Nemzetközi információk 364.sz.

2009.nov.25.
A Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértésének hetilapja


Tartalom:
Csapatkivonást Afganisztánból!
— dec.5.: nemzetközi ifjúsági nap amerikai fiatalok felhívására;
— Franciaország: dec.5-én a Független Munkáspárt (POI) és a Fiatal Forradalmárok Szövetsége tüntetésre hív a francia csapatok visszahívására.
USA: Cynthia McKinney levele Obamához: «kérem Önt, hívja haza a katonákat azonnal» és az AFT (Amerikai Pedagógus Föderáció 1021) indítványa az afgán háború leállításáról.
Az afgán LRA üzenete és részletek a brit képviselőkhöz intézett felhívásból: «Az afganisztáni háború erkölcstelen.»
Honduras: a Radio Nederland interjúja, Carlos Reyes, független elnökjelölt, akik opponál a demokratikus garanciák nélküli választásoknak.
Németország:
— interjú Beate Sieweckével, az SPD kogresszusi küldöttével az SPD precedens nélküli választási vereségéről: «Folytatni fogjuk a harcot az egyetlen lehetséges megújításig.»
— Levelezőnk a német hallgatók sztrájkjáról az LMD ellen és az EU kedeményezte «Bolognai processzus» ellen.
Irország: cikk a pedagógusok és a közszolgáltatási dolgozók nov.24-i sztrájkjáról.
Kína: a Franciaországban megjelenő Kína – Információs levél 322.számának szerkesztőségi cikke.
USA: Berkeley-Kalifornia, sztrájkoló hallgatók elfoglalták az egyetemet.


Németország


Az SPD (Szociáldemokrata Párt) szept. 27-i példa nélküli választási vereségàn hatmillió szavazatot veszített. Kongresszusa bíràlja a kudarcért felelős politikát és vezetést.

7 héttel a szövetségi választásokon való történelmi veresége után az SPD kongresszust tartott Drezdában nov. 13-18-én.
6 millió választó a párt munkásbázisából demonstratívan megmutatta a Schröder által elkezdett, majd utódai, Steinmeier, Müntefering, Steinbrück által már a nagykoaliciós kormányban folytatott politikája elvetését. A felháborodott tüntetések egymást követik az utóbbi hetekben a vezetés öngyilkos futása ellen…
Interjú Beate Sieweckével, kongresszusi delegátussal, levelezőnktől.

“Folytatni fogjuk a harcot az egyetlen lehetséges megújításig”


Olvastam az újságban, hogy kongresszusi hozzászólásod után azt mondtad, hogy nem szavaznád meg sem a promramszöveget, sem a vezetést. Miért?
Az SPD hatmillió hagyományos szavazója megtagadta, hogy a pártra szavazzon. Ezt azt jelenti, hogy teljes mértékben visszautasítja annak politikáját a nagykoalicióban, az összes schröderi politikát, kezdve a «2010-naptárt» a Hartz-IV törvényt, a nyugdíjkorhatár 67 évre emelését és az ezeket képviselő összes vezetőt, Münteferinget, Steinmeiert et Steinbrücköt.
Amit a német lakosság vár az SPD-től, az radikális politikai változás. Ehhez új, hiteles vezetőkre van szükség.
Szerintem ez nem valósítható meg ezekkel az emberekkel, akik nemrég növelték meg a munkával töltendő éveket, liberalizálták a pénzügyi tőkét, a vállalatok eladásához adóengedményeket és hasonló dolgokat szavaztak meg.
Nem tetszik az a mód, ahogyan politikájukat kieszelik, a «autoproklamált» új országos iroda kidolgozott egy tervet a párt új vezetője, Sigmar Gabriel vezetése alatt és Müntefering vezetésével. «Vessünk egy pillantást a múlt 11 évre – meri kijelenteni–, amely folyamán az SPD sikerrel látta el a kormányzati feladatokat.»
Egyébként a tervben benne van a megoldás: «Sikerrel lecsökkentettük a munkanélküliséget!.(…) Ügyeltünk rá, hogy a nyugdíjasoknak ne legyen okuk nyugtalankodni a válság okozta jövedelemcsökkenés miatt(!).» Ez valódi inzultus az egyre inkább elszegényedő munkanélküliek, a nyugdíjasok irányában.
Az SPD 11 éves kormányszintű közreműködése alatt a a gazdagok és szegények közötti szakadék nőtt. Egyre több ember kényszerül állami segítségre munkáján felül. Steinmeier, a kancellárjelölt és jelenlegi parlamenti csoportelnök a pártkongresszushoz erre még rátett beszédében, azt szeretné, hogy a párt ellenzékben is az olyan sikeres kormányzati politikát kövesse.
Fel voltam háborodva azon a módszeren, de nem csak én, ahogyan a vezetés tagjait kijelölték. Steinmeier, a volt kancellárjelölt már a választások estéjén deklarálta, hogy a parlamenti csoport vezetőjének helyére vágyik. Sokan szavaztak ellene. Néhány nappal később a párt országos irodája még a kongresszus előtt megegyezett Sigmar Gabriel személyében, a párttagságot egyszerűen meg sem kérdezték.

Téged úgy mutattak be mint egy «rebellist» egy kis «ellenálló» csoportból. Tényleg olyan kicsi ez a csoport?
A volt SPD-elnök, Müntefering a választás mérlegéről tartott beszéde után több mint 60 elvtársunk kért szót. Órási többségük haragját fejezte ki a vereséggel kapcsolatban. Nyilván ez az SPD választótáborának nézőpontja is. De az Iroda ezt nem veszi tudomásul. Gabriel ellen csak 19 ellenszavazat volt, az alapindítványt 4 tartózkodással és az én egyetlen ellenszavazatommal fogadták el. Ez tükrözi a küldöttek összetételét. Ugyanezek a küldöttek – sokukat manipulálja a vezetés – már júniusban megszavazta egyhangúlag a kormányprogramot. Volt sok nagyon korrekt projekt, pl. az afganisztáni német beavatkozás ellen. De a programbizottság ellen, ahol a régi minisztereket, tartományi vezetőket, az országos iroda tagjait találjuk, nem volt sok ellenszavazat. A szekciókon más volt a helyzet. Amelyben fel is szólaltam, sok pozitív reagálást kaptam.

Szerinted melyek az alapvető pillérek, melyekre támaszkodni akarnak a dolgozók és az SPD tagjai, mit várnak tőle? Hogy maradjon hű értékeihez és világos válaszokat adjon?
Több követelés hangzott el pl. a munkakölcsönzői munkajog módosításáról. A kormány az SPD közreműködésével hajlékonnyá tette ezt a törvényt, ennek következtében a robbanássszerű növekedés után ma már kb. 700 ezer személyt érint. Ök találták magukat először az utcán a gazdasági válsággal.
Vagy itt van a 67 éves nyugdíjkorhatár: mindenféle rejtett kísérletezés ellenére mindenki megértette, hogy a nyugdíjak csökkentéséről van szó. Ma az emberek kb. 7 %-a dolgozik 67 éves koráig, mert a többiek betegek, munkanélküliek vagy már halottak.
Vegyük az Opel példáját. Sigmar Gabriel üdvözölte az SPD elkötelezettségét az Opelért. Holott a CDU/CSU-SPD nagykoalíció megerősítette több mint 10 ezer munkahely megszüntetését az Opelnél.
Mindezek ellen a szakszervezetisek, az Opeles kollégák, szolciáldemokraták már annak idején kérték Scholz munkaügyi SPD-s minisztertől, hogy azonnal kezdeményezzen törvényt az Opel államosítására, hogy garantálni lehessen az összes munkahely és az összes Opel üzem megtartását. Bochumból jövök, ahol 6 ezer Opel-dolgozó él, félnek munkahelyük elvesztése miatt. Azt várják a népességgel együtt, hogy az SPD induljon harcba a munkáért, a termelésért és az állam védje meg a vállalatokat. Mi is ezt akarjuk, különösen az SPD munkásbizottságaiban (AfA).
A kongresszus után beszélgettem kollégákkal, még Düsseldorfból is. Folytatjuk a harcot és szervezzük az SPD egyetlen lehetséges «megújítását», ami csak alulról építkezhet, a dolgozó népesség és az ifjúság követelései alapján.

Német egyetemi hallgatók sztrájkolnak
Ellenállnak az LMD-nek (1) és a “ Bolognai processzusnak

Diákok tízezrei tüntettek nov. 17-én egész Németországban az egyetemi és techikai, az «eutópai harmonizációhoz» kötődő rendszer ellen és jobb tanulmányi körülményeket reklamáltak. «Ingyenes oktatást mindenkinek! Pénzt az oktatásra, nem a bankokra!», olvashattuk a transzparenseken Berlinben. Eloglalt előadótermek, sit-in hálózsákban… a múlt hét óta mintegy tucat intézményt érint. Tüntetések Berlinben, Münchenben, Frankfurtban, Heidelbergben, Kölnben és Hamburgban.
Júniusban az első sztrájk 230 000 egyetemi és gimnáziumi diákot mobilizált egyszerre Németország városában. A diákok a Bolognai processzus alkalmazását ítélik el, amely „harmonizál” az európai szintű kurzusokkal a licencsz-master-doktorátus (LMD) modell szerint.
Az LMD-reform a piac szükségleteinek megfelően fogant, másképpen szólva a munkáltatók igényei szerint, ezrek tanuláshoz való jogát kérdőjelezi meg, lecsökkenti a tanulmányi időt és az idő használatát megnehezíti. A német felsőoktatási intézmények háromnegyede az LMD-t követi. Jobb három év alatt licenszet szerezni, hogy azután a masterhez nagyobb szerencsénk legyen, utóbbi ugyanis nagyon drága.
«Az első félévet kezdtem a Humboldt-egyetemen és nagyon nagy a stressz. Nincs időnk semmira, gondolkodni és asszimilálódni sem. Amit szeretnék, az egyszerűen tanulni, gondolkodni.» - Christina Stark, nyelvi-filozófiai hallgató. Azt tartja, mint sokan, hogy az új licensz-master program nem egyeztethető össze párhuzamos aktivitással, holott a hallgatók egyharmadának dolgoznia kell tanulmányai finanszírozásához. Achim, etnológushallgató nyugtalankodik, hogy a munkáltatók számára hoznak létre «edukációs gépezeteket, mely a hallgatókat fogyasztási termékké degradálja».
A hallgatók támadják a német oktatás krónikus bajait is: túlzsúfolt előadótermek, egyenlőtlenségek, igazságtalanságok, alulfinaszírozás. «Több pénzt kell az oktatásba fektetni, különben 50 év múlva senki nem fogja Németországot a kutatás élországának tekinteni» mondja Lehnert agronómushallgató.
A hallgatók reklamálják a beiratkozási költségek teljes eltörlését és ösztöndíjat (510 000 hallgató kapja jelenleg).
(1) LMD : a + 5 érettségi európai elvezése.

Írország

A pedagógusok és közszolgálati dolgozók sztrájkja nov.24-én


Írországban az iskolák bezártak. 65 ezer tanító és tanár lépett nov.24-én sztrájkba a kormány várható bércsökkentési intézkedései ellen. A dec. 9-én kihirdetendő 2010-es költségvetés drasztikus csökkentéseket tartalmaz, a közszolgáltatás bérmegtakarításai elérik az 1,3 milliárd eurót.
Közös kommünikében a pedagógusszakszervezetek így fogalmaztak: «A pedagógusokkal úgy bánnak, mintha felelősök lennének a közszolgáltatások finanszírozásának válságáért».
Az IMPACT, a közszféra többségi szakszervezete figyelmeztet, hogy az egészségügy, a kollektív szolgáltatások többsége 24 órás sztrájkot tart nov. 24-én. Sheila Nunan, az INTO (alsófokú oktatási szakszervezet) új titkára jelezte, hogy a tanítók 79 %-a háromnapos sztrájk mellett álll ki. A nov.13-i Gorey-ben (Wexford grófság) tartott szakszervezeti kongresszuson Sheila Nunan pontosított: «A kormánynak címzett világos üzenetről van szó (…). A pedagógusok nem akarnak erőszakkal bűnbakként szolgálni és aránytalanul hozzájárulni a fellendítési tervhez. Nem akarnak célpont lenni akkor, mikor hozzá sem nyúlnak a nagy vagyonokhoz (...).
Amit a pedgógusok akarnak, az hiteles munkahely-megőrző program, a lakhely védelme, a béreké és a szolgáltatásoké. Ebben az évben a tanítók fizetése 14 %-kal csökkent. A bérek, nyugdíjak és munkakörülmények támadása egészében elfogadhatatlan.»
Jean-Pierre BARROIS

Franciaország

Az afganisztáni csapatok kivonását

Pénzt a munkahelyteremtésre, iskolákra, egészségügyre … nem pedig háborúra!

A katonai és háborús erőfeszítések Afganisztánban növekednek. A francia kormány csendőröket akar küldeni (elöször!), akik csatlakoznának a NATO kereteiben itt lévő 3 750 francia katonához. Az amerikai kormány szintén több tízezet katonát akar még küldeni és kötelezi a NATO-t, hogy tegye ugyanazt.
Afganisztánban a NATO bombázásai egész falukat irtanak ki. A háború kiterjedt Pakisztánra is. A «nemzetközi közösség» Hamid Karzaï «újraválasztási» maskarádját elismerve egy korrupt kormányt segített hatalomba.
A «tisztogatási» akciók, melyekben részvesz a francia kontingens, a világ első hatalmának másodhegedűseként kontrázik.
Mialatt a pénz elfolyik a katonai intervenció következtében az afgán nép és a környező népek ellen, a kormány elbocsát, a közszolgáltatásokat, mint a Postát, privatizálja, a költségvetést, mint a kórházakét, nyirbálja, munkahelyeket szüntet meg, mint a pedagógusok ezreiét.
A háborúra talál pénzt, de a munkahelyi balesetet szenvedettek kártérítését azok munkanélküli járandóságával akarja kifizetni… Cinikus és elfogadhatatlan!
Minden módon a lakosságot sanyargatja, de a háborúra mindig van elég pénz! A POI a szocialista, a kommunista, a Balpárthoz, a Munkásharchoz, az Új Antikapitalista Párhoz fordul, hogy együtt tüntessen a Matignonnal szemben, hogy együtt követeljük: az afganisztáni francia csapatok azonnali, feltélel nélküli kivonását!

A POI tüntetésre hív
dec.5-re 11 órakor
a 18 Juin 1940 térre (M° Montparnasse-Bienvenue)
a miniszterelnöki rezidencciával, a Matignonnal szemben

Le a háborúval, le a kizsákmányolással!
A francia csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását Afganisztánból!


Afgán üzenet
A POI nyilatkozatáról tudomást szerezve az LRA aktivistái, akik a szocializmus hívei a következő üzenetet küldik a POI-nak.

«Kedves barátaink az Egyetértésnél és a POI-nál, fogadjátok testvéri üdvözletünket. Megkaptuk felhívásotokat és határozott nyilatkozatotokat az francia és a NATO megszálló csapatok kivonásáról Afganisztánból a követeléssel, hogy azonnal vessenek véget ennek a barbárságnak, amit a demokrácia és az újássépítési terv ürügyén tesznek.
Tudjátok, hogy a választások csak a kabuli bábkormány legitimitására szolgáló utolsó kísérlet volt, ez a választás valóságos szégyen, olyannyira manipulált, amilyet még nem láttunk a történelemben (...).
Sok jelölt tiltakozott, közöttük olyanok is, akik az USA-ban vagy Európában élve a kabuli kormánynak parancsolnak.
A hivatalos adatok szerint 17 millió választó volt, de csak 5 millió voksolt! A számok hamisak, tudjátok, sok tartományban, főként délen és keleten az emberek teljes mértékben bojkottálták azt, mert nem volt biztonságos szavazóhelyiség. Köszönjük korrekt álláspontotokat Afganisztán kérdésében és szolidaritásotokat az afgán néppel és ellenállási mozgalmával.»


“Az afgán háború erkölcstelen”
Brit képviselők felhívása



Több brit képviselő, közöttük a Labour Partyból Jeremy Corbyn és John Mc Donnell, különböző szervezetek és az afgán háborúból hazatért katonák felhívást tettek közzé. Néhány részlete: «az afgán háború erkölcstelen. Több ezer áldozattal járt, közöttük 221 brit katonáéval (…). Ez a háború nem hozta meg Afganisztánnak a demokráciát, ahogyan az utóbbi választások is bizonyítják. Nem javította meg a mindennapi életet, különösen nem a nőkét. A kormány azt állítja, hogy a háború megerősíti Nagy-Britannia védelmét. Ténylegesen csak a terrorista veszélyt növeli.
Azt gondoljuk, hogy a háborúnak véget kell vetni és a brit csapatoknak haza kell térniük. A nép többsége is ezt tartja, amit számos közvéleménykutatás megerősít.»


Afganisztán: a NATO-megszállás alatt az ország a világ első számú ópium-előállítójává és –kereskedőjévé vált

Az ENSZ kábítószer- és bűnözéselleni bizottsága (ONUDC) Bécsben jelentést adott ki az ópium termeléséről, melynek 92 %-át Afganisztánban állítják elő. A világkereskedelemben felbecsült értéke 65 milliárd dollár. Az ópium előállítás felgyorsult, a háború 10 éve alatt 2009 évre 6 900 tonnára. A kábítószer ellen a NATO-erőknek nem feladata a küzdelem.

2009.dec.5.
Nemzetközi ifjúsági nap az afganisztáni csapatok kivonására


Az AFT Los Angelesi szekciójának indítványa az afgán háború leállítására és országos szintű feljesztési terv támogatására

Az AFT [American Federation of Teachers – Pedagógusok Amerikai Szövetsége] 1021-es szekciója, mely a Los Angelesi United Teachers szakszervezet része és kb. 10 000 pedagógus és oktatási dolgozó a tagja, a következő indítvánnyal élt nov. 12-én.
Az afgán háború leállítása és országos szintű feljesztési terv támogatása
— mivel a közvéleménykutatások szerint az amerikaiak többsége ellenzi az agfanisztáni háborút, 38 %-uk az azonnali csapatvisszavonások mellett áll és csak 25%-uk támogatja újabb katonák küldését,
— mivel a katonai kiadások jóval kevesebb munkahelyet hoznak létre, mint az infrastruktúra és más belső szükségletek (Robert Pollin és Heidi Garret-Peltier, «The Wages of Peace» The Nation, 2008.márc.31.),
— mivel az afganisztáni halottak száma évről évre emelkedik, és az amerikai katonahalottak száma 2009.szept.15-re elérte a 830-at,
— mivel a nemzetnek sürgősen szüksége van egészségügyért, lakásokért, a volt harcosok kielégítéséért és munkahelyek millióinak megteremtéséért arra az ezévi 65 milliárd dollárra és még milliárdok százezreire, melyet az afgán felkelők elleni küzdelemre szánnak.
• Az AFT 1021 szekciója kéri az USA kormányát, hogy vessen véget a megszállásnak és háborúnak Afganisztánban, állítsa le a szomszédos Pakisztán elleni támadásokat, zárja be összes katonai bázisát a térségben és vonja vissza minden hederőjét.
• Az AFT 1021 kéri az afganisztáni katonai költségvetés felülvizsgálatát, annak az afgán nép infrastruktúrája és szociális kiadásai jobbítására, a hazatért US-katonák szükségleteinek kielégítésére és a hazai oktatás, egészségügy, lakásügy, munkahelyi és más szociális programok sürgős feljesztésére fordítását.
• Az AFT 1021 információs kampányba kezd tagjai között ezekről a gondokról, politikai akciókkal mobilizálni fog avégett, hogy ez a megoldás szülessen a társadalomban.
• Az AFT 1021 támogatja az e hónapban kezdődő és jövő év első negyede végéig tartó helyi, regionális és országos mozgósításokat, hogy a fentiekben megjelölt célok megvalósuljanak.
• Az AFT 1021 közölni fogja jelen döntését a kongresszusi képviselőkkel és tagjaival (CFT/AFT, Los Angelesi Munka Föderáció, US Labor Against the War), hogy a nekik megfelelő akciókról döntsenek.



Cynthia McKinney (a « rekonstrukciós párt » aláírója) levele Obama elnökhöz:

«Kérem Önt, hívja haza a katonákat azonnal»

2009.nov.21.
«Elnök Úr!,
Azért írok Önnek, hogy tűzszünet bejelentését kérjem s ezután mindjárt az összes iraki, afganisztáni amerikai csapatkivonást a leggyorsabb tempóban, erőink biztonságával kompatibilis módon. Azt kérem, hogy azonnal vessen véget a civileket gyilkoló «Predatorok» felhasználásának. Felhívom, hogy vessen véget a titkos hadműveleteknek Afrikában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában.
Túl nagy számú katonai szakértő keveredett háborús, emberiség- és békeellenes bűncselekményekbe, kínzásokba. Az Ön igazságügyminisztere manipulál az USA bíróságai előtt a Bush-adminisztráció bünöseinek védelmében.
Korábban már küldtem Önnek egy levelet, melyben felhívtam figyelmét arra, ha nem vizsgáltatja ki a Bush-adminisztráció bűncselekményeit, Ön is cinkossá válik.
Sajnos, ma már az Ön nevében is elkövetnek háborús bűncselekményeket, kínzásokat. Kérem, vonassa vissza a csapatokat azonnal.»

-Washington, D.C. 2009.dec.12. béketüntetés
A Fehér Ház mellett (Lafayette Park) 11 órakor gyülekezés a háborús eszkaláció ellen



Honduras

“A hondurasi válság el fog mélyülni”

A Radio Nederland (RNWO) interjúja Carlos Reyes független elnökjelölttel, aki opponál a választások demokratikus garanciák nélküli összehívása ellen

Miután visszavonult a garanciák nélküli választásoktól, a volt elnökjelölt, Zelaya híve figyelmeztet, hogy a nov. 29-i választás “robbantani fogja az országot”.
Carlos H. Reyes elmagyarázza, hogy Washington ma is beavatkozik Honduras belügyeibe a jún.28-i államcsíny mellett, s az amerikai adminisztráció ezt azért teszi, mert az USA érdekeit képviselő gazdasági csoportok veszélyben érezték magukat.
Az interjút Craig Kelly, USA-ba kiküldött tudósító készítette.
Reyes szerint nem lehet legitimizálni a választási processzust, még kevésbé pedig elfogadni a nov. 29-i eredményt, «mert becsaptak bennünket és a puccsisták a választásokat szüzen csinálhatják végig».


Visszavonult a választási versenytől néhány napja, mert a legimitációs feltételek nem teljesültek. Van-e lehetőség a helyzet módosulására?
Ténylegesen nem visszavonultunk, kényszerítettek rá azzal, hogy az alkotmányos rendhez nem tértek vissza. Határidőt szabtak meg a független jelölteknek, s mivel nem tudunk belemenni abba a játékba, hogy «visszatér az alkotmányos rend, nem tér vissza», «holnap lesz, a jövő héten» vagy «kell még az OEA (Amerikai Államok Szövetsége), az ENSZ, Obama» és nem történik semmi. Nem vagyunk bohócok.
Tudjuk, hogy minden államcsíny után vagy visszatér az alkotmányos rend, a puccsisták visszalépnek vagy összehívnak egy alkotmányozó nemzetgyűlést, ahogy Honduras egész történelmében történt. Az alkotmányos rend nem állt helyre, ezzel kikényszerítették visszalépésünket (…) A választások csak az államcsíny legalizására valók, bárki is kerülne hatalomra, a puccsisták kontinuitását fogadná el. Számunkra ez azt jelenti, hogy úgyismint népnek, nincs jogunk alkotmányozó nemzetgyűlésről beszélni.
Azt is látni kell, és ez hatalmas veszély, hogy ezeknek az uraknak, akik az ország gazdasági és politikai életét uralják, ha érdekeikkel ellentétes kormány áll fel, joguk lesz egy újabb puccsra és akkor újabb választáskat írhatnak elő.
Ezt nem lehet elfogadni. Visszavonjuk jelöltségünket, a függetlenek igy véglegesen eltűntek.

Sem az OEA, sem az EU nem fogja elismerni a nov. 29-i választásokat. De az USA igen. «Elárulva» érzi-e magát, hogy Washington így regál?
Végülis Washington azokhoz tartozik, akik a puccsot előkészítették, ott kovácsolták össze. Amit még tettek, az az, hogy a folyamatot késleltették azért, hogy oxigénnel táplálják a puccsistákat, létüket meghosszabbították egészen a választásokig, hatalmas kampányt folytattak azért, hogy emberek ne maradjanak távol, hogy kötelezőnek érezzék, s egész széria médiamanipulációt dobtak be. De a nép többsége mégsem fog szavazni. Ez nem lesz sem legitim, sem legális kormány. Az USA a jelenlegi státuszt fenn akarja tartani, mert nem csak a hondurasi nép elleni államcsínyben vett részt, hanem a haladás ellen is van, Latin- és Közép Amerika integrációs fejlődése ellen is, ami nekik nem teszik. Nincs itt árulás, mindig is ezt tették, Honduras történelmének összes államcsínyében részt vettek.
Mikor Thomas Shannon eljött, meghívtak engem is az USA nagykövetéhez, Hugo Llorenshez. Ott volt az összes elnökjelölt, a volt elnök Carlos Flores és mások. Mondtam nekik, hogy az alapvető probléma Hondurasban az államcsíny eredete, hogy kit fog az állam reprezentálni (…) Mondtam Shannonnak, hogy függetlenségünk kivívása óta nem tudtuk stabilizálni a nemzetállamot. Mindig súlyos problémáink voltak a kormányozhatósággal, mivel az állam a kisszámú gazdasági csoport szolgálatában állt (…). Mihelyt kormányzati válságba jutunk, az USA-hoz folyamodunk, hogy támogasson bennünket a polgárháborúkban, felkelésekben államcsínyekben. Washington pedig mindent geopolitikai érdekből tesz.
Az USA mindig beavatkozott Honduras belügyeibe, a jún.28-i államcsíny idején is, mert a gazdasági érdekeiket képviselő csoportok veszélyben érezték magukat. Attól kezdve, hogy Zelaya bevezette a kis reformot és az alkotmányozó nemzetgyűlés lehetőségét fontolgatta.
Ezért modnott igent Washington az államcsínyre, jól előkészítve azt már jún. 28. előtt. Shannonnak megmondtam, hogy részt vett benne John Negroponte és Bill Clinton több tanácsosa is (…)
Llorens nagykövet azt kérte tőlem, ne ismételjem meg, amit mondtam. Azt válaszoltam: így gondoltuk, ekként történt, ezt erősítik meg információim.
Jól látjuk az amerikai kormány kettős játékát. Ha Barack Obama kormánya mond valamit, a valódi hatalmonlévők mást mondanak. Az USA csak szavakban ítélte el, valójában pártfogolta és pártfogolja a puccsistákat, az amerikai pénzügyi kapcsolatok is zavartalanok voltak mindvégig.
Ezért mondom, hogy nem érezhetjük magunkat elárulva, mert soha nem támogattott minket. Egész történelmünkben beavatkozott, azt folytatja gőgösen.
Manuel Zelaya elnök is kijelentette, a nov. 29-i választási eredményeket nem fogadja el. Mi történik azután?
Számunkra illegitim kormány születik, melyet nem fog támogatni a nép. Óriási gazdasági válsággal állunk szemben, a következő kormány instabil lesz. A nép meg fogja dönteni vagy kénytelen lesz alkotmányozó nemzetgyűlést összhívni és visszatérni az alkotmányos rendhez. Ez a békés ellenállás vonala. A nemzetközi közvéleménynek el kell ismernie a hadviselésünket a puccsistákkal, mivel a választások nem oldják meg a problémákat.


Kína

Részletek a 2009.nov.1-i, Franciaországban publikált "Kína- Információs levél"
322.számából


A «harmonikus társadalom» és a munkajogok
Nem tudunk «harmonikus társadalmat» elérni – azt a célt, melyet Hu Jintao meghatározott –, ha a dolgozók jogaira fittyet hánynak, ha azok, akik megteremtik az ország gazdagságát, akik dolgoznak és kizsákmányolják őket, csak arra jók, hogy a központi kínai bankot – az amerikai kincstár adósságának finanszírozására szolgáló – dollárhegyekkel töltsék meg, azonban maguknak nincs joguk szerveződni saját érdekeik védelmére.
Ellenkezőleg lesz, peticiók, sztrájkok és tüntetések százaival fogunk találkozni naponta. Mivel az állami vállalatok restrukturációjával, likvidálással vagy privatizálásával a Kommunista Párt vezetői és az állam minden szinten a társadalmi bukást készítik elő. Védelem és jogok nélküli munkaerőt ajándékoztak a multinacionális és magánvállalatoknak, melyek szaporodnak, mint a gomba eső után. De ez a politika idézte elő a dolgozók ellenállását is és viszi harca annak következményei ellen.

Befagyasztott privatizáció
A dolgozók eme ellenállása az állami vállalati «reformmal» szemben vagy külföldi vagy hozzájuk csapódó magánvállalkozásoknak a szokásoson is felüli kizsákmányolásával szemben soha nem volt cáfolható. Az utóbbi években konstatáltuk, hogy a sztrájkok, peticiók, tüntetések valóságos robbanása történt, szakszervezeti felelősök, gyakran az öregek bizalmát elnyert fiatalok demonstrációt szerveznek. A dolgozók kezükbe veszik ügyeiket és szerveződnek.
Az ACFTU hivatalos szakszervezet nyíltan a vezetés mellett áll, ezekhez a mozgalmakhoz nem csatlakozik, tehetetlen.
Nemrég állapítottuk meg, hogy a sztrájkok nem csak a vállalatokat érintik: 2008-ban a pedagógusok, a taxisofőrök; 2009-ben pedig a bányászok és vasmunkások szünteték be a munkát. 2009 tavaszán és nyarán az állami vállalatok restrukturációi és privatizációi elleni tömegsztrájkok és -tüntetések a bányákban és vasiparban eredményt értek el: a kormányzati terveket befagyasztották. Ez új dolog.

Felélénkült feszültség
Ez az ellenállás, amely a központi hatalom politikájának kudarcához vezetett, új feszültséget és helyzetet eredményezett, mégpedig az egyetlen elismert szakszervezeti szövetség, az ACFTU kebelén. Egy jegyzék jelent meg az állami vállalatok restrukturációs-privatizációs processzusa idején szakszervezeti keretekben felállított bizottságokról, melyeknek a rendszerint elbocsátásokkal végződő restrukturációs eljárásokat, a munkaszerződések drasztikus felülvizsgálatát, stb. kellett végrehajtaniuk. Kihez-mihez fordulhat a dolgozó érdekei védelmére, ha a szakszervezet «eltűnt», vezetőik a restrukturáló szervezetekben üldögélnek?
A Tonghua Acélüzem munkása konstatálta ezt az űrt a júl. végi erőszakba torkolló tüntetésen: «Nem emlékszem egyetlen szakszervezetei gyűlés megtartására sem.»
Hogyan találja meg az ACFTU eltűnt «legális függetlenségét», akarja-e vállalnia bérből élők védelmét? Pillanatnyilag csak a társadalmi harmóniáról beszél, az elkerülendő incidensekről, nem arról, hogy a szakszervezetnek érdekvédelmet kell folytatnia.

Bizonyos szakszervezeti függetlenség?
Tagadhatatlan, hogy az ACFTU-ban vannak erők, melyek – úgy tűnik – a hivatalos szakszervezetből szeretnének legalább bizonyos legális munkásjogok védelmezőjé válni. A háromhavi bérfizetésének kampánya alkalmából Li Shouzhen szakszervezeti szóvivő elmondta egy bérét reklamáló bolti eladó főnöke általi megveretése kapcsán, hogy a hatóságokkal meg fognak vitatni egy olyan rendszert, mely garantálja a bérkifizetéseket és a büntetőtörvénykönyvi szankciókkal sújtják az azokat megsértőket. Az év elején nyilvánosan kiállt a gazdasági válság ürügye révén felmerült minimálbér eltörlésével szemben.
Azt mondta, a dolgozók életszinvonalát védeni kell, le kell állítani a munkaerő árának a bér- és prémium zsugorításával elért csökkentését. Más szakszervezeti felelősök nyíltan kiállnak amellett, hogy a sztrájkjog legyen ismét elismert és alkotmányos jog, mások pedig a kommunista párrtól és államtól való függetlenségért.

A migránsok visszaélnek a bíróságokkal?
Hogyan tudnánk a «harmonikus társadalmat» elérni, ha a migráns dolgozóknak nincsenek ugyanolyan jogaik, mint a helyieknek, ha nincs olyan szervezet, mely vállalkozik védelmükre? A «China Labour Bulletin» információja (okt. 29.): «A jogi tanácsadás rendszerét szabályozni kell», ez a konklúziója a szept. elején tartott tanácskozásnak Dongguanban (Guangdong tartomány), ahol mintégy 8 millió migráns dogozik. A bíróságok 23.044 munkahelyi konfliktussal foglalkoztak 2008-ban, 160 %-kal többel, mint 2007-ban! A városi ACFTU-szervezet ingyenes központot nyitott egy ügyvédi iroda segítségével, de a dolgozók csak havi egy alkalommal konzultálhatnak itt. Olyan intézkedés, mely szárnyakat adhat a munkáltatóknak, akik csakis robotoltatható munkaerőről álmodnak, büntetlenségről, a konfliktusok időbeni elhúzárásól addig, amíg azt már csak peticióval, sztrájkkal, tüntetéssel lehet megoldani.


USA

BERKELEY (Kalifornia)
A sztrájkoló hallgatók elfoglalták az egyetemi campust

BERKELEY, 2009.nov.20.
Az hallgatók elfoglalták a Wheeler Hallt a kaliforniai Berkeley egyetemen, hogy tiltakozzanak az egyetemi tanács döntése ellen a tanulmányi díjak 32 %-os emeléséről, mely ezzel eléri a 10 302 dollárt hallgatónként.
Az egyetem két szakszervezete – az UPTE és a CUE –, a hallgatók, a személyzet tagja határoztak a campus egész területésre kiterjedő sztrájkról.
A foglalás elején a hallgatók különböző követeléseket fogalmaztak meg, közöttük az elbocsátott 32 tagú felügyelet visszahelyezését és a tiltakozók büntetlenségének biztosítását.
Többszáz diák, az egyetemi kar tagjai, támogató szervezetek vették közbe az előadótermet egyetértésük kifejezésére.
Egynapos foglalás után a diákokat a közrend megsértésének vádjával idézést kaptak.
Los Angeles, Santa Cruz, Davis egyetemein is elfoglalták a diákok a campusokat, néhányukat letartóztatták. Puck Lo, újságíróhallgató a The Timesnak adott interjújában elmondta, hogy vizsgákra való felkészülés idejében történtek a tiltakozások. «Nem túl jókor, de ez ez egyetlen dolog, amit tehetünk a jövő egyetemistáiért».

Kapcsolattartás
Informations internationales
Entente internationale .des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis
75010 - Paris – France Tél : (33 1) 48 01 88 28 Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente” , 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse


Correspondance