új széria 14. (383) - 2010.jún.24.
Tartalom:
– USA, Nyílt Világkonferencia, Interjú Don Bechlerrel: “A szakszervezeti mozgalomnak a Demokrata pártra nem szabad többet számítania”
– Afganisztán, a Left Radical of Afghanistan levele: «A Jirga békekonzultációnak sose volt célja a béke elérése»
– Haiti, Nyílt Világkonferencia: interjú Yves Pierre-Louis-val, a Haïti Liberté levelezőjével, a GLOBS tagjával
USA
Don Bechler a Single Payer Now elnöke, annak a koaliciónak, mely San Franciscoban harcol a szolidaritáson alapuló betegbiztosítás eléréséért. Részt vesz a Labor Campaign for Single Payer munkájában is.
Bechler a ’90-es évek elején kezdte aktivista munkáját az általános betegbiztosítás éléréséért, amikor átérezte sokezer munkatársa helyzetének minden borzalmát, akik a kaliforniai Sunnyvale Westinghouse katonai üzemben munkájukat elveszítvén elvesztették betegbiztosításukat is. A Westinghouse-ban ő képviselte kollégáit alelnökként az IAM 565. sz. helyi szervezetében, a személyzet fődelegáltja volt a tárgyalóbizottságban.
1997-ben Bechlert gépvezetőként alkalmazta a United Airlines. Az IAM 1781-es helyi szervezetét és San Francisco szervezetét képviselte bizalmiként. A 2001. szept. 11-i támadás utána munkáját vesztett többezer repülőgépipari dolgozó közé tartozik, s jelenleg sincs betegbiztosítása.
Bechler Maine-ban, Massachusetts-ben és Oregonban harcol az általános betegbiztosítás kampányaiban. Több cikk társszerzője az «utca embere» érdekeinek megfelelő egészségügyi rendszer reformja tárgykörében. A Kongresszus előtt a HR 676 (az USA nemzeti egészségügybiztosítási törvénye) tanújaként jelent meg.
Az algériai Nyílt Világkonferencia amerikai delegációja 18 tagja között leszel. Miért fontos ez számodra?
Szeretnék többet tudni arról, ahogyan az egész világon az egészségügyet privatizálják, hogy az USA-ban még jobban megértsük stratégiájukat és eredményesebben harcolhassunk ellenük itt is és más országokban is. Fontos elvtársainkkal nemzetközi kapcsolatokat létrehozni az általános betegbiztosítás elérése érdekében.
A munkáltatók szolgálatában álló sajtó az egész világon az USA egészségügyi szisztémájáról áradozik. A francia, a kanadai társadalombiztosítás és a brit National Health Service lerombolása pl. az amerikai modell példájának követése ürügyével folyt.
Ezért fontos, hogy akik Algírban lesznek, megértsék az amerikai egészségügyi rendszer minden aspektusát. Tudnillik ez piaci mechanizmus nem működik.
Beszélj nekünk az Obama-féle egészségügyi tervről, azt mondják, hogy fejlődést jelent. Így van?
Nem. Először is: csak 2014-ben lép érvénybe. Ma pedig emberek milliói halnak meg az egészségügyi rendszer miatt. Az Obama-terv nekik nem nyújt semmiféle segítséget.
Bizonyos személyek lesznek csak érintettek a terv által: 12 milliló alacsony jövedelműnek lesz hozzáférése bizonyos szolgáltatásokhoz. Mindenki erre összpontosít, holott ehhez hozzáadódik még 20 millió személy, akinek a törvény szerint kötelező lesz a betegbiztosítását megfizetni. Újabb 20 millió pedig anélkül fog maradni. Nincs szó általános betegbiztosításról, a nagy nyertesek itt csak a magánbiztosítók lesznek. A tervnek köszönhetően 500 milliárd dollárt kapnak.
Ennek a tervnek az ellentételei teljesen elfogadhatatlanok, ahogyan elfogadhatatlan a Kongresszus által jóváhagyott költségvetési kiegészítés is a háborúra. A Kongresszus most szavazott meg 33 milliárdos kiegészítést az iraki háborúra; ez integráns része lesz a belső költségvetésre vonatkozó törvénynek. Sajnos, az USA-ban a politikai rendszer így működik, több rosszal jár, mint jóval.
Milyen hatással jár az Obama-egészségügy a szakszervezetekre?
Először is, az egyéni egészségügyi biztosítások legtöbbje, mely maximális fedettséget ad, vitatott a szakszervezetek által; ezek meg lesznek adóztatva. A betegbiztosítás drágább lesz és kevesebb. Több, szakszervezetek által hagyományosan elért betegbiztosítást be fognak vonni a rendszerbe, az ürügy az, hogy a fogyasztó összehasonlíthassa a különböző piaci biztosítási termékeket. Ez erre nem lesz jó és csak arra szolgál, hogy a szakszervezetek által jelenleg javasolt tervek megsemmisüljenek.
Ezenfelül, folytatjuk a vitát az egészségügyi rendszerről.
Mit kell tenni most a szolidaritáson alapuló rendszer elérésére?
Tömegeket kell mozgósítani ennek követelésére. Független módon kell mobilizálni. A nagy sajtóorgánumok mindenek elé helyezik a vállalatok védelmezte megoldást. De nem ezek a lapok fogják elősegíteni a munkáltatói domináció és a magánbiztosítók alóli felszabadulásunkat.
Az kell, hogy a szervezett munkásmozgalom álljon ennek a mozgalomnak az élére, hogy tudassa, íme, ezt akarjuk, a szolidaritáson alapuló rendszert foglalja törvénybe a Kongresszus! Az AFL-CIO, kampányunk nyomása alatt, megszavazta a szolidaritáson alapuló rendszer támogatását. Ez nagyon fontos lépés.
De a szakszervezeti mozgalom éppen csak elfogadta ezt a megoldást, mikor a demokraták nyomására meghátrált.
Hogy a dolgokat egyszerűen mondjuk ki: a szakszervezeti mozgalomnak nem szabad a demokratákra hagyatkoznia, ha a bérből élők igazságos egészségügyi rendszer iránti igényét akarja kielégíteni. Az a tény, hogy a demokratáktól függ, akadályozza a határozott orientációt.
A Kongresszus 86 demokrata tagja nyilvánosan támogatta a szolidaritáson alapuló szisztémát, de mindnyájan engedtek Obama nyomásának és az Országos Demokrata Bizottság be sem mutatta ezt, melyet pedig azért készítettek, hogy a Kongresszussal elfogadtassák.
Ez pedig csak aláhúzza annak szükségességét, hogy a szakszervezeti és a szolidaritási rendszerért folyó mozgalmaknak létre kell hozniuk egy független mozgalmat, mely maga fogja elérni a valódi általános betegbiztosítást.
(Alan Benjamin)
AFGANISZTÁN
Levelezőnktől
A Jirga békekonzultációnak sosem volt célja a béke elérése
A «Jirga békekonzultáció» Kabulban ült össze jún. 2-án közel 1600 személy részvételével, akik zömmel Karzai elnök hívei és az Afganisztánt megszálló erők kollaboránsai. Az afganisztáni inváziós hadsereg támogatását élvező konzultációs összejövetel egyszerűen csak azt a kezdeményezést tette meg, amit a NATO és az USA kívánt az afganisztáni helyzet «megnyugvásának» tesztelésére akkor, mikor előre nem látható katonai támadásokat szenvedett el.
Egyik részről a NATO és az USA inváziós ereje új katonákat hoz Afganisztánba és Pakisztán felé szélesíti a háborút, másrészről pedig békegyűléseket szervez az ellenállás opportunista részeit keresve azok között, akik a megszállás ellenére egyezményt kötnének vele. Közülük vannak az afgán kormányban jelentős pozíciókkal bírók. A második célja ennek az összejövetelnek, hogy a világ szeme előtt magukat a béke angyalainak mutassák, nem pedig az afgán nép gyilkosának.
A «béke Jirgája» végső kudarca utáni történések megmutatták, hogy a Jirgához fűzött remények megcsalattak és Karzai kormánya, valamint külföldi gazdái is, veszítettek politikai téren: az ellenálló ellenzék egyetlen frakciója sem vett rész a Jirgán, de még a kollaboránsok se mind, és senki nem támogatja megoldási javaslataikat. A Jirga lezárásának és békefelhívásának másnapján az US hadereje megtámadott egy falut Logar tartományban, civileket ölt és letartóztatta egy család túlélő tagjait.
A megszállással szembeni ellenállástól nem volt egyetlen képviselő sem, mindnyájan bojkottálták a NATO és az USA jirgáit a békéért és a tárgyalásokat. Mert a jirga szimbolikus szerepet játszott, de semmi hatalma nincs döntéseik gyakorlati megvalósításában. A Jirgán résztvevő Balqis szenátorasszony szerint a résztvevők többségét az afgán kormány válalsztotta ki a kormány, a NATO és az USA érdekeinek képviseletére. Egy helyi televíziónak nyilatkozta, hogy a „függetlenek” többsége a korrupcióra helyezte a hangsúlyt, az idegen csapatok kivonására, de senki nem vette számításba álláspontjukat. Hozzátette, kétszer is kérte a szervezőbizottságot, hogy pár percre adja meg a szót neki a Jirga pódiumán, de még meg is fenyegették, hogy hallgasson. Ez volt tehát a «Jirga a békéért», amely még őt is terrorizálta!
A Jirgát felfüggesztették többször is, hogy módosítsák napirendjét, Karzai elnököt az USA-ba rendelték, hogy tartsa magát az amerikai politika által kijelölt vonalhoz.
A legoptimistábbak közül néhányan remélték, hogy a Jirga tárgyalni tud az afganisztáni idegen csapatok kivonásáról vagy legalább időpontot kérhetett volna erre, de ellentétben várakozásukkal a Jirgába meghívottak a NATO és USA csapatainak jelenlétét szükségesnek találták és szörnyeteg misszióját üdvözölték. A Jirga résztvevői, akiket nem nevezhetünk reprezentatívnak, néhány pontot adtak a fegyveres ellenzék «javára», pl. az USA vagy a kormány kontrollja alatt tartott foglyok kiszabadítására. De a helyi elemző Waheed Mujda szerint «ténylegesen nincs több hely a börtönökben sem belföldön, sem külföldön ahhoz, hogy meghatározatlan időig őrizzék a foglyokat».
Afganisztán népe érti az idegen csapatok feladatának valódi jelentését, a mindennapos bombázások, bebörtönzések, kínzások, házkutatások, megaláztatások, korrupció, nyomor, a lakosság elűzése közepette. De a katonai jelenlét azt is jelenti, hogy a szomszédos országok is közvetlenül veszélyeztetettek nemzeti érdekeikben és szuverenitásukban. Így ugyanannyi belső, mint külső faktor határozza meg az USA és a NATO elkerülhetetlen kudarcát, melyről keserű tapasztalatokat szereztek 2002 óta.
Itt az idő, hogy az USA és azok a kormányok, melyek részt vesznek az afgán tragédiában, a megszállással szembeni ellenállást legitimnek ismerjék el, s véget vessenek a csupán az ellenzék fizikai eltávolítására irányuló hazug antiterrorista kampányuknak. Itt az ideje, hogy bejelentsék csapataik feltétel nélküli kivonását Afganisztánból utat nyitva a valódi béke és fejlődés útjának. Ebből profitálnak majd az afgánok éppúgy, mint az amerikai és európai népek.
Left Radical of Afghanistan (LRA)
2010. jún. 7.
HAITI
Interjú YVES PIERRE-LOUIS-val
Yves Pierre-Louis a Haïti Liberté levelezője és a GLOBS egyesületi tagja.
Részt fogsz venni Algériában 2010 nov. 26-28-án a “Háború- és kizsákmányolás elleni nyílt világkonferencián ». Mi a célja ezzel a szervezetednek?
Ahogy tudod, országunk, Haiti jóidő óta az ENSZ-csapatok megszállása és a nagy imperialista hatalmak dominációja, kizsákmányolása alatt görnyed. A GLOBS szakszervezet, melynek tagja vagyok, aktívan részt vesz a megszállás elleni harcban és Haiti imperialista hatalmak alóli felszabadításában.
Számunkra Haitiban a kizsákmányolás és a háború közvetlenül kapcsolódik ezen nagyhatalmi érdekekhez. Ebből az aspektusból a nyílt világkonferencia bennünket is közvetlenül érint. Jól tudod, a haiti társadalom a rabszolgatartásra, a diszkriminációra és a kizsákmányolásra épült azzal az egyetlen céllal, hogy a tőkés vállalatok hasznát maximalizálja.
Szervezeted, a Globs más szervezetekkel együtt részt vesz Haitiban a harcban, hogy a megszálló erők hagyják el az országot. Miért fontos ez a konferencia Haiti népének és dolgozóinak, hogyan látod Te magad a világszintű riposzt előkészítését a tőkés vállalatok és a szolgálatukban álló kormányok ellen?
Jelenleg a haiti lakosság nagyrésze szembenáll a megszállással, a gyámság alá helyezéssel, a reakciós erőkkel itt és másutt; a dolgozók a nép oldalán állnak. Hogy elérjük a haiti nép felszabadítását az imperialista iga alól, hogy a megszálló csapatok elhagyják az országot, hogy esélyegyenlőségen alapuló demokratikus társadalmat építsünk, a haiti nép valamennyi igazi barátjára szükségünk van. Így a tőkés vállalatok és kormányaik elleni világszintű visszavágás nagyjelentőségű előrelépést jelent a globális kapitalizmus uralma elleni harcban.
A jelenlegi helyzetben a világkonferencia Haiti népe és dolgozói számára segítséget hoz a társadalom megváltoztatásért vívott küzdelmében.
(Robert Favert)
Kapcsolattartás:
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis - 75010 Paris - France
Tel : (33 1) 48 01 88 28. E.mail : eit.ilc@fr.oleane.com
Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.