Viharos ősz Belgiumban

A mezőgazdasági dolgozók koranyári demonstrációit újabbak követik. Most nem vonulnak fel traktorok százai a közlekedést leállítva, nincs újabb tüntetés az Európai Bizottság előtt hiábavaló peticiókat benyújtva. Az eltökéltség nagyobb, a módszerek súlyosabbak. A tej felvásárlási ára 0,18 eurócent, előállítása a duplája, a mezőgazdaságból élők nem képesek a – jelentős – kölcsönök fizetésére. Mert csak kölcsönből lehet gazdaságot, traktort, gépeket, takarmányt vásárolni.
«2002-ben vettem át a gazdaságot, megvásároltam a kvótát is vele. 2015-ben ez a kvóta végetér, de nekem még mindig fizetnem kell a kölcsönt. 500 ezer liter tejet kellene termelnem évente, de ezzel a felvásárlási árral nem tudom előteremteni. Minden kötelező előírást betartottam, mert ha nem találnak mindent rendben, a kompenzációs segítséget visszavonják. A raktározás infrastruktúrája borzasztó sokba kerül és egy fillért sem hoz, inkább átalakítottam, mintsem újat építteteni, hogy spóroljak. E hónapban már nem tudtam kifizetni a 30 ezer eurós kölcsön törlesztését. Azt gondoltam, hogy a tej veszteségét kompenzálni tudja a termények nyeresége. Tévedtem, jó volt a termés, a búza tonnánkénti ára 100 euró alatt van, miközben két éve 240 euró volt!»
Állami segítségben nem reménykedhet, az Európai Unió tiltja a „szabad versenybe” avatkozást.
Ki húz nyereséget ebből? Nem a fogyasztó, ő a termelői ár öszörösét fizeti a boltokban.
Miből áll 1 liter tej ára?
Termelőé 20 % - feldolgozóé 15 % - ÁFA 6 % - (nagy)kereskedelemé 59 %
Mit lehet tenni ebben a helyzetben? A belga parasztság nem ad több tejet. Inkább ingyen osztják a lakosságnak, közintéményeknek és: kiöntik. Fájó szívvel 200 ezer tejet öntöttek a szökőkutakba (Arlon, Liège, Charleroi) és a mezőkre (Namur). A boltokban kétheti tartalék van. Ha a gyakorlatilag 100 %-ban belga tej elfogy, külföldről sem jöhet, a termelést nem lehet ilyen gyorsan felfuttatni…
Belgium tejfogyasztása 53,89 l/fő évente, egy literrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ára azonban 13,1 %-kal magasabb, mint 2008-ban.
Az oktatásban szept.17-én 50 percre leáll a munka az összes pedagógus-szakszervezet egyetértésével. Közös front alakult ki az alap-, közép- és felsőoktatásban az ország francia nyelvű részében az oktatási miniszter bejelentése alapján: az oktatásra fordítandó költségvetés újabb megnyirbálása, minden pedagógus teljes munkaidőben foglalkoztatása és az előnyugdíj felemelése ellen – mely döntések szervesen illeszkednek az Európai Unió politikájába.
A köziskolák eddig is pénzgondokkal küszködtek; a pedagógusokat egyre nagyobb számban óraadókként vagy részmunkaidőben foglalkoztatták (fizetett szabadság nélkül, több iskolában tanítva), ezzel az intézkedéssel pedig csak munkanélküliségük fog növekedni; az előnyugdíjaztatás eddig 55 évtől volt lehetséges, 2011-től csak 58 éves korban lesz.
Az állandóan változó oktatási tervek, a kisgyerekkortól évi kétszeres vizsgáztatás, a bukások magas aránya (60 %) komoly stresszhatást jelent pedagógusnak, szülőnek, gyereknek egyaránt. Egységfrontjuk a munkabeszüntetésre vonatkozóan így nem meglepő...
Botrány a képviselők javadalmazása körül
«Drágán fizetjük őket a semmiért», mondják az emberek, s csakugyan, a törvényhozás 90 %-ban az európai uniós rendelkezések helyi beiktatásából áll. A botrány annak kapcsán tört ki, hogy a vallon parlament miniszternek távozó képviselője a «szokásoknak megfelelő végkielégítést» kapott. Pedig a szövetségi és regionális parlamenti fizetés sem kevés, a mezei képviselők évi 95.016 (nettó 79.511, ti. egy részéből nem adóznak) és bruttó 380.064 euró közötti összeget kapnak, költségtérítésen kívül. Parlamenti speciális poszt 11–72 %-ot hoz a konyhára. Aki halmozza az «állásokat», annak ennél is sokkal többet: a polgármesterek, igazgatótanácsok tagjai javadalmazásáról nincs hírünk. S ha valaki 20 évet lehúz honatyaként, -anyaként, ami nem ritka, komplett nyugdíja indexelve ennek 75 százaléka lesz.
A burzsoázia jól megfizeti ügynökeit – a dolgozók adóiból...