhatósági alkalmazott, postás lépett figyelmeztető sztrájkba szakszervezetei felhívására 6 %-os béremelésért és a keleti országrész béreinek nyugatira emeléséért (amely még mindig nem teljesült a Fal 1989-es lebontása óta). 

A munkásellenállás eredménye, hogy az SPD január 21-i rendkívüli kongresszusán a küldöttek 44 %-a a nagykoalíciós tárgyalások folytatása ellen szavazott. A Merkellel alkotandó kormány programja publikus lett (a munkásellenes intézkedések folytatása, az Unió intézményeinek foltozgatása) –, de március 4-ig az SPD 460.000 tagjával kell konzultálni a projektről. A párt munkásbázisa, de még a pártapparátus bizonyos szárnyai is ellenzik. 

Ha a forradalmárok nem is rejtik el saját céljaikat (olyan SPD-kormányt, amely szakít a munkásellenességgel és az Agendával), teljes mértékben részt vesznek abban a küzdelemben, amely a nagykoalíció bukását eredményezheti – az egységfront régi formulája szerint: «külön menetelünk, de együtt csapunk oda».

Bázis Zuttendaelben: diszkrét amerikai katonai megszállás?

 

Belgium egy részét az USA elfoglalta és a belgáknak nem szóltak semmit? Furcsának tűnik, de a kérdést fel kell tenni, mivel néhány hónapja ez a helyzet Zuttendaelben (Limbourg tartomány).

A múlt

A zuttendaeli bázis története visszanyúlik a hidegháborús időszakba. A két világ keményen konfrontálódik, az USA pedig pókhálószerűen befonja egész Európát katonai lerakataival, határain kívül urbi et orbi hinti bázisait. Belgium ennek a hálózatnak integráns része, a kis limbourgi táj eleinte tartalék repülőtérként szolgál, aztán katonai felszerelések depójaként. A Fal leomlása és a hidegháború vége okán 1999-ben az amerikaiak elhagyják. A történet itt véget is érhetne… de nem erről van szó. 2015 szeptemberében Steven Vandeput védelmi miniszter bejelentette, hogy Zuttendaelt ismét az amerikai hadsereg rendelkezésére bocsájtja, nem kifelejtve a döntésből a munkahelyek kreálásának kiváló ürügyét. Munkahelyek, munkahelyek .. bármilyen áron. 1999-ben az amerikaiak távozása után a belga hadsereg nem keveset invesztált, hogy archívumait, kiszuperált tankjai és muníciói elbontását ide helyezze.

Nemzetközi feszültség

A krími válság és a félsziget Oroszország általi annektálása után 2014-ben a NATO elhatározta, hogy gesztusként kelet-európai barátai irányába 250 páncélozott járművet küld Europa hat pontjára. Az USA – Belgium egyezmény a zuttendaeli bázisra vonatkozik, amely a Védelmi minisztérium közlésében «kizárólagosan az amerikai erők használatában nehézgépjárművek és katonai felszerelések raktározási kapacitásához» fognak tartozni. Nem részletkérdés, hogy az US-katonák épületeket is emelhetnek, ha szükségesnek látják. Nocsak…

Belgium és hosszú, túl hosszú vendéglátó hagyománya …

Meg kell állapítani, hogy Belgium – vendégszerető ország. Talán túlzottan is. Különösen az amerikai hadrereggel szemben az. Több mint 50 éve (50 !) amerikai nukleáris fegyverek állomásoznak földjén, «raktározzák», «átutaztatják» azokat. Hová? Egy 1962-es törvény engedélyezi a NATO-kötelékébe tartozó országok csapatainak itteni tartózkodását és átutazását. Az amerikaiakét is persze. A titkos belga-amerikai nukleáris egyezség értelmében a szintén limbourgi Kleine Brogel támaszponton atomfegyverek is lehetnek, pedig ez a Védelmi minisztérium tulajdona, az F-16-os vadászgépek «fészkelőhelye».     

A bázist – bázist a bázisban – pedig amerikai katonák őrzik. Ahol a nukleáris fegyverek dekkolnak. A belga hadsereget csak arra méltatják, hogy fogadja amerikai szövetségesei olyannyira veszélyes fegyvereit, hogy azt még a nemzetközi jog is tiltja, őriznie már nem lehet (micsoda privilégium!). Ez folyik 50 év óta: Belgium földjének és szuverenitásának egy darabja arra szolgál, hogy a Nagy Testvér igényeit kielégítse. Kleine Brogeltől Zuttendael csak annyiban különbözik, hogy itt nincsenek nukleáris fegyverek. Hivatalosan. De – köztünk szólva – hivatalosan azok Kleine Brogelben sincsenek.

Emlékszünk még, hogy 2003-ban, az Egyesült Államok illegális háborújának kellős közepette, Belgium engedélyezte az US hadianyagok átszállítását az országon? De facto az illegális háború cinkosává vált. Mi lesz holnap, ha Európában ismétlődik meg a helyzet és a Zuttendaelban alvó harckocsik a nemzetközi jogot sértő háborúban kötnek ki? Belgium megint tudatos cinkos lesz? Mikor végez a kormány azzal a politikával, hogy az amerikaiak lábtörlője legyen? Ahhoz, hogy béke legyen, előbb abba kell hagyni mindent, ami háborús készülődéshez vezet. Legyen már bátorságunk, hogy ellenálljunk, hogy ne hagyjuk szuverenitásunk megszüntetését!

Stéphanie Demblon, D.R. 2017.12.17.

Forrás: http://nouvellesduprogres.skynetblogs.be/archive/2018/02/17/la-base-de-zuttendael-discrete-occupation-militaire-americai-8804423.html

Katalónia: az összes politika fogoly azonnali szabadonbocsátását!

Négy hónapja Katalóniában elszabadult a megtorlás.

Jordi Cuixart-t és Jordi Sanchezt, demokratikus szervezetek felelőseit több mint 3 hónapja börtönbe vetették; Oriol Junquerast regionális parlamenti képviselőt vizsgálati fogságban tartják. A regionális elnököt elmozdították és kormánya három tanácsosa spanyol földön börtöntől fenyegetve ma is Brüsszelben száműzött; polgármesterek, pedagógusok, dolgozók, aktivisták százait idézték bíróság elé, vádolják lázadással, azzal, hogy erőszakos felkelést szerveztek a spanyol állam ellen. A katalán autonómiát felfüggesztették a spanyol alkotmány 155-ös cikke alapján és Madridból Rahoy kormányoz minisztereivel.

Mi a «bűnük»? A spanyol monarchia és kormánya azért bünteti őket, mert megszervezték az okt. 1-i szavazást, amely során a katalán nép a katalán köztársaság mellett nyilatkozott szabadon.  

A Rajoy-kormány és a monarchia brutális megtorlása a választók ellen október 1-én rendőri erőszakkal kezdődött, az Európai Bizottság, az EU főbb országainak kormányai (Macron, Merkel, May, stb.) és a Trump-adminisztráció feltétel nélküli támogatásával.

Jan. 28-án a monarchia, a kormány és – diktátumai alatt – a saját törvényeit, jogszolgáltatását megerőszakoló Alkotmánybíróság egy lépéssel továbbjutott a szabadságjogok megszüntetése útján és megtiltották a dec. 21-én megválasztott katalán parlamenti többség számára, hogy saját elnökét kinevezze.

A spanyol állam és egész Európa demokratikus munkásmozgalma sokféle irányzatához tartozó aktivisták vagyunk. Láttuk, ahogyan az európai dolgozók is, hogy a katalán népesség óriási többsége megmozdult a közársaságért. Bátran és békésen tette. Láttuk, ahogyan az állam nyers rendőri erőszakkal, jogi zaklatással és a szabadságjogok megvonásával válaszolt. Nem maradhatunk tétlenek! A katalán nép mellett, jogainak tiszteletbentartása végett ki kell álllnunk!

Szabad önkifejezését védjük, azt, hogy megszabadulhasson a francoizmus folyamatosságát biztosító monarchiától és 1978-as intézményeitől.

Saját köztársaságuk létrehozásának jogát védjük ugyanúgy, mint a spanyol állam minden népének jogát saját köztársaságainak létrehozása érdekében, s azt, ha akarják, szabadon egyesüljenek.  

Mi, a spanyol állam és egész Európa demokratikus munkásmozgalma sokféle irányzatához tartozó aktivisták, arra szólítunk, együtt cselekedjünk egész Európában, hogy:

·       Az összes politikai bebörtözött foglyot azonnal bocsássák szabadon!

·       Hagyják abba az összes jogi hajszát!

·       Szabadságot a katalán népnek saját képviselete megválasztásában!

·       El a kezekkel a katalán köztársaságtól!

Első aláírók :

NÉMETORSZÁG

Sidonie Kellerer, szakszervezeti felelős, GEW ; Peter Kreutler, az SPD munkásbizottság alelnöke (AfA) Düsseldorf, szakszervezeti felelős ver.di; Norbert Müller, SPD, szakszervezeti felelős ver.di; Peter Saalmüller, SPD, szakszervezeti felelős ver.di; Heimgard Schüller, szakszervezeti felelős IG BAU; Klaus Schüller, SPD munkásbizottság (AfA) országos vezetőségi tagja, szakszervezeti felelős EVG, nemzetközi munkásbizottság tagja (COI) ; Anna Helena Schuster, szakszervezeti felelős ver.di ; Heinz Werner Schuster, SPD munkás bizottság elnöke (AfA) de Düsseldorf, ver.di

BELGIUM

Salah Azaam, szakszervezeti felelős ; Toni Bernardi, nyugdíjas vasas ; Michèle Corin, szocialista párti aktivista, Verviers ; Gaëtan Coucke, pedagógus szakszervezeti felelős ; Sarah De Laet, pedagógos szakszervezeti felelős ; Roberto Giarrocco, szakszervezeti felelős közszolgáltatás ; José Hardy, szakszervezeti felelős közszolgáltatás; Serge Monsieur, CGSP ALR Vivaqua elnöke (személyes címen) ; Laura Moraga Moral, pedagógus szakszervezeti felelős ; Jan Smidt, munkásaktivista ; Claire Thomas, szakszervezeti felelős CGSP oktatás.

BELORUSSZIA

Juri Glusakov, « Razam » szociális mozgalom

SPANYOL ÁLLAM

Miguel Angel Aragoneses Garcia, szakszervezeti felelős LAB (Euzkadi-Baszkföld) ; Lurdes Barba, színházi rendező (Katalónia) ; Patxi Fernández Álvarez, nyugdíjas, UGT tagja (Euzkadi-Baszkföld) ; Eduard Gonzalo, függetlenségi aktivista (Katalónia) ; Jordi Rabella Foz (Katalónia); José Luis Vinatea, szállítási dolgozó, UGT tagja (Euzkadi-Baszkföld) ; Felipe Zorita, nyugdíjas vasutas, UGT tagja (Euzkadi-Baszkföld)

FRANCIAORSZÁG (zárójelben a régió, megye száma)

Gilles Barthes, pszichiáter (76) ; Jean-Michel Boulmé, POID aktivista(01) ; Cécile Brandely, ügyvéd, ügyvédi szakszervezet (31) ; Oscar Caballero-Ramirez, vasas szakszervezet (17) ; Patricia Cestor, oktatási szakszervezet (92) ; Jacques Châtillon, szabadgondolkodó (22) ; Katel Corduant, szakszervezeti felelős (75) ; Christian Delannoy, orvos (59) ; Jean-Michel Delaye, szakszervezeti felelős, Brumath önkormányzati tanácsosa (67) ; Laurent Denil (95) ; Claire Dujardin, ügyvéd, ügyvédi szakszervezet (31) ; Stephen Duval, ügyvéd (69) ; Patrick Farbiaz, ökológus (75) ; Dominique Ferré, szerkesztő, La Tribune des travailleurs (94) ; Jean-Christophe Giraud, ügyvéd (69) ; Daniel Gluckstein, POID országos titkára, a Nemzetközi munkásbizottság (COI) koordinátora (93) ; Basile Gonzales, gyermekpszchiáter (76) ; Thomas Gonzales, ügyvéd (34) ; Nicolas Griffon, orrvo (76) ; Pierre Herranz, nyugdíjas, munkásaktivista (17) ; Michèle Kauffer, szakszervezeti felelős (91) ; Christel Keiser, helyhatósági tanácsos, a POID országos titkára (93) ; Marc Lagier, kórházi orvos (37) ; Francis Lopera, szakszervezeti felelős ArcelorMittal (57) ; Maria José Malheiros, szakszervezeti felelős (75) ; Alexia Muller, szakszervezeti felelős (75) ; François Préneau, nyugdíjas szakszervezeti felelős, az Ensemble aktivistája (44) ; Grégoire Privolt, pedagógus szakszervezeti felelős (69) ; Jean Pierre Richaudeau, Kezdeményezés a Szocializmusért (74) ; Paul Robel, orvos (56) ; Olivier Roux, pedagógus szakszervezeti felelős (2A) ; Gérard Schivardi, Mailhac polgármestere (11) ; Arsène Schmitt, szakszervezeti felelős  (57) ; Robert Schmitz, szakszervezeti felelős (75) ; Henri Sick, szakszervezeti felelős (75) ; Sarah Taconet, orvos (95) ; Marinette Veyssière, szakszervezeti felelős (79) ; Katia Vidal, szakszervezeti felelős (66).

NAGY- BRITANNIA

Mike Arnott, a TUC szakszervezet helyi uniójának titkára, Dundee személyes címen ; Mike Calvert, Unison helyettes titkára, Islington személyes címen; Jane Doolan, Unison helyettes titkára, Islington, országos vezetés tagja, személyes címen; Paul Filby, TUC helyi szervezete Merseyside – Liverpool, személyes címen; Steve Hedley, RMT vasúti szakszervezet helyettes főtitkára, személyes címen; John Hendy, munkaügyi ügyvéd, személyes címen; Ian Hodson, BFAWU szakszervezet elnöke, személyes címen, Michael Louglin, Canterbury egyetem, személyes címen; Henry Mott, UNITE Southwark ; Nick Phillips, Unite szakszervezeti felelős, személyes címen; Nat Queen, Birminghami egyetem, UCU szakszervezeti felelős, személyes címen ; John Sweeney, szakszervezeti felelős.

GÖRÖGORSZÁG

Dimitrios Balaskas, földműve, Nauplie ; Andreas Guhl, az “Ergatika Nea” szerkesztője, a LAE Argolide tagja ; Maryse Le Lohé, LAE Papagos-Cholargos Athén tagja ; Sotiria Lioni, Nauplie ; Eleni Pierropoulou, Népi Egység (LAE) tagja, Papagos-Cholargos, Athén.

MAGYARORSZÁG

Krausz Tamás, történész (személyes címen) ; Tamás Gáspár Miklós, filozófus, Central European University, Budapest vendégtanára, személyes címen; Morva Judit, aktivista, magyar Le Monde Diplomatique (személyes címen) ; Judit Somi, munkásaktivista, a Munkás Hirlap munkatársa

ÍRORSZÁG

Ciaran Campbell, Mandate szakszervezet, személyes címen; John Douglas, Mandate szakszervezet főtitkára, személyes címen; Brian Forbes, Mandate szakszervezet személyes címen.

OLASZORSZÁG

Bruno Boggio, nyugdíjas, politikai aktivista; Luigi Brandellero, munkás, Tribuna Libera szerkesztőség; Alessandra Cigna, pedagógus, szakszervezeti felelős ; Ugo Croce, kézműves, Politikai Mozgalom a Visszavonásért ; Luis Cabases, újságíró ; Felice Fazzolari, pedagógus, Politikai Mozgalom a Visszavonásért; Kristian Goglio, enseignant, szakszervezeti felelős ; Dario Granaglia, ouvrier, szakszervezeti felelős ; Monica Grilli, pedagógus, szakszervezeti felelős; Gianni Guglieri, munkás, szakszervezeti felelős ; Antonio Landro, pedagógus, szakszervezeti felelős; Aldo Mangano, diák ; Andrea Monasterolo, munkás, szakszervezeti felelős ; Maria Jesus Lopez Montalban, az « Amics de Catalunya a Italia » elnöke ; Alberto Pian, pedagógus szakszervezeti aktivista; Betty Raineri, pedagógus , szakszervezeti felelős; Lorenzo Varaldo, isskolaigazgató, Politikai Mozgalom a Visszavonásért; Vanna Ventre, pedagógus, "Tribuna Libera" szerkesztősége

PORTUGÁLIA

Jorge Fonseca de Almeida, közgazdász ; Jaime Pereira, nyugdíjas ; Rui Rodrigues, egyetemi tanár  ; José Júlio Santana Henriques, nyugdíjas szakszervezeti felelős ; Lia Santos, pedagógus SPGL/CGTP ; Jorge Torres, Saica dolgozói bizottság, CITE/CGTP szakszervezeti felelős; Adriano Zilhão, közgazdász.

ROMÁNIA

Contantin Cretan, szakszervezeti tevékenységért bebörtönzött volt politikai fogoly

OROSZORSZÁG

Mark Vasziljev, történész.

SZERBIA

Jaćim Milunović, munkásaktivista

SVÁIJC

Michel Zimmermann, szocialista párt tagja Genf, Versoix helyhatósági tanácsosa ; Dogan Fennibay, UNIA szakszervezet

CSEHORSZÁG

Petr Schnur, CMF, České mírové fórum

TÖRÖKORSZÁG

Yasar Avci, nyugdíjas munkásszakszervezet ; Sevim Kacmaz, prekárius dolgozó, az IKP tagja ; Sadi Ozansü, a Munkás Testvériség Pártja (IKP) elnöke ; Furkan Safak, az IKP tagja; Birsen Yesilkanat, ápolók szakszervezete.

A nyilvános felhívást aláírom:

Név, utónév/ Nom, prénom : …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Aláírásom minőége/ Qualité sous laquelle doit apparaître ma signature : …………………………………………………………………………………………………

Cím : Adresse : …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Elérhetőség /Courriel : ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………  

Elküldendő: appel.catalogne@gmail.com

Győztek a német vasasok!

 Többhetes mozgósítás és a múlt heti 24 órás sztrájk után elérték, hogy 4,3 %-kal emeljék bérüket és a 28 óra/hetes munkaidőt is annak, aki ezt igényli 2 éves max. időrtamra.  

Az egyezség a múlt éjszaka született Stuttgartban és Baden-Würtemberg 900 ezer dolgozóját érinti. Az ország többi részén is követik az elkövetkezendő napokban. 

«Ez az egyezmény óriási előrelépés a munka modern szervezésében. A dolgozóknak szava van…» jelentette ki Jörg Hofmann, az IG Metall (több, mint 4 millió tag) szakszervezet elnöke.

«A dolgozók jelentős béremelést értek el, vásárlóerejük nőtt. Megérdemeltelten, mert a szektor sikeréhez ők járultak hozzá. A munkaszervezésben is fordulatot jelent az egyezség, eddig a rugalmasság a munkáltatók privilégiuma volt, mától a dolgozóknak is joga lesz, hogy munkaidejüket lerövidítsék egészségi, családi, stb. okból.  

Az IG Metall megmutatta, hogy a küzdelmet megnyerhetjük, ha világos és pontos célt tűzünk ki és hosszútávú stratégiát dolgozunk ki. Bebizonyítottuk, hogy jelentős erős képviselünk és óriási szolidaritási hullámot érhetünk el".

Kína: «Gazdagodjatok!»

A kis Wang Juman fotója bejárta a világot. A kisfiú az iskolába érkezik, arca pirosra fagyva, haját jég borítja. 4,5 km-t gyalogolt mínusz 9 fokban sapka, zokni nélkül, mindössze egy dzsekivel a hátán. Az iskolában sincs fűtés, Kína legszegényebb tartományában vagyunk. A kisfiú nővérével és nagyanyjával él, aki «zöldségeket készít, mert a hús túl drága». Szülei? Sokszáz vagy ezer km-rel messzebb dolgoznak és csak évente egyszer tudnak hazatérni. Ez a sorsa több mint 60 millió gyermeknek, akiknek szülei migránsok (így nevezik Kínában azokat, akik a városokba, az iparosodott területekre kénytelenek munkalehetőségért vándorolni).

Ugyanezen a héten hozta tudomásunkra a sajtó, hogy a leggazdagabb kínai asszony, a 36 éves  Yang Huiyan 4 nap alatt 2,1 milliárd dollárt (1,7 milliárd eurót) keresett egy virágzó ingatlankereskedő cég legfőbb részvényeseként Guangdongban.  Ez Kína leggazdagabb tartománya. 

Cége, a Country Garden részvényeinek ára 7,4 %-kal emelkedett, így tehette zsebre a szép summát.

A Country Gardent apja alapította 1992-ben, azután, hogy a reformer Teng Xiaoping, az Kínai Kommunista Párt vezetője, és az 1989-es Tian Anmen-téri vérengzés szerzője kiadta a jelszót «Gazdagodjatok!».

Kína gazdasági növekedése 20 év alatt évi 10 %-kal növekedett – de a migránsok vérén és verejtékén. Az ő «túlzott kizsákmányolásuk» eredményezte Yang Huiyan óriási vagyonát…

Megjelent a «La Lettre d’information Chine» jan. 15-i számában, a Commission Enquête Chine szerkesztésében