Az Orbán-kormány első hónapjának munkáspárti értékelése

Május óta új parlamentje, új kormánya van Magyarországnak. A Fidesz-KDNP megnyerte az áprilisi választásokat, megszerezve a képviselői helyek 67,88 százalékát. Az új kormány számos új intézkedést hozott. De vajon kiknek jók ezek? Az alábbiakban elmondjuk, hogy mit gondolunk mi, a Munkáspárt az Orbán-kormány első hónapjáról.



Nem a nép kormánya, a tőke kormánya


Nem tudjuk, hogy milyen lesz pontosan az új kormány. Egyet azonban biztosan tudunk. Sem a parlament, sem a kormány nem nevezheti magát a nép parlamentjének és a nép kormányának. Ma sem a munkásság és a dolgozói rétegek vezetik az országot, hanem a magyar tőkésosztály. Ebben semmi változás nincs a múlthoz képest. A képviselők, a miniszterek között nincs egyetlen munkás, paraszt, kisvállalkozó, kisnyugdíjas és pályakezdő fiatal sem. Vajon átérezhetik-e egyáltalán az ő gondjaikat?



A Fidesz-KDNP-nek sikerült elhitetnie az emberekkel, hogy nem a tőkés rendszer van válságban, nem a tőkés rendszerváltás óta eltelt húsz év hibáiban és bűneiben kell keresni a magyarázatot, hanem minden rossz, a munkanélküliségtől kezdve a korrupcióig csupán az MSZP-SZDSZ koalíció számlájára írható.



A másik oldalon viszont az MSZP lejáratta nem csak önmagát, hanem a baloldali eszméket is. Így jöhetett létre olyan helyzet, hogy igen széles társadalmi erők szavaztak a Fidesz-KDNP-re.



A hazai tőke most azt várja az új kormánytól, hogy szilárdítsa meg a tőke uralmát Magyarországon, stabilizálja a gazdaságot, teremtsen rendet, azaz olyan politikai és jogi feltételeket, amelyek között a tőke hatékonyabban és olcsóbban működhet. Ez az igény ma még találkozik az emberek jelentős részének igényével, akik az elmúlt 20 év folyamatosan romló munka-, és életkörülményei után rendet és jobb életet várnak.



Verseny az idővel


Az Orbán-kormány versenyt fut az idővel. Tudják, hogy sokan csak azért szavaztak rájuk, mert bármi áron változást akartak. Az Orbán-kormánynak addig kell cselekednie, amíg az emberek nem döbbennek rá az igazságra: jobb lesz a középosztálynak, de rosszabb lesz a munkásnak, a dolgozó tömegeknek.



Gyorsabbá tették a törvények elfogadását. Leváltották a katonai, rendőri és más fontos intézmények vezetését. És ez csak a kezdet. Hogy jobbak lesznek-e elődeiknél, majd kiderül. A Munkáspárt helyesnek tartja a rendészeti és az igazságügyi igazgatás szétválasztását, a belügyi adminisztráció önálló szakigazgatássá szervezését, valamint a közigazgatás racionalizálásának koncepcióját. Ezen túl „egyszerűbb” lesz alkotmánybírókat választani. Azt, hogy a magyar valóságban az alkotmánybíróság az alapjogok érvényesülésének ilyen háttérrel mennyire lehet őre, az alkotmányosság demokratikus kontrolljának gyakorló jogintézménye, pártunk számára egy nyitott kérdés.



A Fidesz nem osztozkodik a hatalmon. Tesznek ugyan gesztusokat az ellenzéki pártoknak, de szó sincs arról, hogy számítanának rájuk. A Fidesz az ellenzék megosztására törekszik, és ezt sikerrel végzi. Helyük van olyan korábbi MSZP-s személyeknek, akiket itt vagy ott sérelmek értek. Így jöhetett szóba Bihari Mihály az Alkotmánybíróság tagjaként, Warvasovszky Tihamér az ÁSZ alelnöki tisztségére.



Egy hónap alatt kiderült, hogy a Fidesz nem akar elnöki köztársaságot. Marad a parlamenti rendszer. A jelenlegi köztársasági elnök maximálisan segítette a Fideszt a hatalomra kerülésben és a hatalom átadásában. A Fidesz „nemzeti hőssé” emeli, de láthatóan nem őt akarja a köztársaság élére. Nem kíván olyan köztársasági elnököt, mely bármely határozatát „visszaküldené átgondolásra”.



Jelkép-politizálás és ami mögötte van


Az új hatalom tisztában van a magyar társadalom alapvető gondjaival, hiszen ezekről beszéltek éveken át. Nincs hazai termelés, túlságosan függünk a külföldi tőkétől, tönkretették a mezőgazdaságot, veszélyben az egészségügy, az oktatás, óriási a szegénység. Mindezzel tisztában vannak.



Az új kormány nem tud, vagy nem akar változtatni a lényegen. Jön a jelkép-politizálás, azaz az olyan lépések, amelyek önmagunkban akár fontosak is lehetnek, de nem változtatnak a magyar társadalom alapvető problémáin. „Forradalomnak” nevezik azt, ami nem volt az, hiszen az áprilisi választásokon nem változtatták meg a társadalmi rendszert. Eddig is kapitalizmus volt, ezen túl is az lesz. A „nemzeti összefogás” kormányáról beszélnek, noha a politikából változatlanul széles rétegek maradnak ki.



A trianoni béke vitathatatlanul igazságtalan imperialista béke volt, amely a magyar nemzet egészét tragikusan érintette. Nincs kivetnivaló abban, ha egy nemzet emlékezik történelmi tragédiáira. De nem lenne szabad hallgatni arról sem, hogy a trianoni békét felváltotta a párizsi béke, amelyet egyebek között azok a tőkés nagyhatalmak fogadtak el, amelyeket a mai magyar tőkés rendszer barátjának tekint. Beszélni kellene arról is, hogy a magyar tőkésosztály a probléma érdemi rendezésének lehetőségét levette a napirendről azzal, hogy Magyarországot bevitte a NATO-ba és az EU-ba.



A kettős állampolgárságról szóló törvény jelenlegi formájában nem több mint jelkép. A külföldön élő magyarok, már akik akarják, közelebb érezhetik Magyarországot. A magyar belpolitikában erősíti a nacionalizmust. A kormány jobban tenné, ha egyértelműen megakadályozná olyan személyek részvételét Magyarország irányításában, akik akármilyen kettős állampolgárok. Ez sem történt meg egyelőre!



A BTK módosítása, „a nemzeti-szocialista és kommunista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának” büntetése elvileg hibás, gyakorlatilag szükségtelen, politikailag káros és veszélyes. A törvény hibásan nem fasiszta rendszerekről beszél, hanem nemzeti-szocialista rendszerekről. Ilyen azonban csak egy volt: a hitleri Németország. Fasiszta rendszerek azonban másutt is léteztek, így Magyarországon is. Csak nem megint a Horthy-rendszer tisztára mosásáról van szó?



Kommunista rendszer pedig még egyetlen országban sem létezett. Szükségtelen a törvény, hiszen a magyar társadalom egyetlen problémája sem oldódik meg ezzel. Viszont káros és veszélyes, mert régi sebeket tép fel, és újakat okoz. Ráadásul komoly alapot nyújt a történelemhamisításhoz, a szocialista rendszer negatív, valóságtól elrugaszkodott megítéléséhez.



A törvény része a magyar tőkés politikai elit évek óta folyó erőfeszítéseinek, hogy leszámoljanak a kommunista mozgalommal, és szélesebb értelemben a munkásmozgalommal. A tőkés erők szégyenteljes módon igyekeznek meghamisítani a történelmet, befeketíteni a magyarországi szocializmus négy évtizedét, azokat az esztendőket, amikor milliók számára nyílt meg a gazdasági és kulturális felemelkedés lehetősége. A Btk. ilyen irányú módosítása része annak a húsz éve tartó ideológia-támadásnak, mely hamis módon egyenlőségjelet akar tenni a fasizmus és a kommunizmus közé. A törvény korlátozza a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, nemcsak a politikusok, hanem írók, újságírók, művészek alkotói szabadságát is. A Magyar Kommunista Munkáspárt elítéli a kommunista-ellenes hisztériakeltés minden formáját.



Új alkotmányt, de milyet?


„Forradalom”, a „nemzeti együttműködés rendszere”, új alkotmány. Ez a Fidesz-KDNP kormány érvelése. A fejlődés magával hozott sok mindent, ami szükségessé teszi az alkotmány módosítását. A 200 fős parlament, az átláthatóbbá és kisebbé váló állam eredménye egy korszerűbb tőkés Magyarország lehet.



A Munkáspárt úgy véli: ennél sokkal többre van szükség. Az új alkotmány nem fogja megváltoztatni a kapitalizmust. A Magyar Kommunista Munkáspárt csak olyan az új alkotmányt támogat mely az első munkahelyhez és az első lakáshoz való jogot deklarálja, illetve garantálja a lakosság egésze számára az emberi életfeltételeket! Biztosítsa a valóságos vallási és ideológiai szabadságot! Szavatolja, hogy a nép hozzájuthat minden információhoz, és közvetlenül, érdemben beleszólhat az ország ügyeinek eldöntésébe Mindez a mostani kormányprogramban nincs benne. Nincs benne az sem, ami igazából ellenőrizhetővé tenné a parlamentet - a képviselők visszahívhatósága.



A Munkáspárt ellenzi, hogy Magyarország bármilyen formában visszatérjen a királysághoz. A koronát vigyék vissza a Nemzeti Múzeumba! A kormány semmilyen formában se adjon teret a „Szent Koronával” kapcsolatos nézeteknek!



Választási törvény: csak a tőkés pártoknak jó


A kormányzat megkezdte a választási eljárásról szóló törvény módosítását is. A Fidesz megoldást akar két régóta megoldatlan ügyre, a kisebb létszámú parlament és a nemzetiségi képviselet problémájára. Mindez hatékonyabbá teheti az állami életet.



Ugyanakkor nem változtat a választási rendszer más hibáin. Meghagyja a kopogtatócédulák rendszerét, az 5 százalékos küszöböt. A Fidesz-KDNP által javasolt törvény csak a gazdag tőkés pártoknak jó. Célja megakadályozni, hogy más politikai erők bekerüljenek a parlamentbe. Nem növeli a parlament társadalmi elfogadottságát, hiszen jelentős társadalmi érdekek a jövőben sem lesznek képviselve.



A Munkáspárt üdvözli az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését, de a törvény számos negatívumot tartalmaz. Érvényben hagyja az ajánlások rendszerét: Budapesten és a nagyvárosokban csökkenti a kompenzációs helyeket, növeli az ajánlások számát, és mindenütt bevezeti az 5 százalékos küszöböt. A törvény a hatékonyság jelszavával korlátozza a demokráciát, lényegében kizárja a kis pártokat az önkormányzatokból.



A média és hírközlést módosító törvény centralizálni kívánja a közszolgálati intézményeket. Ez hatékonyabbá teheti a tőkés médiumokat, de nem szolgálja az esélyegyenlőséget a különböző médiumokban. Továbbra is csupán a nagy tőkés pártok egymás közötti egyezkedéséről van szó.



Lesz-e munkahelyteremtés?


A Fidesz-KDNP 10 év alatt 1 millió munkahely megteremtését hirdette meg. Mindezt a magyar vállalkozásokra alapozva. Elképzelhető, hogy a kormány képes sok munkahely teremtésére, feltéve, hogy Magyarországon felgyorsul az ismét megindult növekedés. Feltéve, hogy az új kormány megálljt parancsol a multinak, lesz bátorsága visszautasítani az IMF és az EU zsarolását. Ha nem, akkor semmi nem lesz a megígért munkahelyekből.



A munkahelyteremtés egyik pillére az építőipar lehet. Ehhez azonban nem csupán szavak kellenek, hanem az, hogy az állam belekezdjen olcsó lakások építésébe, s olyan rendszert alakítson ki, amelyben a lakásépítkezés nem kínos teher az önkormányzatoknak, hanem kedvező, államilag is támogatott, sok esetben az állam által kivitelezett program.



A magyar mezőgazdaság helyreállítása közös nemzeti érdek, ezt a Munkáspárt is támogatja. Sem a kormányprogram, sem a kormány eddigi intézkedései nem adnak választ arra a lényeges kérdésre, hogy miként akarja és tudja a kormány megvédeni a magyar termőföldet, és a hazai mezőgazdaság érdekeit képviselni az EU-ban. Válaszra vár az is, hogy képes-e a kormány megfékezni, sőt visszaszorítani a külföldi bevásárlóközpontokat, ami nélkül nem lehet a hazai piacot visszaszerezni.



A Munkáspárt úgy véli: a munkahelyteremtés nem megvalósítható széleskörű államosítás, valamint az EU-ban a hazai mezőgazdasági kibocsátási kvóták emelése, a vonatkozó adók csökkentése nélkül. A Fidesz-KDNP programja ezt nem tartalmazza, a Munkáspárté viszont igen.



Az adórendszer a tőkésnek, a középosztálynak jó


Az Orbán-kormány megkezdte az adórendszer átalakítását. Feladja a polgári társadalmak klasszikus vívmányát, az arányos közteherviselést, és 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadót vezet be. Csak ennek fényében vizsgálható a családi adózás bevezetése és a minimálbér megadóztatása is. Ez jó a gazdagoknak, jó a nagyobb keresetűeknek, rossz a szegénynek, a kiskeresetűeknek. A Munkáspárt progresszív jövedelemadót akar. Aki többet keres, fizessen több adót!



A Munkáspárt helyesli azt a törekvést, hogy a kormány a magyar és külföldi vállalkozások számára azonos feltételeket teremtsen, szüntesse meg a külföldi tőke adókedvezményeit és állami támogatásait, Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy ezt a kormányzat valóban meg tudja-e tenni. Első lépéseik arra utalnak, hogy a multik privilégiumai nem csorbulnak.



A Munkáspárt üdvözli a banktőke megadóztatását. Nincs biztosíték azonban arra, hogy a bankok nem az emberekkel fizettetik meg ennek az árát, mint ahogyan a múltban sokszor megtörtént. Az állam továbbra sem rendelkezik olyan „nagy bankkal”, amelyen keresztül érdemben beavatkozhatna a bankok tevékenységébe. Megoldás az OTP államosítása lenne, melyről mindmáig sokan azt hiszik, valóban magyar köztulajdonú bank.



Kedvező a kilakoltatási moratórium, mint ahogy a jelzálog forint alapú hitelhez kötése is, azzal együtt, hogy a korábban devizában eladósodottakon ez a szándék nem segít.



Az örökösödési adó eltörlése a nagy vagyonúakat támogatja, miközben az átlagember is örül neki. Támogatható a közüzemi díjak emelésére vonatkozó moratórium, és az ármegállapítás új rendszeréről való elképzelés.



A Munkáspárt támogatja a pártok költségvetési támogatásának szűkítését, de ez nem elég. A pártok ne kapjanak egyetlen forint állami támogatást sem!



Az Orbán-kormány intézkedései a középosztályt támogatják. A meghirdetett intézkedések továbbra sem oldják meg a magyar gazdaság legnagyobb gondját – mely a tőke természetéből fakad – az alulfoglalkoztatást.



Az akcióprogramnak mindenféleképpen gyengéje, hogy nincs válasz az infláció alakulására, mint ahogy arra sincs garancia, hogy a külföldi tőke hazánkban elért profitnövekedését itthon fektessék be. Ráadásul az offshore cégek – Magyarországon sok esetben magyarok által termelt bevételeinek – adózására sincsen válasza. Itt is jól látszik, hogy az Orbán-kormány sem mer az Európa Unióval lényeges kérdésekben szembeszállni.



Elszámoltatás és rend


A Fidesz-KDNP kormányprogramja nagy hangsúlyt helyez az elszámoltatásra. Akik loptak, akik csaltak, bűnhődniük kell! A szavak azonban nem elegendőek. A Munkáspárt szükségesnek tartja a Büntető Törvénykönyv módosítását, melynek értelmében a jelentős nemzetgazdasági károkat okozó sikkasztási és korrupciós ügyek elkövetőit a legszigorúbb büntetéssel sújtsák. A szabálysértési szankciók jobban érvényesítsék a tett-arányos büntetés elvét. A pénzbírságok felemelésével erősítsék a törvényi szigort, mely fejezze ki: nem érdemes bűnt elkövetni. S, ami fontosabb: szigorúan ellenőrizni kell az új parlament, az új kormány tagjait, elejét véve hasonló bűnöknek. Jó és végrehajtható törvényekre van szükség.



Magyarországon rendre van szükség. A választás eredménye azt bizonyítja, hogy ez az emberek igénye is. Olyan alkotmányos biztosítékokra van azonban szükség, amelyek a rend fogalmát nem szűk érdekcsoportra korlátozva biztosítják. A rendőrség ennek fontos, de csak egyik eszköze. Nagyobb társadalmi nyilvánosságra, az információk teljes nyilvánosságára, társadalmi vitákra van szükség. A Fidesz-KDNP programjából ez hiányzik, a Munkáspártéban benne van.



Állami marad az egészségügy?


A Fidesz-KDNP program változást és rendet akar az egészségügyben, fel akarja számolni az MSZP-SZDSZ okozta károkat. Az eddig bejelentett intézkedések, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, a patikaalapítás felfüggesztése, az orvosi és gyógyszerészeti kamarai tagság kötelezővé tétele, az egészségügyi intézményekre vonatkozó új minimumrendelet felfüggesztése, a rezidensek röghöz kötöttségének megszüntetése ilyen lépésnek tekinthető. A szociálpolitikában örvendetes a gyes három éves időszakának visszaállítási szándéka.



Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy az egészségügy állami tulajdonban marad-e, és ténylegesen sokkal többet fog-e rá költeni az ország, vagy sem.



Lesz-e iskolai sport?


A Fidesz-KDNP programja új ifjúságpolitikát ígér. Mindez azonban csak ígéret marad, ha nem történnek alapvető változások. Az ifjúságpolitika egy ország jövőjét meghatározó átfogó rendszer, amely magában foglalja a rendszeres testnevelést, a fizikai - szellemi nevelés folyamatos, jövedelemi helyezettől független biztosítását is.



Javasoljuk a mindennapi testedzés kötelezettségének előírását valamennyi oktatási formában legalább napi 45 perces időkeretben érvényesíteni. A fiatalok sportolását azonban a pénzhiány és a magas árak, a tömegsport teljes elsorvasztása is akadályozza.



Tanulhatnak-e a fiatalok?


A kormányprogram szükségesnek tartja az oktatás átalakítását, a szakmunkásképzés megújítását, a természettudományos és mérnökképzés bővítését. Helyes, de nem elég! Ha Magyarország nem alakítja át gyökeresen a közoktatást, ha nem lép ki a bolognai rendszerből, ha nem költ lényegesen többet az oktatásra, semmi sem fog történni.



A Munkáspárt úgy véli: helyes törekvés, hogy a kormány meg akarja állítani a társadalom erkölcsi hanyatlását, vissza akarja állítani a munka becsületét. Helyesli, hogy a kormány meg akarja védeni a pedagógusokat, csökkenteni terheiket és segíteni alkotó munkájukat. Helyesli, hogy a bezárt települések kis iskoláit újra meg akarják nyitni, de itt gyors intézkedésekre, és nem szavakra van szükség.



A Munkáspárt úgy véli: az ország anyagi javait a modern állami közoktatás erősítésére kellene koncentrálni. A jövőt nem szolgálná, ha a közoktatás a Bethlen-Klebelsberg-féle szellemiséghez nyúlna vissza, ha felszámolnák vagy gyengítenék az oktatás világi jellegét.



A Munkáspárt helyesli, hogy a kormányzat a bolognai folyamat szerepét csökkenteni kívánja. Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosítása fontos lépés lehet az egységes felvételi rendszer megteremtése felé. Egyetért azzal, hogy az eddigi osztatlan egyetemi szakok mellett (orvosi, mérnöki, jogi), a tanári képzésre is kiterjeszti az osztatlan szakok számának növelését. Ugyanakkor alapvetőnek tartja az alapkutatásokat megalapozó elméleti szakágazatokban is az egylépcsős felsőoktatási rendszer kibővítését, a hazai kutatóbázisok fejlesztését.



A Munkáspárt megtévesztőnek tartja, ami az eddigi kormány-véleményekből tűnik ki, hogy a kormányzat a felső fokú szakképzés (OKJ) és a felsőfokú képzés (főiskola-egyetem) harmóniájáról beszél, akkor, amikor ennek arányát kívánja a korábbi 50-50%-ról, 70-30%-ra módosítani.



A Munkáspárt helyesli az egységes, központilag nagyobb tartalmi körre kiterjedő tanterv visszaállítását, de fontos politikai kérdésnek tartja, hogy az egységes tanterv tükrözze a mai világ változásait, a magyar társadalom sokszínűségét.

A Munkáspárt helyesli azokat az oktatáspolitikai törekvéseket, amelyek a magyar közoktatás hagyományaihoz kötődő, gyermekek, tanulók és szülők számára egyértelmű osztályozást állítaná vissza az általános iskola második évfolyamának év végétől, s a pedagógusok autonóm döntési jogosultságává tenné ismét az évfolyamismétlésre utalást az alsó tagozaton. A Munkáspárt az évismétlés megelőzése érdekében a csoport létszámok jelentős csökkentését, a munkanélküli pedagógusok „hadba” állítását szorgalmazza. Ennek megoldása nem lehet „a forrás szűkösség” akadálya. Alapvető fontosságúnak ítéljük, hogy az alapvető készségek (olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás) továbbra is helyet kapjanak az általános iskolai oktatás valamennyi szakaszában.

Lesz-e önálló magyar külpolitika?


Az új kormány célul tűzte ki a magyar külpolitika megújítását, Magyarország tekintélyének visszaállítását.



A Munkáspárt úgy véli, hogy Magyarország az elmúlt években teljes mértékben a nagyhatalmak kiszolgáltatottjává vált. A kormány feladta nemzeti függetlenségünk biztosítását.



A Munkáspárt egyetért azzal, hogy „új világgazdasági nyitásra van szükségünk, ami a Kelet felé való nyitást is jelenti, megtartva az Európai Unió tagjaként élvezett előnyeinket. Kína, Oroszország, India és a többi kelet-ázsiai gazdaság gyors fejlődésére is rá kell kapcsolni a magyar exportgazdaságot”.



A magyar külpolitika ezen szándéka új. Ilyen külpolitikához azonban arra van szükség, hogy a kormány a magyar nemzeti érdekek alapján időről-időre nemet mondjon a NATO és az EU nemzeti érdeket sértő elvárásaira, és önálló kezdeményezéseket is tegyen. Ennek ellentmond, hogy a kormány nem ítélte el egyértelműen a segélyszállítmányokat szállító hajók elleni izraeli támadást, annak ellenére, hogy azt az EU számos állama elítélte.



A Munkáspárt úgy véli: Magyarország jövőjét az szolgálja, ha kilépne a NATO-ból és az új nemzetközi helyzetben felülbírálja, illetve felvetné a magyar EU-tagság előnytelen oldalait is. Magyarország csak akkor maradjon az EU tagja, ha nemzeti érdekeink megvalósulnak, ha a magyar dolgozó is nyertese lehet.



A legjobb reform sem megoldás a munkásoknak


A Fidesz-KDNP kormányprogramja a kapitalista rendszer hatékonyabbá tétele, a tőkés rendszeren belüli reformok programja. A Fidesz állítása ellenére nem forradalom ment végbe, azaz nem egy új társadalmi rendszer váltotta fel a régit. A Fidesz által hangoztatott „társadalmi szerződés” csak szólam. A Fidesz-KDNP programja nem irányul a kapitalizmus megváltoztatására. Célja a tőkés rendszer keretein belül megvalósítható politikai, gazdasági, ideológiai korszerűsítés, átalakítás, azaz tőkés reformok megvalósítása.



A Munkáspárt célja nem egy jobb kapitalizmus, hanem egy olyan társadalom, ahol nem a pénz uralkodik, ahol egyesek nem alázhatnak meg bennünket, dolgozókat és dolgozni vágyókat, nem zsákmányolhatnak ki csak azért, mert nekik van tőkéjük, nekünk meg nincs.



A Munkáspárt ugyanakkor úgy véli a jelenlegi viszonyok között is: különbséget kell tenni reform és reform között. A Munkáspárt elutasítja mindazokat a reformokat és egyéb intézkedéseket, amelyek azt szolgálják, hogy a tőke még jobban kizsákmányolhassa a munkásokat és a dolgozókat. Harcolni fogunk minden olyan törekvés ellen, amely a hatékonyságra, nemzeti együttműködésre hivatkozva egyoldalúan érvényesíti a tőkés érdekeket, semmibe véve a dolgozókét.



A Munkáspártnak a korábbiakhoz hasonlóan a józan megítélés politikáját kell folytatnia. A kormányt tettei, cselekedetei alapján kell értékelnie. Mércénk egy van: mi segíti a dolgozók érdekeinek érvényesítését.



Emlékeztetnünk kell az embereket: legyetek éberek! Szellemileg lebecsülnek titeket, félrevezetni, manipulálni akarnak!



Ugyanakkor el kell ismernünk az olyan reformokat, amelyek jobbá tehetik a dolgozók életkörülményeit. Ha az ország többet fog költeni kutatásra és fejlesztésre, ha visszaállítják a vasúti mellékvonalakat, s helyi kispostákat, ha munkahelyeket teremtenek, ha építik az országot, ez jó!



Világosan kell látnunk azonban, hogy a tőke nem fogja saját természetét megváltoztatni. Soha nem lesz a tőkés Magyarországon mindenkinek munkája, mert a tőke érdeke, és működésének törvényszerűsége az, hogy mindig legyen munkanélküliség. A magyar nagytőke önállósítási törekvéseinek gátat szabhatnak a multinacionális tőke érdekei. Az Orbán-kormány - ha még annyira is csak reform - programjának megvalósításához is óriási politikai akaratra és bátorságra lenne szükség.



E program azonban még eredményes megvalósulása esetén sem oldja meg a munkások, a dolgozók alapvető problémáit. Ehhez arra van szükség, hogy működjenek a szakszervezetek, a munkahelyi érdekképviseletek, dolgozók és munkások a saját érdekükben maguk szólhassanak bele az ország ügyeibe. Ez ma nem így van, s amíg egyetlen munkás, dolgozó sincs a parlamentben, ez nem is fog változni.



A Munkáspárt kommunista pártként fogja figyelni az új tőkés kormány politikáját. Küzdeni fogunk minden és mindenki ellen, ami, és aki korlátozza a dolgozókat, sérti a munkások és a dolgozók érdekeit, növeli a kizsákmányolást. A Munkáspárt minden nap elmondja véleményét a kormány politikájáról. Azon lesz, hogy minden munkás, minden dolgozó megértse: jobb sorsot nem a kormánytól kell várni! Jobb sorsra csak akkor számíthatnak, ha megküzdenek érte. Ebben számíthatnak a Munkáspártra.



Budapest, 2010. június 26.


Munkáspárt Központi Bizottsága