A múltra emlékezés nagyon
fontos, és nem lehet kevésbé fontos az sem, hogy tudatosan szembenézzünk a jelennel. Az a tucat államférfi,
aki Izraelbe érkezett tegnap, lehet, hogy a múltról megemlékezik, de a jelent kiradírozza.
Hallgatva, szemeiket elfordítva a valóságról, feltétel nélkül mind felsorakozik
Izrael álláspontja mellett, nem csak feladataikat mulasztják el, de elárulják a
múlt emlékét, aminek nevében idejöttek.
Nehéz nagyobb képmutatást
találni, mint az izraeli fogadtatást - bűncselekményeinek megemlítése nélkül; a
holokausztról megemlékezést - a tanulság levonása nélkül; Jeruzsálem meglátogatását
- a gázai gettó nélkül.
Milyen jó, hogy királyok,
elnökök és egyéb notabilitások jöttek ezen emléknap iránti tisztelet jeléül.
Gyalázatos, hogy ignorálják azt, amit a holokauszt áldozatai szabnak egy másik
nemzetre.
Jereván városa az
örmény holokauszt emlékére soha nem lesz egy ilyen összejövetel tanúja. A világ
vezetői sosem mennek Kigaliba a ruandai genocídiumról megemlékezni. A
Holokauszt végülis a legnagyobb bűn, amit az emberiség ellen elkövettek .. de nem
az egyetlen. De a zsidók és Izrael jól tudják hogyan kell megszentelni az
emlékezetet, hogyan felhasználni saját céljaikra.
A Holokauszt áldozatainak emlékére tartott
nemzetközi napon a világ vezetőit meghívta az izraeli miniszterelnök, aki érkezésük előestéjén
szankciókat kért, hiszik vagy nem, a II. világháború utáni háborús bűnöket kivizsgáló
bíróságok örököse, a hágai nemzetközi bíróság ellen.
Az emlékezés napján a
világ vezetői egy olyan miniszterelnökkel találkoztak, aki a hágai bíróság elleni állásfoglalásra próbálja őket rábírni. Nehéz a
holokausztot botrányosabb célra felhasználni, mint ezt, nehéz az emlékezés súlyosabb elárulását kieszelni, mint a hágai bíróság diszkreditálását. Csak azért, mert az igyekszik
betölteni szerepét Jeruzsálemet illetően.
A meghívottak szintén hallgatnak e témában. Közöttük némelyek lehetséges, arról is
meg vannak győződve, hogy a probléma Hágában van, nem Jeruzsálemben, inkább a
bíróságot kell büntetni, nem a megszállót.
Senki nem felejtheti
el a holokausztot, nyilvánvaló. Szintén senki nem radírozhatja ki a tényt, hogy
a zsidó nép ellen irányult. Pontosan ebből az okból senki sem tagadhatja áldozatainak
viselkedését a holokauszt másodlagos áldozataival, a palesztin néppel szemben. A
holokauszt nélkül nem vesztették volna el földjüket, nem lennének ma egy
gigantikus koncentrációs tábor foglyai Gázában vagy brutális katonai megszállás
alatt élve Ciszjordániában.
Amikor ma ad nauseam
ismételik “soha többé ezt”, becsületesen Dél és Kelet felé kéne nézniük, mindössze néhány kilométerre a Yad Vashemtől. Holokauszt nincs ott, csak apartheid. Nincs
megsemmisítés, csak egy nép rendszeres brutalizálása. Nincs Auschwitz, csak
Gáza. Hogyhogy nem tudjuk ezt a holokauszt áldozatainak emlékére tartott nemzetközi
napon?
Nehéz elhinni, hogy
egyetlen Jeruzsálembe érkezett vezetőnek sem jutott eszébe, hogy a ceremónia után
Gázába látogasson. Ha csak egynek is lett volna hozzá mersze, a holokauszt áldozatai
emlékének tisztelgett volna ugyanúgy, mint a Yad Vashemet látogatva. Nem sok
hely van a Földön, ahol a “soha többé ezt” jobban rezonálna, mint ebben a
hatalmas gettóban, amit a holokauszt túlélői hoztak létre. Távol maradni Gázától,
nem látni, hogy mi történik ott? Hagyni Jeruzsálemtől egy órányira
a 14 éve gettóba zárt kétmillió embert? Hogyan lehetséges? Nem kiáltani Gázában,
hogy “soha többé ezt”? Hogyan merészelik?
Néhány vezető feltűnően
kiegyensúlyozta látogatását egy rövid rituális látogatással Ramallah-ban, egy
fotózással Mahmoud Abbas-szal, aki
szintén Izrael kritikájának célpontja. Az ilyenfajta vizitek semmit sem
jelentenek. Nem Ramallah határozza meg a palesztinok életét. Hanem a jeruzsálemi
kormány és Tel-Aviv-i védelmi apparátusa.
El kell jönni
Izraelbe, hogy a világot a holokausztra emlékeztessük, de arra a csendre is,
ami az izraeli apartheid körül honol. E csend ellen kell kiáltanunk: “soha
többé ezt”.
A holokauszt biztosan
nem ismétlődik meg, de a zavart csend folytatódik, még ezen a jeruzsálemi
emléknapon is.
2020. január 23.
Gidéon Lévy
Haaretz (az izraeli
négy legnagyobb napilap egyike)
Agence Média Palestine
