2020. augusztus 28., péntek

Belorusszia: a hatalom és «ellenzéke» szembetalálta magát a dolgozókkal


 


Aug. 9.: az elnökválasztás során Lukasenko – 1994 óta hatalmon – bejelenti, hogy a voksok 80 %-val hatodikra is megválasztották az ellenzéki Tihanovszkájával szemben. Az eredményben kételkedő demonstrálókat brutális megtorlás éri. A minszki és vidék nagyüzemek leállnak, tüntetnek. Macron nyilatkozatait használva Lukasenko az USA-t és az EU-t beavatkozással vádolja aképpen, hogy azok destabilizálni akarják rendszerét, majd a határokra katonai csapatokat küld.


Az Unió nevében Macron «párbeszédet javasol a belorusz hatóságok, az ellenzék és civil szervezetek között» Oroszországot is bevonva.

Beavatkozásának egy a célja: (akár Lukasenko eltávolításával) utat találni a jelenlegi hatalom és az (USA-hoz, az EU-hoz kötődő) ellenzék között.

A mostani rendszerellenes tüntetések ugyanolyan nyugtalanságot keltenek Lukasenko köreiben, mint az ellenzéknél és az Unióban vagy a Kremlben. 


Az ukrajnai vagy grúziai történésekkel szemben itt a munkásosztály emelte fel fejét: «A dolgozó mobilizációja gyakran spontán, a független szakszervezetek is kivártak és csak később csatlakoztak» – mondja Jurij Glusakov, gomeli munkásaktíva.

Aztán kezdtek bízni saját erejükben. Lukasenko tanította meg őket saját kárán aug. 17-én: helikopteren érkezett, megpróbált szónokolni a minszki MZKT-üzem munkásai előtt. «El innen!», válaszolták annak, aki úgy írta le a tüntetőket, mint «drogosok» és «semmirekellők».

Ebben a sosemlátott helyzetben Alexandr Yaroscsuk, a BKDP (belorusz demokratikus szakszervezeti kongresszus) elnöke kimondta:

«Lukasenko a nép szemében illegitim, a hatalom szektorai megbénultak. Szvetlána Tihanovszkaja (az ellenzék vezére) és az általa megalapított koordinációs bizottság nem folytathat párbeszédet a hatóságokkal. Ezentúl a dolgozók alkotják az egyetlen erőt, amely felelős az ország sorsáért és biztosítja a hatalom átmenetét». (Beloruszkij Partizan, aug.17.).


A felhívás feltesz egy kérdést. A munkásosztálynak, szakszervezeteinek és sztrájkbizottságainak az lenne a szerepe, hogy az ellenzéknek átadandó hatalom átmenetét biztosítsák?

Az üzemi gyűléseken, a határozatokban, a röpcédulákban a dolgozók összekötik a demokratikus követeléseket a saját szociális, társadalmi követeléseikkel.

Márpedig ezek a követelések ellentétesek a rendszerrel, legyen szó a rezsimről vagy a privatizációkat és munkásjogok letörését favorizáló ellenzékéről… amit Jaroscsuk persze jól tud.

A munkásmozgalom alávetése ennek az «ellenzéknek», amely Lukasenkónál «jobban és gyorsabban» akar privatizálni, ellentétes a munkásosztály saját követeléseivel, ahogyan azt világosan látjuk a rendelkezésünkre álló dokumentumokból (gomeli munkások, állampolgári koordinációs szervezetek tanácsa), összeegyeztethetetlenek a rezsim, az ellenzék, annak amerikai és európai «szponzorai» politikájával is.

 

Dominique Ferré (2020. aug. 24.)


«Nincs valódi szabadság szociális vívmányok és dolgozói jogok nélkül»

(Gomel város állampolgári, politikai és munkásszervezeteinek tanácsa)

Megerősítve, hogy «a valódi szabadság elválaszthatatlan a szociális vívmányok létezésétől és a dolgozói jogok tiszteletétől Gomel város állampolgári, politikai és munkásszervezeteinek tanácsa a következő jelszavakat hirdeti meg:

«1) a munkásfelvétel egyéves munkaszerződéssel történő rendszerének megszüntetése;

2) Moratórium az állami nagyvállalatok privatizálása ügyében, a munkahelyek megőrzése. Vállalati nagygyûlés, ne pedig az igazgatóság döntsön a vállalat sorsáról;

3) A nyugdíjkorhatár emelésének és a 3-as számú dekrétumnak a megszüntetése;

4) A mezőgazdasági földek eladásának megtiltása;

5) Független szakszervezetek létrehozásának szabadsága a vállalatok tulajdonformájától függetlenül.»

 

(Aug. 22-én kapott dokumentum)


2020. augusztus 16., vasárnap

Belorusszia: munkássztrájkok

 


A minszki traktorgyár aktivistái "olasz sztrájkra" szólítanak fel (azok lebonyolítási technikájára utalva) a Belorusz Köztársaság tüntetési hulláma közepette. Nincsenek teljesíthetetlen követeléseik – csak egyszerűen megfogalmazott, és bizonyos tekintetben "udvariatlan" nyelvhasznàlat, mint:

''A sztrájkok szolgálnak leghatásosabban a hatalom befolyásolására!"

''Egyetlen fecsegő ideológus nem áll a gépek mögött!"


(Forrás: Международный Союз Трудящихся и народов)



2020. augusztus 12., szerda

Belorusszia: A VÖRÖS POLIGRAF szerkesztősége

 


Városaink utcán dörrenések és lövöldözések hangzanak néhány nap óta. Eddig a fegyverek még nem halálos lövedékeket bocsátanak ki, de egy éve lehetetlen volt elképzelni ezt is.

Ha a békét és a stabilitást esténként gránátok százaival és gumilövedékekkel kell fenntartani, akkor ez elég különös «béke és stabilitás».

Hozzá kell tenni, hogy – legalábbis eddig – nem a tüntetők bombáztak, hanem a biztonsági erők. Nem is értjük, hogy miért.  

Ez az erőszak minden mértékkel túlzott, pláne a miénkkel. Belorusszia sok tüntetést megért már és a mostaninál nem kevésbé tömegest. De annak ellenére, hogy azok sem voltak engedélyezve, a tüntető diákokra nem dobáltak gázbombákat.   

Most megtörtént. Az Internetet blokkolták az ország össze állampolgára számára.

Mivel a szavazatok számához nincs hozzáférésünk, a szociológusok adatai hiányoznak, nem tudjuk azt sem, hányan szavaztak Lukasenkora. Csapatunk bojkottálta ezt az ügyet. Abban a 70-80 %-ban sem hiszünk, amit Tihanovszkaja magának tulajdonít.

De abban biztosak vagyunk, hogy mindazok, akik a jelenlegi kormányra voksoltak, rossz lóra tettek, mert ez csak megkönnyíti a belügyminisztérium dolgát az utcákon. Na és arra sem szavaztak, hogy az Internetet bénítsák meg.  

Hisszük, hogy először is ezek az emberek mondják ki a szavukat. Békésen, nyugodtan (levelek, felhívások, csoportok, munkahelyi gyűlések) mindenféle csatornán, hogy eljuttassák a hatalomhoz: még néhány ilyen aktus és lojalitás nélkül maradtok.

Békére van szükségünk és nem a konfliktusok eszkalálására. Mindnyájunknak együtt kell élni ebben az országban, Tihanovszkaja és Lukasenko híveinek is.

A hatóságok azt álltják, hogy kívülről jött a beavatkozás. Megéri hozzátenni, hogy nem minta nélkül. Nem ismerjük a rossz fiút, a felelőtlen személyt vagy csapatot a NEXTA Telegram mögött, de ez a csatorna indította meg lélektelenül a háborút és vetette be az embereket, akik készek bármilyen eszközt felhasználni.

Zseniális lenne, ha azok az emberek, akik nem Lukasenkora szavaztak és nem is hisznek győzelmében, megpróbálnák környezetükben leállítani a nyilvánvaló provokációkat.

Ha persze kell a béke és a konfliktus kiterjedésének megakadályozása. Mégegyszer: együtt kell élnünk ebben az országban később is. Tihanovszkaja és Lukasenko hiveivel is.

Nagy a ködösítés – az sem világos, hogy a hatóságoknak kivel kellene  tárgyalniuk, már persze, ha akarnak. A tüntetők a provokátor NEXTA-val nem tartják ellenőrzésük alatt Tihanovszkaja stábját? De ha azt gondoljátok, hogy ti vagytok a 80 % – ez a 80 % nem fog eltűnni néhány hónap alatt, egy év alatt.

Azt tartjuk, hogy most a lényeg az, hogy a vérbefulladó ellenségeskedést elkerüljük. Ezt nem is olyan régről jól ismerjük. Olyan helyzet ez, amelyet senkinek sem szégyen elhagyni és időlegesen visszahátrálni.

Az a szóbeszéd járja, hogy nemsokára minden kapcsolatot elvágnak. Kívánjuk, hogy mindkét fél emlékezzen tehát.

Viszlát:

kedves szerkesztői irodátok, a Vörös Poligraf, Companiero Re