Hírek röviden

A Nobel-békedíjas Obama
Az Obama-adminisztráció zöld utat adott újabb kontingensek bevetésére Afganisztánban, mint «szükséges garanciát a biztos sikerhez, az ellenállás felszámolásához» az idestova 10 éve folyó háborúban.
Ez az optimizmus teljes mértékben figyelmen kívül hagy mindent, a népek önrendelkezési jogától a történelmi tapasztalatokon keresztül az afgán hagyományokig, az amerikai, európai dolgozók érdekeit, kívánságait. Nem is arra szolgál, csak az egyre nyugtalanabb közvélemény megnyugtatására, ahogy a Nobel-békedíj is... Az elnök kijelentette, hogy a díjjal járó teljes összeget karitatív célokra fordítja. Néhány javaslatom: afgán háborús sérült gyermekek alapítványa, árvaotthoni hozzájárulás, özvegyek segélyalapja (ugyanez irakiban is!); amerikai lelki- és testi sérült obsitosok anyagi támogatása, csatában-elesett-apa-nélkül-felnövő–deviáns teenegerek intézete stb. s ha maradna belőle, adhat az európai/magyar hasonló célokra is...

A német politikusok újabb pénzügyi világválságtól tartanak
A német politikai élet felsőbb szintjén az eddiginél is intenzívebb válságtól tartanak.
Angela Merkel kancellár: «mindent megpróbáltunk, hogy a válság hatását csökkentsük az emberekre nézve, de a legkeményebb dolgok még előttünk állnak, mondta a CDU összejövetelén.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a berlini fal leomlásához hasonlította: «A pénzügyi válság a világot alapvetően meg fogja változtatni, ahogy a Fal leomlása is. Az USA, Ázsia és Európa egyensúlya radikális változások előtt áll» - nyilatkozta a Bild am Sonntagnak. A bankárokat arra kérte, a bónuszokat tartsák vissza…
Jean-Claude Trichet, a Központi Európai Bank elnöke társadalmi összeomlástól tart a válság elmélyülése esetében. Nos, a demokrácia tényleg nem viselné el, ha újból az adófizetők pénzéből sietnének a pénzügyi szektor kisegítésére. Pedig a spekulációs léggömbök az utábbi 8 hónap alatt is formálódnak, Dow Jones, a Nikkei és a DAX 50-60 %-kal ugrottak március óta, az olaj, a réz, más alapanyagok árfolyama megduplázódott, ami mögött semmiféle gazdasági fejlődés nem áll, ellenkezőleg: a gazdasági tevékenység csökken. Az árfolyamemelkedés a kormányok és a központi bankok likviditás-növelésének köszönhető, de az adófizetők milliárdjainak ezreivel ismét a spekulációs aktivitás, a részvényesek osztaléka és a bankárok csillagászati bonuszai kapnak támogatást.
A krízis konzekvenciája, hogy havonta (csak az USA-ban) százezrek veszítik el munkájukat, minden dolgozó bérveszteséget könyvelhet el – a szociális programok pedig csökkennek. Ugyanakkor a társadalom felső szintjén a „gazdagodási orgia” utolérte a válság előttit, sőt nagyobb lett. A nagy befektető bankok 100 milliárd dollár bónuszt osztanak személyzetüknek (és itt ne a kis alkalmazottakra gondoljunk), csak a Goldman Sachs amerikai bank pl. 17 milliárdot szán erre. A DAX 30 legnagyobb vállalata 2010 tavaszára több mint 20 milliárd eurót tervez utalni részvényeseinek (ami megfelel nettó hasznuk 71 %-ának). 2007-ben, a rekordévben 45 % volt... Tehát invesztálásra nem marad.
Figyelmeztetés ez számunkra. A kapitalizmus világméretű válsága elérhet egy olyan pontra, melyben társadalmi -politikai kompromisszumok már nem lehetségesek. A dolgozóknak fel kell készülnük kegyetlen társadalmi harcokra.

Márciustól amerikai bázis Lengyelországban

Bogdan Klich, védelmi miniszter bejelentése szerint márciustól Patriot rakétatámadó bázis kezdi el működését Lengyelországban mintegy száz amerikai katonai irányításával. A bejelentés akkor született, mikor aláírásra került az amerikai katonai erők és hadianyag állomásoztatásáról szóló egyezmény, mint a Patriotok lengyelországi csatarendbe állításának megelőző szakasza. De nem kell mindjárt rosszra gondolni: „Az amerikai jelenlét a lengyel hadsereg képzésére fog szolgálni”. Ja? Akkor csak két eset lehetséges: vagy a rakéták nem lesznek élesek, vagy Lengyelország új világhatalmi státuszra tör.