Újévi köszöntő

Egyszerű halandóként remélem, hogy 2011. a baloldaliak összefogásának éve lesz!
Nagy a tét, és a társadalom mély nyomora a regnáló kormány politikájának következtében még kiterjedtebb lesz. A munkaerőpiaci viszonyoktól függők, a fiatalok helyzete még kilátástalanabb lesz.
Nincs az az erő, pedig lehetne, amely kellően fel tudná venni a kesztyűt az újburzsoázia érdekhajszájával, a bankdiktatúrával szemben. Vagyunk, akik még megtehetjük, hogy a mindennapi betevőnk mellett a még meglévő melegben szürcsöljük a minimális létet. Vannak, s gyarapodó számban, akik érzik, tudják, hogy a nyomor frontján egyre többen véreznek el, hogy emberek hajtják le fejüket hideg szobában azzal a belenyugvással, hogy a halál, a fagyhalál talán nem fáj annyira, mint a létért való hiábavaló küzdelem. Vannak olyanok, akik tudják, felfogják, mit jelent az, ha egy gyermek könnyes arccal tekint arra a szülőre, aki csak tördeli kínjában a kezét, mert nem tud gyermekének enni adni. Fiatal házasok a lét küzdelme alatt félnek annak hiányától, ami a szocializmusban természetes volt, ez pedig a munka lehetősége, a gyermekvállalás a családi fészek megteremtésének reális feltételeként.
A remény hal meg utoljára, és most a rendszerváltás után, az ígért szebb jövőt hirdetők miatt, az új demokrácia jegyében nem kevesen, több tízezren, reményt vesztettek embertársaink pusztulnak el értelmetlenül. Sokan a kapitalizmus bűnét magukra veszik és öngyilkosok lesznek, sajnos egyre többen fiatalok és kiskorúak.
Bízom abban, remélem, hogy sokan, nagyon sokan felfogják, igen nagy a baj, a rendszerváltók által becsapott tömegek szociális katasztrófába kerültek, és a hatalom még mindig hülyíti a népet. Valamit tenni kéne!
Sokan kiáltják: szabadság, demokrácia, lehetőség! Teszik ezt naiv baloldaliként , arra gondolva, hogy az MSZP a múlt, a szocializmus értékeit képviseli, teszik ezt azok, akik a hatalomban a szocialista rendszer utódai, jobb és baloldaliként.
Sokan, nagyon sokan, baloldaliak beszélnek el egymás mellett egyéni gőggel, nem véve észre, hogy eközben bizony azok pusztulnak, akikért gondolkodnak.
Remélem, 2011. a baloldaliak jószándékú emberekként összefognak az elhagyatottakért, szenvedő embertársainkért, és azért a haladó eszméért, amelynek jegyében 1917-ben volt egy győzelem, és ez ma is aktuális, mint a rablókapitalizmus megfékezése, egy közösségi társadalommal való felcserélése.
Ezeket a szavakat a nyomornak azon barikádjáról fogalmazom, ahol már az érzelem és a könyörület érvényüket vesztik, csak a pénz és a pénz számít, s ennek okán visszafordíthatatlanul a társadalom, a jövő nemzedékének reménye pusztul.
Nincs hova hátrálnunk, mögöttünk a szenvedések, a temetők vannak.
Ezt egy barátom fagyhalálának okán írtam!
Ne kérdezzenek, nem tudom kifejezni azt, amit érzek.
Csak reménykedek!
Ez pedig egy nem mesterkélt, politikai tőkét kovácsoló, hanem a nép hangját adó, akaratát érvényesítő összefogás, amelyben küzdő közszolga, szürke eminenciás lehetek.
Ennek jegyében kívánok minden baloldalinak boldog, békés, eredményekben gazdag, új esztendőt.
Aradi Pál
N-E-M AKTIVISTA