Osztályharc

(MTI 2010. október 9.)

Pénteken éjfél után el akarták szállítani a TE Ganz-Röck Zrt. kiskunfélegyházi gyárából a korábban elkészített termékeket, de a sztrájkoló munkások miatt erre nem került sor; éjfél óta 40-50 dolgozó áll az üzemcsarnok előtt, farkasszemet nézve a cég által küldött biztonsági emberekkel.

A cég vezetése felszólította a munkásokat, hogy a német Alstom vállalat számára legyártott termékek elszállításában segítsenek, mi azonban először az elmaradt hat havi bérük kifizetését kérjük - mondta Molnár István, a sztrájkbizottság elnöke az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának szombaton hajnalban. Már az is tárgyalási alap lenne, ha legalább a bér egy részét megkapnák a dolgozók, mert minden tartalékuk elfogyott.

A sztrájkbizottság elnöke hangsúlyozta: a cég vezetése teljesen elzárkózik az elmaradt bérek kifizetésétől, teljes bizonytalanságban élünk, hiszen a szeptember 3-a óta kikapcsolt villamos áram hiányában dolgozni nem tudunk, ennek ellenére a cég nem mond fel.

Az üzemcsarnok előtt egy olajoshordóban égő tűz mellett virrasztó munkások elmondták: a cég vezetése törvénytelenségek sorozatát követi el velük szemben, minden következmény nélkül.

Azok a dolgozók, akik felmondtak, nem kapták meg a járandóságaikat, de a papírjaikat sem, így el sem tudnak helyezkedni, a betegállományban lévő munkások nem kapnak táppénzt, a gyesen lévők nők sem kapják meg a törvényesen járó pénzüket - összegezték sérelmeiket a dolgozók.

Molnár István elmondása szerint éjfél után a német Alstom cég képviselője, ügyvédek, tolmács és hat erős testalkatú férfi kíséretében megjelent az üzem bejáratánál és megálltak. Az éjszaka is őrséget álló sztrájkolók egymást értesítették és rövid időn belül 40-50 munkás érkezett a helyszínre. Az egyik gyári dolgozó megkísérelt bemenni az üzembe, de a biztonsági emberek nem engedték. A sztrájkolók az atrocitások elkerülése érdekében kihívták a rendőrséget, akik azóta a helyszínen vannak.

A cég képviseletében nem jelent meg az éjszaka folyamán senki, mindössze Ménes István vezérigazgató megbízólevelére hivatkoznak az üzem bejáratát elálló emberek.

A sztrájkoló munkások azt szeretnék elérni, hogy a Te Ganz-Röck Zrt. tulajdonosai fizessék ki elmaradt bérüket és a visszatartott juttatásokat, amit a 200 millió forintnál nagyobb értékű szállítmány visszatartásával próbálnak kikényszeríteni.

Az energetikai gépgyártásra és edénygyártásra szakosodott kiskunfélegyházi gyárban két éve csak késleltetve, hosszabb-rövidebb ideig tartott munkabeszüntetések után kapták meg elmaradt bérüket a dolgozók.

Amikor a TE Ganz-Röck Zrt. teljes kapacitással termelt, a társaság állandó alkalmazotti létszáma 370 körül volt, és rendszeresen 120 külsőst foglalkoztatott a Kiskunfélegyháza környéki településekről.

A TE Ganz-Röck Zrt. többségi tulajdonosa a Resonator csoport, a kisebbségi - 45 százaléknyi tulajdoni hányaddal pedig a Vegyépszer csoport.

*****************************************************

"Ma megrázó élményben volt részem, találkoztam egy ”halálra ítélttel”. Körülbelül fél éve létszámleépítés végett bocsátották el a TE Ganz-Röck-től, de hogy honnan, annak nincs jelentősége, hisz bármelyik cégnél megtörténhetett volna. Nyugdíjba vonulásáig néhány éve van hátra, munkanélküli segélye 6 hónap után 38'200 Ft. Társával, akinek szintén nincs munkahelye, 2 fiatalkorú (12 és 14 éves) gyereket nevel. Munkalehetőség után érdeklődött volt munkahelyén. Azt a ”humánus” választ kapta, hogy nézzen be 2 hét múlva, hátha akkorra beindul egy újabb gyártmány és lesz munka számára. Értetlenül de reménykedve fogadta a választ, nem értette, hogy ha 40 éven át szükség volt a munkájára, most miért nincs, pedig egész eddigi életében kis presztizsű fizikai munkát végzett, olyat, ahová nem tolakodnak mások. Soha nem késett, soha nem italozott, csak csinálta azt a munkát, amire megbízták.
Itt abbahagyom a történetet. Gondolom most már mindenki számára érthető az írásom elején levő ”halálra ítélt” kifejezés.
Ő volt az, aki elbocsátása után mintha mi sem történt volna, úgy mint 40 éven keresztül, minden túlóra lehetőséget kihasználva minimálbér körüli fizetésért még napokig bejárt dolgozni a volt munkahelyére. Mivel ez így nem volt jogszerű, a főnöke kivezettette a gyárból, és igyekezett vele megértetni, hogy (nevén nevezve) már nem kell bejönni dolgozni. Ez a megható igaz történet után visszatérve a sokkoló ”halálra ítélt” kifejezésre, - valóban élet és halál kérdése a becsületes ember számára a munkahely.

Köszönöm türelmét, hogy végigolvasta a történetet."