Az ùjabb földrengéstől, fosztogatàstól tartó nincstelen haitiak humanitàrius segítség hiànyàban próbàlkoznak a 90 %-ban lerombolt fővàros elhagyàsàval. "Az utcàk halottaktól szaglanak. Semmi segítséget nem kapunk, a gyerekeink nem élhetnek ùgy, mint az àllatok", mondja egy hàzaspàr, aki 4 gyerekkel menekül. "Akàrhovà, csak messze a vàrostól", ismétlik. De a vidék is érintett, Léogane vàrosànak 80 %-a hever romokban, 134 ezer lakosàból 5-10 ezren haltak meg. Jacmel vàrosànak fele àll romokban, 40 km-re a fővàrostól. A segítség még ide sem érkezett el. A szomszédos Dominikai Köztàrsasàg lezàrta hatàrait, az USA fenntartja beutazàsi tilalmàt.
Az egész orszàgban legalàbb 50 000 halott, 250 000 sebesült és 1,5 millió hajléktalan. 15 000 holttestet màr elföldeltek tömegsírokban, a parkolókban gyűjtik a többieket. A magàrahagyott lakossàg felhàborodàsàban legalàbb két helyen utcai torlaszt emelt a halottakból – a hàrom napja bekövetkezett katasztrófa óta sem szàllítottàk el őket a hőségben. Nincs víz-, villanyszolgàltatàs, az utak beomlottak, benzinhiàny van. A bankok, üzletek bezàrtak a földrengést követő percekben, az àrak azon nyomban megugrottak. Az emberek két kezükkel turkàlva a keresik az élelmet akàr az ingatag romok alà is bemàszva, életüket veszélyeztetve - a tùlélést keresik. A kórhàzak tele vannak, nincs mivel gyógyítani, a sebesülteket operàlni, hiàba tesznek meg mindent a kubai és haiti orvosok. Hamis informàciók keringenek egy cunamiról, ùjabb rengésről, tovàbb rémítve az életben levőket. A sebtében összetàkolt menekülttàborokban még wc sincs, az emberek se inni, se mosakodni nem tudnak.
"A kormàny nem tud mit tenni, de a helyén van" a kormànyépület összomlàsa utàn a repülőtér közelében egy rendőrsörsön. René Préval elnök a nemzetközi segítség közelében akar maradni, de beismerte: "a koordinàció a legnagyobb probléma". A totàlis kàoszban erőszakos cselekményektől tart, de eddig csak nagyon kevésről érkezett hír. Az ENSZ-nek kb. 12 000 képviselője van Haitiban, az USA-nak 4 200 katonàja a zónàban és 6 300-nak hétfőig kell megérkeznie. «A rend fenntartàsàra».
Egy mentôosztag tagjànak jelentése a haiti mentôosztagok rasszizmusàról
VálaszTörlés2010. jan. 2. 14:30
A kolumbiai El Tiempo, a legnagyobb bogotai napilap tegnapi cikkében egy Port-au-Prince-ben tevékenykedô kolumbiai mentô meséli. Közreadjuk.
"Camilo Monroy megerôsíti, hogy a mentôosztagok utasítàst kaptak a fehérek és feketék megkülönböztetésére. A "Radio W"-nek adott interjùban Monroy, New Yorkban élô egyetemi hallgató, aki Haitiba egy hete érkezett polgàrvédelmi osztaggal és katonai orvoscsapattal, beszélt arról a frusztràlt lelkiàllapotról, melyet àt kellett élnie haiti munkàja soràn.
Az elsô sokk a repülôtéren érte, ahol egy fekete sérült feküdt a legkisebb segítséget nélkülözve. "Ezt a 80%-ban megégett személyt nem voltak hajlandóak feltenni a repülôgépre, holott két könnyû sérült fehér körül ott szorgoskodott 3 orvos is", mondja.
A mentôosztagok akcióik soràn utasítàst kaptak arra, hogy a halott feketéket ott hagyjàk, míg a fehéreket a leggyorsabb tempóban ki kell hùzni. Ha ez nem megy, egy kezét ki kell szabadítani és ujjlenyomatot venni.
"Azt nem tudjuk, hogy honnan jött az utasítàs, de minden csapat így cselekszik", magyaràzza Monroy. A Hotel Montanàban talàlható a fôvàros legnagyobb mentôközpontja. Itt fontos személyekkel, pl. az ENSZ-misszió chilei tàbornokàval talàlkozhatunk, aki felesége megtalàlàsàval többet foglalkozik, mint azzal, vannak-e még emberek a romok alatt. Olyan is elôfordul, mint pl. a Montana tulajdonosànak megmentése, melynek két óràval koràbban be kellett volna fejezôdnie, azonban az amerikaiak hirtelen elhagytàk a területet.
"Nincs kórhàz a sérültek ellàtàsàra, de az ENSZ szàllàshelyén 600 mentô dolgozott egyetlen személy megmentésén."
Utolsó kritikàjaként Monroy felrója a humanitàrius segítségnek, hogy tegnapig a repülôtéren raktàroztak mindent, anélkül, hogy kiosztottàk volna. "