Algéria, az imperializmus céltáblája

Algéria «fekete évtizede» (1990-2000), a több mint 150 000 áldozat az ország diszlokációs kísérletének bármilyen offenzívája határozott elutasítást vált ki az algériai népből. Sok kísérlet történt konfliktusok kirobbantására, eddig azonban beleütköztek abba az akaratba, mely meg akarja őrizni az ország mindössze 50 éve függetlenségével kivívott egységét és szuverenitását. Az algériai forradalom él a tömegek tudatában.

A fekete évtized strukturális kiigazítási politikája, a privatizációk az egész munkásosztályt, berbereket és arabokat egyaránt szervező szervezetükkel, az UGTA-val együtt a dolgozók ellenállását váltotta ki. Ebbe illeszkedik a Parti des travailleurs szerepe a békéért és a szuverenitásért.

A 21. sz. eleje a - vitathatatlan bonapartista vonásokkal nacionalista – algériai rendszert az évtizedes politikával szembeni ellentétes intézkedésekre késztették. Először a nemzeti megbékélés, aztán pont a «fekete évtized» végére. Ezután Algéria elutasította az Africomba integrálódást, a 2003-as Öböl-háborút elítélte – és általában is a katonai beavatkozást –, majd 2009-ben (és 2010-ben és 2011-ben) törvénnyel helyreállította az algériai állam ellenőrzését a gazdaság felett, megnyitotta a köztulajdonú vállalatokat, nagy közmunka-programokba kezdett, stb. 2010-ben a munkásosztály az UGTA-val intenzíven mobilizálódott, követelései minden szektorban jelentős eredményt hoztak (bérek, munkahelyi státusz, stb.)

Az IMF elítéli ezt a politikát, nevezetesen a béremeléseket; az USA pedig az Africom elutasítását bánja. Számtalan kísérlet történt. Kadhafi, a Nyugat új hőse fegyverezte fel az algériai terrorista csoportokat és „tuareg” állam létrehozás javasolta (Algéria felszabdalásával). A Kabília Automómiájáért Mozgalom, egy nyíltan amerikabarát csoportocska (vezetőjét rendszeresen fogadják Washingtonban) reaktiválódott. Az imperialista körök frakcióikon át újra felvetették a nyugat-szaharai kérdést (marokkói területen a Polisario Front követelése volt, a múltban támogatta az algériai rezsim is), hogy szembeállítsák Marokkót Algériával és utat nyissanak Magreb feldarabolásának. A Kanári-szigeteken tartott nemzetközi berber kongresszus bocsátotta ki a Berber Köztársaság ötletét (mely Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó egy-egy részét tartalmazva egészen a Kanári-szigetekig nyúlna...). Az imperialistabarát RCD 2011 elején tüntetésekre hívott (200 személynél többet soha nem vonzott magához) az algériai külföldi beavatkozás kérésének világosan jelzett szándékával.

Az imperializmus Algéria határán rendezkedik be

A líbiai intervenció új szakaszt nyit az Algériára és a Magrebre nehezedő veszélyek sorában. A klánok, törzsi csoportok által létrehozott csapatok megsokszorozódása, a fegyverkereskedelem lehetővé teszi, hogy Algériát közvetlenül támadják (pl. az Al Kaida-Magreb).

A halálthozó cherchelli támadást az Al Kaida magára vállalta «Algériának büntetésül a Líbiával szembeni viselkedése miatt». Az algériai kormány ténylegesen ellenezte a líbiai katonai bevatkozást és nem ismerte el az Átmeneti Tanácsot. A külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Algéria Líbia stabilizálódására vár új viszonyának kialakítására. Az algériai nyugtalanságot az egész térség osztja, erről tanúskodik a közelmúltban tartott Szahel-tanácskozás, mely Algériát, Csádot, Nigert és Malit fogta össze, hogy koordinálják politikájukat a robbanás veszélyével szemben.

Furcsa szent szövetség jött létre a Nagy Közel-Kelet stratégiája folytán a béke és a térség országainak szuverenitása fenyegetésére.

A nagyhatalmak — Sarkozyvel az élen — denunciálták Algéria “várakozását”. Sarkozy azt is nyilatkozta, hogy 2012-ben «forradalom lesz Algériában». Megfenyegette Szíriát és Iránt, deklarálva, hogy ezek az országok katonai beavatkozást kockáztatnak. S ez a Sarkozy védelmezte a végsőkig Ben Alit és Mubarakot, magából pedig — az USA kontójára — a «demokratikus átmenet» bajnokát csinálta.

Az Imprecor 2011. szeptemberi száma interjút publikál egy líbiaival, melyben az magyarázza: «Forradalmat akarunk Algériában, hogy az algériai nép megszabaduljon a megtorló katonai rendszertől.» Az Al Kaida Magreb tisztjei, mint Abou Al Hassen Rachid Al-Blidi szintén az ilyen felhívásokat támogatja.

Az algériai L’Expression folyóiratban olvashatjuk (szept.15.): «A PT a politikai nyitást ajánlja és radikális szakítást az egypártrendszer gyakorlatával. A Parti des travailleurs főtitkára tegnap aláhúzta, hogy konkrét kezdeményezést vár a köztársasági elnöktől még mielőtt késő lenne, hogy megelőzze az eseményeket».

«Hogy elkerüljük a Bachar el-Assad elnök késése és hiábavaló ígéretei miatti szíriai forgatókönyv megismétlődését, a köztársasági elnöknek olyan kezdeményezéseket kell bejelenteni, melyek radikálisan szakítanak a múlt egypártrendszeri gyakorlatával.” – mondta Louisa Hanoune. Hozzátette, hogy (…) « sajnáljuk, de szembetűnő ellentmondások vannak a bejelentett reformok és a valóság között.» Az utóbbi napokban anonim felhívás kering egy széles népi mobilizációról szept. 17-re Algírban. «De kik azok, akik a Facebookot használják? Arc nélkül ennek a mozgalomnak a szervezői akárkik is lehetnek, akármilyen rosszindulatú ügy szolgálatában».

El Moudjahid szerint (szept.15.): «A Parti des travailleurs Politikai Irodája tegnap rendkívüli ülést tartott. A napirend a legutóbbi nemzeti, nemzetközi események és organikus kérdések vizsgálata volt. Nemzetközi téren a főtitkár, Mme Louisa Hanoune, az Európát megrázó hatalmas tiltakozó mozgalmak apropóján erős és nyilvánvaló jelét látja annak, hogy a tőkés rendszer válsága azzal az állampolgári mobilizációval találja magát szemben, mely nem hajlandó ennek a válságnak a terheit elviselni. Megbélyegezte azokat a konfliktusokat, melyek a demokrácia úgymond védelmében bujtogatnak.»

«A háború és a kizsákmányolás ugyanannak az éremnek a két oldala», mondta. A tőkés rendszer háborús politikája a Magreb országokat sodorja veszélybe és a Szubszahara tájékát. Alkalom a líbiai válság terjesztésére. Az itt folyó háború súlyos hatással van a nemzetközi viszonyokra, mivel etnikai, törzsi bázisra épül. A líbiai helyzetet „nemzetközi államcsínynek” minősítette, mely a korábbiaknál nagyobb veszélyt hordoz. «A helyzet ellenőrizhetetlenné vált», erősítette meg.

A konfliktus felmorzsolódással fenyeget a térségben, Algériára nézve különösen (…) Arra kérte a külügyminisztert, legyen határozott, ne alkudjon meg, álljon ellent a külföldi nyomásnak. Erős szavakkal kirizálja az Átmeneti Nemzeti Tanácsot a NATO kezében tartott «akárminek» minősítve. A líbiai helyzetre alapozva Mme Louisa Hanoune az idegen beavatkozást elítélő erők nemzetközi tanácskozása mellett teszi le a voksot.

A PT főtitkára elemezte országunk politikai, gazdasági, szociális helyzetének horizontját. A jelen refromokról szólva úgy találja, hogy radikális szakítás kell az egypártrendszer gyakorlatával és a valódi demokrácia kibontakoztatása. Visszatért az Alkotmányozó Nemzetgyűlés szükségességére, mivel a politikai megújhodásnak új intézményeken kereszül, új törvények alkotásával kell megvalósulnia. A politikai akciókban «nyugtalanító kétfejűséget» tapasztal.»

Munkáskövetelések, szuverenitás és az algériai nemzet egysége

Ahogyan a sajtó írja, a dolgozók követeléseinek kielégítése szükséges. A Le Temps-ban olvashatjuk, hogy Louisa Hanoune «aláhúzta, a szept. 29-i háromoldalú talákozó a közhivatalok, stb. dolgozóinak elégedettségére szolgálhat a minimális bér 35 ezer dináros meghatározásával, ahogy ezt kérték. Ugyanebben a témában újra említette, hogy ez az alkalom a 2010 januárjában 15 ezer dinárban megállapított minimálbér revalorizálására is megfelelő.
Az UGTA szakszervezeti konföderáció első számú felelősének közelmúltbeli nyilatkozatára reflektálva megerősítette a Munkatörvénykönyv 87 b cikkelye eltörlését, melyben a minimálbér tartalmazza a bázisfizetést, mindenféle természetű juttatást (kivéve a dolgozói költségvisszatérítést).
A PT becslése szerint a minimálbér összege 35 ezer dinár kell legyen ahhoz, hogy a dolgozók szocio-professzionális viszonyai javuljanak.»

Az újság hozzáteszi, hogy Louisa Hanoune «ebben a keretben felhív az észak-afrikai megszállás, háborúellenes tanácskozás sürgős összehívására. Ezen a konferencián részt kellene vennie a Magreb összes politikai szervezete reprezentánsainak és aktivistáinak, a háborúk mögött megbúvó imperialista országok képviselőinek is ott kellene lenniük.»

Ahogyan a La Vérité 71. számában olvashatjuk: „Mihelyt a térségben a beavatkozás veszélye fenyegetett, a IV. Internacionálé a háború ellen tiszta és világos állásfoglalást és kezdeményezést tett többször is. A IV. Internacionálé kategorikusan elutasította az ENSZ, az iraki, afganisztáni, elefántcsontparti háborúk felelősének felhívását, mely aztán elindította Líbia bombázását.”

A IV. Internacionálé 2011. márc. 14-i felhívásában emlékeztet: «A Kadhafi-rendszer barbársága nem feledtetheti azt a sorsot, melyet az amerikai imperializmus szán az afgán és iraki népnek. A «humanitárius beavatkozás» és a «légtérzárlat» hipokrata referenciái mögött Líbia, olaja, népe közvetlen imperialista ellenőrzése rejlik és közvetlen fenyegetés a szomszédos egyiptomi és tunéziai népek forradalmi folyamatára, de Algéria és Marokkó szuverenitására és integritására is.» («A IV. Internacionalé és a tunéziai forradalom kulcskérdései»)

A IV. Internacionálé állásfoglalása világos: imperialista- és háborúellenesség, szembenállás a nemzetek diszlokációjával. Soha nem fog részt venni a baloldal és szélsőbaloldal imperialistabarát kampányában Algéria ellen. Azoknak a harcára támaszkodik, akik Algéria szuverenitása és integritása védelmében küzdenek.

-------------------------------------
Az utóbbi hetekben a Facebookon ”algériai forradalmi” névtelen felhívások cirkulálnak. Nemzetközi szinten támogatásra találtak az imperialista körökhöz közelálló csoportokhoz és személyekhez. Számos algériai fiatal elutasítja az anonim felhívásokat és külföldről érkező kísérleteket sejt mögöttük. A tunéziai jelszó mintájára — «vizet, kenyeret, Ben Aliból nem kérünk» — kezdett keringeni egy szlogen Algériában Sarkozy líbiai utazása után: «száraz kenyér inkább, de Franciországból nem kérünk». Szept. 17-én semmiféle demonstráció vagy incidens nem történt. Pedig az imperializmus nem adja fel.

Az imperializmus líbiai hadműveletének természete és következményei

«Háttérből irányítás»

«Sarkozy a meghódított területen», a Libération ezzel a címmel ír a francia elnök és a brit miniszterelnök együttes látogatásáról Líbiában. Túl a líbiai olajkincs kirablásán a katonai intervenciónak mélyebb értelme is van. A tunéziai proletárforradalom kitörése a világrendet destabilizálja, s az erre adott imperialista válaszról van szó. A tunéziai forradalom, követve az egyiptomi által, megérintette az egész térséget. Katonai beavatkozások kombinálásával (Szaud-Arábia 1500 katonájával taposta el a bahreini népkelkelést), ellenzéki csoportok felhasználásával, legyenek azok «felekezeten kívüliek», iszlamisták vagy törzsiek (mint pl. Jemenben szinte diszlokációs polgárháborút provokálva), az imperializmus a forradalmi hullám meglovaglását tűztei ki célul.

A régió «szomalizációja» fenyeget. A líbiai intervenció Tunézia és Egyiptom két forradalmi folyamata között ezen országok robbanása előtt nyit utat, komoly veszélyt hordoz Algéria integritása és szuverenitása szempontjából is. Sarkozy gesztikulálásán túl emlékezni kell, hogy Obama volt az első, aki Kadhafi elsöprésére szólított. Katar szolgáltatta a fegyvereket és a pénzt a «rebellióhoz». A fő katonai vezető pedig — saját barátai ölték meg —, aki a csapatok strukturálásába kezdett, olyan líbiai volt, aki 20 évet a CIA székhelyének városában élve az USA-ból rohant haza.
Az amerikai adminisztráció és sajtó az USA líbiai szerepéről szólva „háttérből irányításról” beszél, mely Franciaország és Nagy-Britannia szerepének elegáns megfogalmazása. Tény, hogy Frankfurtban, a NATO keretében, a katonai védelmi rendszer az USA égisze alatti Africomot is integráló központjában koordinálták a légi beavatkozást, olyan intervenciót, mely nem lehetséges az amerikai radarok és rakéták nélkül.

A Nagy Közép-Kelet (NKK) terve

Idézzük fel Louisa Hanoune megjegyzéseit az algériai Le Soir-nak adott válaszában: «a Bush által bejelentett Nagy-Közép-Kelet tervének megvalósítása kezdődik». A La Vérité 70-es számában beszéltünk róla:

«A “terrorizmus elleni háborúval” az amerikai imperializmus ellenőrzése alá próbálja vonni az összes kormányt, ideértve az imperialistákat is». «A 21. sz. elején merült fel a Machrek és Magreb országokat összevonó Nagy Közép-Kelet megvalósításának ötlete. 2005 februárjában az amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice azt nyilatkozta: “Egyesítjük erőinket a pluralizmus, a gazdasági nyitás és a civil társadalom fejlesztése bátorítására a Nagy Közép-Kelet kezdeményezésén át.”

A «demokratizálás» fedőszerve alatt az NKK célja a vámhatárok lebontása, a deregularizáció, a privatizáció és az amerikai vezetés alatti katonai tömbbe forrasztás, a térség országainak feldarabolása. Az amerikai vezérkari főnök honlapján publikálták is az NKK Pakisztántól Mauritániánig terjedő, a jelenlegi országokat magába foglaló térképét. A 2001.szept. 11. után az USA-hoz megtért Kadhafi ezredes «Targisztán» létrehozását javasolta (targisz=tuareg) a Szahara és a Szahel térségei országait (tehát Algériát is) megszabdalva … pontosabban: az olajban, urániumban és aranyban gazdag zónákat magába foglalva.

Ugyanakkor szólított fel az Iraktól Szenegálig terjedő Fatimidák kalifátusa helyreállítására. Egy évvel később Condoleezza Rice, Izrael libanoni agressziójának kellős közepén azt nyilatkozta (2006 júliusa) : «Aminek tanúi vagyunk most, egy fajtája a az új Közép-Kelet vajúdásának». A “gyermek világrahozását” a palesztin és libanoni ifjúság bombákkal történő legyilkolása jelzi. Ebből lett 2008 decemberében az izraeli hadsereg USA támogatta «kemény ólom» hadművelete a gázai övezet ellen» (La Vérité 70.sz.: «Tunézia, Egyiptom: igen, proletárforradalom zajlik»)

Ezt a tervet borította fel a tunéziai és az egyiptomi forradalom, melyek elűzték Ben Alit és Mubarakot, a védelmi rendszer két bástyáját. Eddig az amerikai imperializmus a terrorizmus és az Al Kaida elleni harc nevében támogatta ezeket, a rendet és Izrael biztonságát garantáló rendszereket az IMF minden igénye teljesítésével.

Kadhafi rendszerét ebbe a katonai védelmi rendszerbe integrálták 2011. szept. 11. után. Szíria élén Bachar Al-Assad érkezése a hatalomba 2000-ben lehetővé tette a 2003-as Öböl-háború után a Szíria és az USA közötti új viszony kialakítását (pl. a szíriai csapatok visszavonását Libanonból)… és Bachar Al-Assad megnyitotta az utat a «reformok» (privatizáció és deregularizáció) előtt.

De a tunéziai és egyiptomi folyamatok során, melyek megmutatták ezen rendszerek törékenységét a forradalmi haladással szemben, elővették ismét az NKK tervét, nem célként, hanem megvalósításként. Az imperializmus mindent megtett az ellen, hogy a népi mobilizáció forradalmi folyamatba csapjon – ahogy Bahreinben, Jemenben. A meglévő rendszereknek át kellett adniuk a helyet az új, amerikai ellenőrzésű kombinációknak.

A szíriai ellenzék egyik vezetője — aki az USA-ban él — magyarázza (Libération, 17 sept. 17.): «A legjobb forgatókönyv a katonai államcsíny lenne. A felsőbb katonai vezetők mondhatnák Bachar al-Assadnak :elég most már, elég embert öltél … Ahogyan Egyiptomban és Tunéziában, a hadsereg az elnököt lemondatná és átvenné az átmenet irányítását».

Különleges látásmód arról, ami Tunéziában és Egyiptomban történt, ahol a forradalmi hullámmal szemben a «demokratikus átmenet» takarója alatt meg kellett kísérelni az összes politikai erő összefogását, iszlámistáktól a szélsőbalig a rendszer újrafestéséhez.

Egyiptomban a Muzulmán testvériség ezentúl az USA partnere, lemondott az Egyiptom és Izrael állam kötötte Camp David megállapodások elutasítására vonatkozó követeléseiről. Szíriai társai hasonlóképpen járnak el. Tunéziában az Ehnnadával ugyanez történik. A líbiai Átmeneti Nemzeti tanács a Kadhafi rezsim volt magas rangú tisztviselőiből áll (olyan ember vezeti, aki Kadhafi «igazságügy-minisztere» volt 2007-től 2011-ig, olyan emberek a tagjai, akik az Al Kaidának soraiból jönnek (Tripoli katonai vezetője, Belhady). Az átmeneti Nemzeti Tanács «világi» elnöke éppen most dekrarálta, hogy az új alkotmányt a Korán inspirálja.

Az imperializmus szerint a «terrorizmus elleni harc» (2001- 2011) után ma a «harc a demokráciááért» jön. A «demokratikus átmenet» hívei, az iszlám pártok már nem a sarija bevezetését reklamálják, hanem a polgári államot, a tunénziai Ehnada pártja pl. éppen most jelentette ki, hogy a Törökországban hatalmon levő AKP a modellje. Aláhúzza Erdogan török miniszterelnök, a NATO egyik oszlopának tunéziai, líbiai, egyiptomi útja értelmét.

A Nagy Közel-Kelet 2011-ben a tunéziai, egyptomi forradalmi folyamatok gátlását jelenti, a népi mozgósítás polgárháború felé taszítását, az ellenállás eltaposását. Ez a „szomalizáció”.

A D-Day indulója - hívó dala

http://www.youtube.com/watch?v=BYdKGA4_yDU&feature=share

Kína-levél

363.sz. 2011. szept. 15.

Minek szentelje magát? Kína vajon Olaszország segítségére fog sietni, ahogyan már megtette Görögországgal, Portugáliával és Spanyolországgal? Meg kell mondani, az Európai Unió országai Kína első számú kereskedelmi partnerei és államcsődjük exportja számára is összeomlást jelentene. Wen Jiabao miniszterelnök újból emlékeztetett augusztusban, hogy az ország «belső és külső környezete nagyon komplikált, instabil és bizonytalan».
Saját országában saját kormánya nem képes az infláció kézbentartására – amely feladathoz hat hónapja annyira ragaszkodik, minden siker nélkül.

«Az árak stabilizálása a kormány első számú feladata», hangsúlyozta a múlt hónapban Zhang Ping, a Fejesztési és Reform Nemzeti Bizottsága igazgatója. Sajnos a hivatalos adatok azt jelzik, hogy augusztusban a fogyasztói árak 6,2 %-kal emelkedtek az elmúlt évhez képest (júliusban 6,5 % volt)! Ismét az élelmiszerárak nőttek leginkább, több mint 13 %-kal egy év alatt, de – a legnyugtalanítóbb – a nem élelmiszerárak is 10 éves rekordot értek el plusz 3 %-kal. Itt ugyanis nem a klimatikus viszonyok és a kevésbé jó termés okozza az emelkedést…

A kínai milliárdosok jól vannak, köszönik szépen! Ha az átlagos háztartásnak nehéz is a véget nem érő inflációval lépést tartania, ez a társadalmi réteg nem ismeri ezt a borzalmat: a (dollár) milliárdosok száma nagyot emelkedett ebben az évben, ma már 271-en vannak a múlt évi 189 helyett (a specializált Hurun cég szept. 7-án közzétett besorolása alapján).
A vagyonok legnagyobb része az ingatlanterület, az építőipar és a kereskedelem. Az első a sorban Liang Wengen (11 milliárd), egy szerszámgépgyártó cég megalapítója; két italmágnás követi, azután egy kínai internetes keresőprogram feltalálója. Ezután jön az ingatlanpiachullám, az 50 elsőben 29-en ebből gazdagodtak meg. Téved, aki összefüggést lát az ingatlan-milliárdosok inváziója és az új lakások árának fantasztikus megugrása között?

Az egyenlőtlenségek növekednek.
Az ennek mérésére szolgáló mutatószám elhagyta az Egyesült Államokét, ahol pedig a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti eltérés különösen magas. A garantált munkahelyet, olcsó lakhatást, orvosi ellátást, ingyenes alsó és középfokú iskolát jelentő sok tízezer állami vállalat – a reform és a nyitás nevében végrehajtott – likvidálása elszegényítette a munkásság tízmillióit, akiknek el kell adósodniuk, állandóan spórolniuk, hogy az orvost vagy a kórházat, a gyerekek iskoláját fizetni tudják, anélkül, hogy normálisan lakhatnának, mert a nagy csinnadrattával bejelentett szociális lakásprogram eddig a napig csak ígéret… Mindenfelől, minden társadalmi réteg hallatja hangját, igényli, hogy odafigyeljenek rá, azonnali megoldást kérő követelésekkel él, azt az akaratot mutatja ki, hogy a nép érdekeivel ellentétes bürokrata döntésektől elszakadjon.

«Kína békés fejlődése» apropóján »…
A Global Times (szept. 7.), a Kommunista Párt egyik lapja írja a Fehér könyvről, melyet a hatóságok éppen most tették közzé: «A kínai politikai rendszer és a tartós társadalmi és gazdasági fejlődés biztosítása első ízben lettek hivatalosan az ország alapvető értékeinek minősítve. Lehet, hogy rejtjelezett üzenet? „Kínának folytatnia kell a reformpolitikát, célja nem az ország alapvető politikai rendszerének felforgatása, hanem annak hatékonyabbá tétele. A társadalmi instabilitás elkerülhetetlen, ha egy politikai rendszert sietve felváltunk vagy megszüntetünk.» A fordítás: maradunk egypárti rendszerben, ahol a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és szervezkedési szabadság, a szakszervezetek vagy pártok létrehozása csak társadalmi instabilitás esetén gyakorolható! Maradunk olyan politikai rendszerben, melyben a nagy és kisebb vezetők kasztja mindent megtesznek, hogy semmi ne mozduljon, mert mindnek megvan a védenivaló helyzete és privilégiuma. «Meg kell találni a konszenzust a reformok irányításában, azt, milyen alapvető értékei vannak Kína számára, de az ország a konszenzus keresése közben bizony akadályokkal találkozik.»

A hivatalos szakszervezet, az ACFTU válhat-e igazi szakszervezetté?
Minden bizonnyal erről folyik majd a vita nemzetközi szinten, mivel júniusban a Kínában egyetlenként elismert szakszervezet képviselőjét Genfben beválasztották az ILO adminisztratív tanács „dolgozók” szekciójába. Hogyan tudja megvédeni az egész világ dolgozóinak jogait egy olyan szakszervezet, mely mindig opponált saját országában pl. a szabad tárgyalásokban és a szakszervezeti szabadság kérdésében?
Han Dongfang, a «China Labour Bulletin» alapítója így érvelt (361-es Kína-levél): «A munkásmozgolódások eme új periódusa arra kényszerítette a kínai hivatalos szakszervezetet, az ACFTU-t, hogy újraértékelje szerepét és keresse annak lehetőségét, hogy valóban a dolgozók érdekeit képviselje (...) Most vagy soha, itt az alkalom, hogy kezet nyújtsunk. Igazi előrelépés motorja lehet az ACTFU-val való konstruktív együttműködés». Ron Oswald, az élelmezési, mezőgazdasági és vendéglátóipari nemzetközi föderációjának főtitkára más véleményen van. Nézőpontját közöljük.

Az ACFTU apropóján vita indult
Válhat-e valódi, a dolgozók érdekeit védő szakszervezetté egy «hivatalos» szakszervezet, mely orientációja és döntései nem a dolgozóktól, hanem állami hatóságoktól vagy intézményektől erednek? Han Dongfang, a «China Labour Bulletin» alapítója, aki júniusban felvetette a kérdést, úgy becsüli, hogy lehetséges: «A nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak milyen attitüdöt kell megvalósítani a Kínával kapcsolatos változásokkal szembenézve? Sokáig megosztott volt, egy része elutasította a párbeszédet az ACFTU-val, hogy az nem igazi szakszervezet, másik része elfogadta ugyan az együttműködést, de csak felületes módon, elkerülve az alapvető kérdéseket az egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokról, mert ezek túl kényes kérdések.» Hang Dongfang úgy találja, a helyzet változásával, nevezetesen a sztrájkok okából, az ACFTU-ból lehet igazi szakszervezet, főleg, ha a nemzetközi szakszervezeti mozgalom bátorítaná ebben: «A Nemzetközi Szakszervezeti Konföderációnak meg kellene ragadni az alkalmat, hogy az ACFTU csatlakozásáról tárgyaljon». Ron Oswald (élelmezési, mezőgazdasági és vendéglátóipari föderáció főtitkára) nem ért egyet ezzel és így érvel aug. 10-i blogján:
Miért és milyen eredmény érdekében?
”Szövetségünk a munkásmozgalom kisebbségben levő szervezeteihez tartozik, amelyek nem látnak semmi okot arra, hogy váltaztassanak álláspontjukon. Mint szakszervezet, mely másokkal együtt harcol a dolgozók alapvető jogaiért, mely küzdelemben tagjaink oly gyakran és az egész világon feláldozzák magukat, nem látjuk, mi tudná igazolni ezen áldozatok és elvek leértékeléset olyan kapcsolat kedvéért, melyet egy ettől messze eltávolodott szervezettel hoznánk létre. (…) Semmi pozitív eredménye nem lenne, vagy túl kevés a dolgozók jogait illetően az ACFTU-val való kapcsolat felvétele után.”
Az ILO elveit védené az ACFTU?
«Az ILO adminisztratív tanácsának szerepe elvben az, hogy védelmezze konszenzus által az ILO elveit, az alapvető jogokat. Az ILO három csoportja közül a dolgozókénak kell védeni a legnagyobb szenvedéllyel ezeket a jogokat és elveket. Most egy félelmetes lépést tettünk: azt akarják elhitetni velünk, hogy az ACFTU kész minden alapvető jog és elv védelmére, melyek közül is a leglényegesebb a szövetkezés szabadsága. (…) Az ACTFU számára még nem is választás kérdése a szövetkezés szabadsága, hanem egyszerűen lehetetlen, nem ütközhet az őt lábra állító és dirigáló politikai apparátussal. Kína fejlődését és alapvető célját nézve az ACFTU egyáltalán nem képes támogatni az egyesülés szabadságát. Itt vagy ott, az elmosódott zónák világában vitatkozhatunk a szakszervezetek függetlenségéről és a dolgozók érdekében vitt akciói szabadságáról, de nekünk teljes meggyőződésünk, hogy az ACFTU esetében még csak erről sincs szó, akármit is mondhat egyik vagy másik felelőse mint magánember a változásokról, ez nem az intézmény álláspontja; az ILO-ban pedig, a dolgozói jogokat legelismertebben védő nemzetközi szervezetben az ACFTU intézménye kapott helyet, hogy a dolgozói jogokról beszéljen.»
Veszélyben a független szervezetek?
«Az élelmezési, mezőgazdasági és vendéglátóipari föderáció egyáltalán nem osztja azt a nézőpontot, miszerint az ACFTU-nak legitim helye, sőt konstruktív szerepe kell legyen az ILO adminisztratív tanácsában, legyen az tiszta naivitás vagy reálpolitikai meggondolásból. Az ACTFU-t támogatni ebben a szerepben nem jelent mást, mint - mélységesen sajnálatos módon - alárendelni a munkásmozgalom bázisának alapelveit más szempontoknak. Ezért mi rendkívül nyugtalanok vagyunk az ILO-konferencia által elfogadott állásfoglalásnak az egész világon az alapvető jogokért küzdők számára küldött üzenete miatt. Gondolunk a hong kongi független szakszervezetek szövetségére (HKCTU) Kínában is. Emlékeztetni kell arra, hogy a Christian Industrial Committee (CIC) által szervezett független szakszervezetek kicsiknek találtattak, elhanyagolandónak számíttattak, mert csak a Peking vagy pat Taipeh támogatta nagy szakszervezetek számítanak. Szerencsére a dolgozók és a bátor vezetők Hong Kongban nem „pragmatizmusból” harcolnak, hanem elvből. Bátor döntést hoztak, akkor is, mikor a város még brit dominancia alatt élt, bátrat, mikor független szakszervezeti mozgalmat hoztak létre. Büszkék vagyunk, hogy azon ritka szervezetek közé tartozunk, melyek feltétel nélkül támogatta a CIC-t, később a HKCTU-t első küzdelmeiben. Azt hisszük, a HKCTU szakszervezeti konföderáció és a független hangok, melyek Kínában merészen hallatszanak, a kínai munkásvilág elveit és becsületét képviselik. Mi óvakodunk eme állásfoglalással kapcsolatban, a „nagy hal a serpenyőben” a marginalizáció veszélyét hordozza. A mi álláspontunk tiszta és világos, kétértelműség nélküli, azok mellett állunk, akik Kínában - gyakran kockáztatva - a mi alapvető elveinket védik. Saját magukért teszik, de értünk is.»

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Luxusfehérnemű-üzemi munkássztrájk
Több, mint tízezer munkásnő lépett sztrájkba szept. 8-án Haikouban (Hainan sziget tartományi fővárosa) a Triumph luxusfehérnemű-gyártó üzemben. Követeléseik: béremelés és az új bérpolitika elhagyása.
2009. nov. 11-én már 3000 munkásnő sztrájkolt ugyanebből az okból (322-es levél).
Szept. 8-án reggel 800 munkásnő tiltakozott az új bérpolitika ellen, mely a termelés ütemének emelésére kényszerít havi 250 yüanos (28 euró) prémium fejében: 38 perc alatt kellene 40 darabot elkészíteni, mondja egy munkásnő. A prémiumot sovány fizetés egészíti ki, a bázisbér 700-900 yüan (78-100 euró). A vezetés válasza nem késett sokat szolgálati üzenet formájában érkezve: ma és holnap szükségtelen dolgoznotok, menjetek haza, majd hívunk benneteket! Többek kérésének elutasítása után döntöttek a munkabeszüntetésről.
A sziget szakszervezeti felelősei azonnal a helyszínre érkeztek a helyi hatóságok képviselőivel egyetemben „a tárgyalások segítése” céljából. Meg kell mondani, az előző sztrájk alatt a vezetésnek a sztrájkolók nagygyűlése előtt kellett bemutatni javaslataikat... (forrás: Xinhua ügynökség).

Taxisofőrsztrájk
Az augusztusi wenzhoui és Zhejiang tartomány más városaiban, majd a - szegény - Yunnan tartományban lezajlott sztrájkok után szept. 2-án ismét Zhejiangban, majd szept. 15-én Chengduban szüntették be a munkát. A követelések mindig nagyjából ugyanazok: béremelés vagy a tarifák emelése, mivel az árak is emelkednek, különösen az elégtelenül kompenzált dízelolajé.

Tüntetés Hong Kongban
Többezer tüntető vonult fel szept. 4-én a HKFTU szakszervezeti konföderáció felhívására. Ez a szövetség, mely általában inkább a pekingi központi kormányt, mint a hong kongit favorizálja, most azt kérte, hogy hozzanak intézkedéseket a lakhatás megoldására, vessenek véget a stabilitást veszélyeztető inflációs spirálnak. «Kis idő alatt az élelmiszerárak megduplázódtak», mondja egy tüntető nyugdíjas.

Algéria veszélyben

Louisa Hanoune levele Daniel Gluksteinhez (a Nemzetközi Egyetértés másik koordinátorához)

Algír, 2011.szept. 19.

Kedves Elvtársam!

Az algériai Parti des Travailleurs Politikai Irodája úgy határozott, hogy a 2011-es év vége előtt háborúellenes nemzetközi konferenciát tart Algírban, a megszállás és belső ügyekbe való beavatkozás ellen, a nemzetek integritása és szuverenitása védelmében. Döntésünket vita előzte meg a súlyosbodó nemzetközi körülményekről, különösen a Magreb és Afrika dél-szaharai térségében a NATO égisze alatti líbiai katonai intervencióval kapcsolatban.

Ahogyan tudjátok, növekvő nyomás és fenyegetés nehezedik Algériára a líbiai háborúban résztvevő imperialista hatalmak kormányai részéről az önmagát kikiáltó Átmeneti Nemzeti Tanács el nem ismerése és az idegen megszállás elutasítása végett, mely állásfoglalást egyébként osztják más afrikai országok kormányai is csakúgy, mint az ALBA-tagországoké.
Az idegen csapatok NATO-égisz alatti beavatkozása Líbiában rendkívüli veszélyt hordoz, ennek az országnak a totális káoszba döntésén és törzsi alapú dezintegrációján kívül közvetlen hatással van a térségre, de még az imperialista országokra is a háborús költségek és azok társadalmi büdzsére mért hatása miatt – ahogyan így volt ez az iraki és afganisztáni háborúkkal.
Azt gondoljuk, hogy ennek a tanácskozásnak össze kell fognia a Magreb, az afrika dél-szaharai övezete, általánosabban az afrikai kontinens politikai és szakszervezeti aktivistáit csakúgy, mint az európai és amerikai aktivistákat, melyek szervezetei opponálnak kormányaik líbiai intervenciós részvételében.
Az imperialista kormányok diszlokatív, halálos hánykolódása ellen nemzetközi egységfronttal kell fellépni, hogy megakadályozzuk az újabb lépést a barbárság felé az imperialista rablás, a hadiipar, a nemzetek feldarabolása szolgálatában álló háborúk általánossá válásával, mely egyenes következménye a dolgozók féktelen kizsákmányolása és a népek elnyomása.
Kezdeményezésünk az algíri nyílt világtanácskozás egyenes kontinuitásába illik.
Az UGTA főtitkára már kifejezte egyetértését ezzel a konferenciával, melyet együtt szeretnénk megszervezni így is megerősítve munkásjellegét.
Természetesen a megszálló háborúk, az idegen beavatkozás elleni, a nemzetek védelmében szervezendő konferencia az imperializmussal szembeni harc kereteiben nyitva fog állni azon algériai pártok csakúgy azon személyiségek előtt, melyek és akik csatlakozni akarnak.

Ahhoz, hogy pontosítsuk a nemzetközi résztvevők listáját a konferencia sürgősségére való tekintettel, számítunk rátok, munkátokra, javaslataitokra, az Egyetértés okt.5-6-i koordinációs összejövetelen Algírban.

Testvéri üdvözlettel:
Louisa Hanoune
Parti des travailleurs főtitkára
Nemzetközi Egyetértés koordinátora


……………………………………………………………………………………………………………

Daniel Gluckstein válasza

PARTI-OUVRIER-INDEPENDANT
87 rue du Faubourg-Saint-Denis
75010 PARIS
Tél. : 01.48.01.85.85
Fax 01 48 01 85 79
mail: poi@fr.oleane.com
Párizs, 2011.szept.23.


Az algíri 2010.nov.27-29-i háború- és kizsákmányolás elleni világkongresszus minden küldöttjéhez
A Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése tevékenységében részt vevő munkás- és demokratikus mozgalom minden szervezetéhez

Kedves Barátaink, Elvtársaink!

Louisa Hanoune elvtársnő, az algériai Parti des travailleurs főtitkára, aki velem együtt biztosítja a Nemzetközi Egyetértés koordinációját, a fenti, Algírban sürgősségel összehívandó, «a megszálló háborúk ellen, a belügyekbe való idegen beavatkozás ellen, a nemzeti integritás és szuverenitás védelmében» tanácskozás kezdeményezéséről értesített.

Mindegyikünk ismeri saját, tőkés válság, diszlokációs háború sújtotta országában, hogy a NATO líbiai intervenciója, annak megszállása és a szomszéd országok, különösen Tunézia, Algéria és a Szahel-övezet országai irányába mutató fenyegetés - realitás.

Algírben együtt megerősítettük, hogy a „háború és a kizsákmányolás az érem két oldala”, hogy egy nép sem lesz szabad a megszállás és a nagyhatalmi beavatkozás és nemzetközi intézményei csizmái alatt.

Ezért bocsájtom rendelkezésetekre Louisa Hanoune levelét, hogy megvitassuk, gondolkodjuk az ajánlaton és ha úgy döntötök, milyen formában tudtok csatlakozni. Várjuk reflexiótokat.

Testvéri üdvözlettel:
Daniel Gluckstein,
A francia Parti ouvrier indépendant országos titkára,
A Nemzetközi Egyetértés koordinátora

D-nap: hasznos tudnivalók

A demonstrációkban részt vevő konföderációk, szakszervezetek, civil szervezetek képviselői vettek részt az egyeztetésen.

Tudnivalók a demonstrációkról

1./ 09.29. 15 h Clark Ádám tér. A „D-day” kezdése. 300 főre engedélyezték a demót, amennyiben többen lesznek, forgalomkorlátozást kell elrendelni, de a rendőrség nem oszlathatja fel a rendezvényt.
• Egy teherautó platóját alakítják ki színpadnak, felszólalási lehetőség lesz
• Buszok a Lánchíd utcában parkolhatnak A buszoknál kérnek 1 fő rendezőt, láthatósági mellényben

2./ 09. 30. 17 h-ra Clark Ádám térről átsétálás a Vértanúk terére a Nagy Imre szoborhoz. Társadalmi Kerekasztal megtartása.

3./ 10.01. 14h -16h Kossuth tér. Tüntetés
• 1000 –tól az Alkotmány utca teljes hosszában és szélességében le lesz zárva. A buszok a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utca és a Báthory utca közötti lezárt szakaszon parkolhatnak. A buszoknál kérnek 1 fő rendezőt, láthatósági mellényben
• A gyülekezés helyét minden szervezet maga határozza meg.
• Konföderációnként kb. 25 főt, szervezetenként 1-2 főt kérnek rendezőként 13 h-ra a nagyszínpadhoz.
• A csatlakozó szervezetek vezetőit 1330-ra várják a nagyszínpadhoz.
• Csoportonként (a csoport mellé) 4-5 főt kérnek rendezőnek, Őket 14 h-kor igazítják el a nagyszínpadnál
• A nagyszínpadon a csatlakozó szervezetek vezetőit/képviselőit bemutatják, kivetítőn a szervezet logo-ját megjelenítik. Ezért kérik a logo e-mailban való eljuttatását a szervezőkhöz.

4./ 10.01 16 h. átvonulás a Clark Ádám térre
• Itt van lehetőség a PDSZ részére is a felszólalásra, ezért kérik a felszólaló nevét e-mailban elküldeni.
• A tervek szerint 17.30-ig lesznek itt a felszólalások
• A buszokat a lezárt Lánchídon valószínűleg átengedik, hogy a Lánchíd utcában tudjanak parkolni.

5./ 10.02. 10 h Clark Ádám tér
• Közös menet a Clark Ádám tér- Budai Vár - Széll Kálmán tér- Clark Ádám tér útvonalon

Technikai tudnivalók: a buszokra, semmi esetre sem tegyük ki az „Akcióegység2011” plakátját csak akkor, ha már beérkeztek Budapestre, akkor viszont az a „belépő” a lezárt területre (Lánchíd utca, ill. Bajcsy-Zs. út)
A rendezők napi 1 alkalomra meleg étkezést biztosítanak, ill. lesz büfé is nyomott árakon. Mobil WC-k szintén lesznek.
A Clark Ádám tér, a Lánchíd, a Kossuth tér, Alkotmány utca ki lesz hangosítva.

Nemzetközi információk

új széria 44. sz. (413) - 2011. szept. 16.



Tartalom:

Haiti: a Commission Internationale d'Enquête (CIE, Haiti Nemzetközi Vizsgálóbizottság) delegációjának jelentése a New Yorkban, az ENSZ képviseletnél tett látogatás után (2011. aug. 25.)

Belgium: Tiszteletadás Philippe Larsimont emlékének (1948.dec.31. – 2011.aug.30.)

Franciaország: felhívás okt. 1-i nemzetközi találkozóra

Mexikó: tiszteletadás Gemma Lopez Limón emlékének



HAITI

A Commission Internationale d'Enquête (CIE, Haiti Nemzetközi Vizsgálóbizottság) delegációjának jelentése az ENSZ képviseletnél tett aug. 25-i látogatása után

1/ Bevezetés

2011. aug. 25-én a Commission Internationale d'Enquête sur Haïti (CIE-Haïti) négytagú delegációja az ENSZ székhelyén Ugo Solinassal, Tatiana Auguste-tel és Patrick Meinnel találkozott (Solinas a Haiti megfigyelés, az európai, latin-amerikai divízió, az ENSZ békefenntartó műveleteinek - angol rövidítése DOMP, DPKO - vezetője, Auguste és Mein a haiti bázisú DOMP politika felelősei).

A CIE-Haïti delegációjának tagjai:

Fignolé St Cyr, a CATH (a Haiti Dolgozók Autonóm Konföderációja) elnöke és a nemzetközi vizsgálóbizottság szervezője.

Jocelyn Lapitre, a CIE-Haïti tagja, a guadeloupe-i LKP (Kizsákmányolás-elleni Koalíció) képviselője, a Travayé é Péyizan (Guadeloupe) végrehajtó bizottsági és az Association des Travailleurs et des Paysans de la Caraïbe (ATPC) tagja.

Colia Lafayette Clark, a CIE-Haïti tagja, a Guadeloupe-Haiti-USA körút szervezőbizottságának szervezője.

Alan Benjamin, a Guadeloupe-Haiti-USA körút szervezőbizottságának szervezője, az EIT, Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése tagja.

A CIE-Haïti delegácója utolsó tagja – Adriano Diogo, a Dolgozók Pártja képviselője a brazíliai Sao Paulo állam parlamentjében – szintén el akart jönni New Yorkba az ENSZ-hez. Azonban a békefenntartó műveletek illetékesei csak aug. 22-én adtak választ a találkozót aug. 25-i kijelölésével, s ez túl kevés időnek bizonyult Diogo számára képviselői munkája megszervezésére. Üzenete a nyilatkozat mellékleteként olvasható.

Még két haiti megfigyelő vett részt az találkozón: Jean Sénat Fleury, ügyvéd, volt bíró Haitiból és Karl-Henry Pericles, a La Tribune Nationale de la Jeunesse Haïtienne (TNJH) elnöke.

A CIE-Haïti delegációja megköszöni az ENSZ-látogatást lehetővé tevő szervezetek és személyek támogatását, annál is inkább, mert a találkozót – megszakítás nélkül – már két éve kéri. Csak a brazíliai Dolgozók Pártja parlamenti képviselőinek egész sorozatnyi levele és felhívása – és az ENSZ főtitkárának, Ban Ki-Moonnak írt, több mint 100 magasrangú szakszervezeti és politikai vezető nyílt levele – után fogadták el a delegáció fogadását az ENSZ felelősei. A hivatalos megerősítés aug. 22-én érkezett, három nappal – a CIE-Haïti által Ban Ki-Moon főtitkártól júl. 5-én kért – látogatás dátuma előtt.

A találkozás a DOMP munkatársaival 75 percig tartott. Annak ellenére, hogy Ugo Solinas kérésére (hogy a felek őszintébb és barátibb beszélgetést folytathassanak) nem lett hivatalosan rögzítve, a CIE-Haïti delegációja részletes feljegyzéseket készített, melyet később összesített avégett, hogy komplett beszámolót készíthessen.

2/ Fignolé St Cyr hozzászólása

Fignolé St Cyr, a CATH elnöke szólalt meg elsőként. Összefoglalta a Port-au-Prince-ben 2009. szept. 16-20-án tartott CIE-Haïti vizsgálat eredményeit és hozzátette az általa elnökölt CIE-Haïti állandó bizottság részletezését és következtetéseit.

Fignolé St Cyr a következő pontokat emelte ki:

− Haitiban nincsenek «biztonsági problémák». A legnagyobb probléma a nemzetközi pénzügyi szervezetek (IMF és Világbank) politikáját favorizáló, 7 és fél éve tartó – az USA, Kanada, Franciaország égisze alatti – ENSZ-megszállás.

− A haiti nép üzenetét akarja hallatni, miszerint az ENSZ MINUSTAH-csapatai megszálló erők, melyek ahelyett, hogy a biztonságot és stabilitást, vagy a Haiti sajátosságainak megfelelő intézményrendszer megerősítését segítenék, ténylegesen az instabilitást, a biztonság hiányát, az intézmények és Haiti szuverenitásának megsemmisítését szolgálják.

− A haiti nép legfontosabb üzenete az, hogy az ENSZ-csapatoknak azonnal távozniuk kell Haitiből, hogy szuverenitását visszanyerje és saját sorsáról dönthessen.

− A nemzetközi pénzügyi szervezetek Haitire de facto kormányt erőltettek, a Bill Clinton elnökletével teljes egészében a multinacionális vállalatok politikáját megvalósító Haiti Rekonstrukciós Ideiglenes Bizottság az úgynevezett HOPE törvénnyel összhangban «szabadkereskedelmi zónák» felállítását végzi. Ténylegesen a maximális kizsákmányolás szolgálatában, napi 3 dollárt meg nem haladó bérért, ahol csak a munkáltatók szakszervezetei működhetnek.

− Ami az ENSZ/MINUSTAH csapatait illeti, egész sorozat visszaélést követtek el a haiti nép ellen. Katonák erőszakolják meg a haiti nőket. Megtorolják a dolgozók és tüntetők a 2009-es bérminimum-törvény betartásáért vagy minimálbéremelésért folyó küzdelmét, megtorolják az aktivistáknak a politikai demokrácia visszatérésére, a választásokon minden jelölt indítására vonatkozó kérését. (A legutóbbi MINUSTAH felügyelte választásokon csaltak, a haiti nép tömegesen utasítja el az eredményt.) Megtorolják a Nemzeti Egyetem hallgatóinak harcát, mellyel meg akarják védeni egyetemüket.

− A MINUSTAH katonái felelősek a kolerajárvány hétezer halálos és kb. százezer megbetegedett áldozatáért (ENSZ–adatok). Az ENSZ sokáig tagadta, de ma már kétség nélkül bizonyított, hogy a nepáli katonák hurcolták be a járványt.
Mit szólnak a békefenntartó műveletek osztályának megfigyelői? A CIE-Haïti küldöttsége azért van itt, hogy a kolera által több mint 7 ezer érintett haiti család számára követelje a jóvátételt.

− Ami a lakhatást illeti Haitiben, több mint 650 ezer család – 18 hónappal a földrengés után – még mindig sátrakban él elfogadhatatlan körülmények között. Másfél-3 millió személy érintett, s nagyszámban elutasítják a táborokban élést, mert ott járványok terjednek, így még embertelenebb körülmények között, kartonokból fabrikált fedél alatt kell élniük.
Az ENSZ megígérte, hogy csapatai számára szigorú szabályokat vezet be a csatornák ürítését illetően, de a mindössze kéthetes jelentések beszámolnak, hogy a Plateau Central-on állomásozó megszálló csapatok nagy mennyiségű fekáliát bocsátanak ki, mely szennyezi a folyókat és az ivóvizet. (A kolerajárvány is így keletkezett – a ford.).

Ez a helyzet elviselhetetlen. Az ENSZ csapatok megszállásának azonnal véget kell vetni.

3/ Jocelyn Lapitre hozzászólása

Ezután a guadeloupe-i Jocelyn Lapitre vette át a szót.

Azzal kezdte, hogy bemutatta a CIE-Haïti teljes jelentését Ugo Solinasnak (ENSZ, DOMP).
Lapitre aláhúzta a CIE-Haïti jelentésének alapvető következtetését: az ENSZ/MINUSTAH csapati megszállást hajtanak végre, azonnal el kell hagyniuk Haitit szuverenitása és kormányának autonómiája végett.
Lapitre figyelmeztetett, a megszálló csapatok éves 700 millió dolláros finanszírozását iskolákra, kórházakra, haiti mérnökök képzésére, és még fontosabb, hogy valódi munkahelyek, az életet lehetővé tevő bérekre kell fordítani. Haitinak tényleges rekonstrukció kell, tényleges fejlődés, melyben saját proritásaikról a haitiak döntenek, nem pedig a multinacionális vállalatok és a nemzetközi pénzügyi intézmények.

Kiemelte az ENSZ-csapatok visszaéléseit, az állampolgárok zaklatásától kezdve – akik mellkasuknak szegezett bajonettel találják szembe magukat, ha tiltakozni próbálnak a számukra kimért embertelen körülmények ellen – fiatal lányok megerőszakolásán át egészen a tüntetők meggyilkolásáig, melyet a magukat törvényen felül álló ENSZ-katonák követnek el. Tetteik büntetlenek maradnak.


4/ Colia Lafayette Clark hozzászólása

Felidézte azokat az egyszerű kérdéseket, melyeket a CIE-Haïti 2009. szept-i vizsgálata alkalmával tettek fel a haiti állampolgárok:

Miért veszi el a MINUSTAH a kecskéinket? S amikor panaszt teszünk, a békefenntartó erők miért vernek és tartóztatnak le bennünket?

Miért ölik a MINUSTAH-katonák gyerekeinket?

Miért jönnek hozzánk a békefenntartó katonák fegyvereikkel zaklatni bennünket, miért ütnek, miért csuknak börtönbe minket?

A MINUSTAH miért erőszakolja meg asszonyainkat és gyerekeinket?

Miért utasítja el a MINUSTAH a megerőszakolt, teherbe ejtett nők gyermekük felnevelésének anyagi fedezetére szolgáló bírósági eljárásokat?

Miért nem akadályozza meg a MINUSTAH a prostitúciós célú gyermekkereskedelmet?

Miért nincs szállásunk, amikor dollármilliókat ígértek és küldtek Haitiba?

A gyerekek éhségtől haldokolnak. Azt adjuk nekik enni, amink van, naponta egyszer, van, amikor csak kétnaponta.

Miért nem segíti a MINUSTAH a gyermekeink számára szükséges iskolákat? Ha tudnánk, iskolába küldenénk őket.

Miért nem érdemeljük meg a szakszervezeti szervezkedés jogát, hogy mint munkavállalók megvédhessük érdekeinket?

Ismerünk olyan eseteket, hogy embereket megvernek, megerőszakolnak, megölnek. Egy ismert pszichológus, helyi aktivista eltűnt. De pl. autók is eltűnnek.

Egyszerű kérdések, de megmutatják, mi foglalkoztatja ezt a népet, mely tökéletesen képes lenne fenntartani a rendet. A világ első demokráciájának (függetlensége kikiáltásakor 1804-ben véget vetett a rabszolgaság minden formájának) minden tehetsége megvan nem csak a rend fenntartására, hanem saját kormányzására a kívülálló szervezetek és nemzetek beavatkozása nélkül. Haitinak a haitiak jelenlétére van szüksége és olyan személyekre, akik olyanok, mint ők, akik a szociális segítés intézményeit és a kormányprogramokat irányítanák.

Haitinak nemzeti közmunkaprogramra van szüksége infrastruktúrája, kommunikációs hálózata, közoktatása, kórházi és beteggondozási, egész közegészségügyi rendszere újjáépítésére, az analfabetizmus leküzdésére. A helyi termelés fellendítésére van szüksége. Befektetésekre, melyek biztosítják élelmiszer- és energia-önellátását. Tömeges munkahelyteremtés által saját termelését kell fellendítenie.
Haitinak segítségre van szüksége, maguk a haitiak által kidolgozott újjáépítésre, fejlesztésre, nem pedig az USAID, az ENSZ vagy a „nemzetközi közösség” által eltervezettekre.

Haitinak vannak tehetségei, mesteremberei csakúgy, mint ahogy megvan elszántsága is a Haiti Köztársaság felépítésére. Hiszen Haitit 1804-ben a felszabadult rabszolgák hozták létre.

5/ Ugo Solinas válasza

A beszélgetés eme pontján Ugo Solinas kért szót, hogy válaszoljon a CIE-Haïti-delegáció felvetéseire.

- Önök reális kérdéseket és aggályokat vetettek fel. Ezek hasonló problémák, mint amilyenekkel Kongóban találkoztam 4 év alatt, míg a békefenntartó erők műveleteivel foglalkoztam ott. Evidens, hogy ezek a gondok szociális és gazdasági gondok. De az ENSZ békefenntartó műveleteinek az a megbízatása és nagyon behatárolt céllal, hogy a biztonságot tartsa fenn minimális szinten és Haiti intézményeit megerősödhessenek.
Ebből a szemszögből egy jó és egy rossz hírem van.
A jó hír, hogy szept. 1-től az ENSZ főtitkára Ban Ki-Moon bemutat egy olyan jelentést, mely a haiti békefenntartó erők visszavonásának stratégiáját tartalmazza. A brazil védelmi miniszter, Celso Amorim deklarálta, itt a MINUSTAH-csapatok visszahívásának az ideje. A DOMP erőit nem arra szánták, hogy állandó és meghatározhatatlan módon Haitiben maradjanak.

Ez a jó hír. A rossz, lehet az Önök szempontjából, hogy a békefenntartó erők nem fogják elhagyni Haitit már holnap. Nem rögtön. Fokozatos folyamat lesz szakaszos célok bázisán, melyeket el kell érni, mielőtt a csapatok progresszív kivonása megkezdődik.

Azt gondolom, ugyanazt a nézőpontot képviseljük, ugyanazokat az aggodalmakat. De dolgainkat korrekt módon kell megtenni, jól definiált célokkal és világos kivonási stratégiával. Ezt fogja a főtitkár szept. 1-én közölni azért, hogy később ne kelljen visszatérnünk. Az utóbbi 20 év alatt az ENSZ-nek 7 missziója volt Haitiben. Ha nem segítjük a haiti intézmények konszolidációját – a PN-t (rendőrség) és a CEP-t (ideiglenes választási tanács), stb. –, ha nem stabilizáljuk a biztonságot, muszáj lesz visszajönnünk. Ezért nem siethetjük el a MINUSTAH kivonását. Azt akarjuk, hogy ez legyen az ENSZ utolsó missziója Haitiben.

Ami a feltett kérdéseket illeti: igaz, hogy haiti békefenntartásunk nem érte el azt az eredményt, amit szerettünk volna. Például, az utolsó választások messze vannak az ideálistól. Feladatunk volt, hogy a nemzeti rendőrség létrejöttét segítsük. Nem sikerült elérni célunkat, hogy ez 14 ezer emberből álljon.

De a vitához két fél kell. A haiti kormánnyal együtt szeretnénk működni, de ez nem mindig könnyű. A haiti intézményeket még meg kell erősíteni.

Azt a javaslatot illetően, hogy a MINUSTAH-csapatok hagyják el azonnal az országot és a haiti béke fenntartásának összegét, a 700 millió dollárt fordítsák iskolák, utak, kórházak és lakások építésére, néhány megjegyzésem van:
a/ először is, a főtitkár be fogja jelenteni, hogy a 2010. jan.12-i földrengés után küldött 4 ezer katonából 2 ezret vissza fognak vonni, de 4 technikai egységet 600 mérnöki kontingenssel visszatartunk. Ezek olyan egységek, melyek a haiti infrastruktúra újjáépítésében vesznek részt. Tehát mindent meggondolva, mi az újjáépítést részesítjük előnyben ahelyett, hogy megkezdenénk a csapatkivonást.

b/ Ahogyan már említettem, a DOMP mandátuma igen behatárolt. A gazdasági és társadalmi problémák kezelése nem a mi dolgunk. Ezt az ENSZ más szervei és a nemzetközi intézmények végzik. Az ENSZ-nek minden misszióra külön költségvetése van.

c/ Egy ponton világosnak kell lenni: a mi DOMP-unk Haitire szánt 700 millió dollára nevetséges összeg a Haitinek a különféle kormányok és a nemzetközi intézmények által ígért 10 milliárd dollárnyi segítséghez képest. Önöknek nem a mi részlegünkhöz kell fordulniuk a rekonstrukciós programokkal és Haiti fejlesztésével kapcsolatos problémákkal. Nem tudjuk a finanszírozási forrásokat keverni.

Ma már világos, hogy a haiti békefenntartó erőknél volt példa helytelen magatartásra.

Mégis, tudniuk kell, hogy a 160 sri lankai katonát hazaküldtük, miután missziónk hatóságainak tudomására jutott az erőszak. Önök büntetést és jóvátételt kérnek. De az ENSZ nem tud ilyesfajta akciónak eleget tenni. A tagállamok hatáskörébe tartozik, akik ezeket az egységeket küldték. Mi ajánlhatjuk nekik, de ez minden. A Biztonsági Tanács mégsem szavazhat jóvátételről! Ez minden tagország saját kompetenciájába tartozik.

Ismétlem, nem csukjuk be szemünket ezen problémák előtt. Biztosítom Önöket, hogy figyelünk arra, amit Önök mondanak. Köszönjük, hogy eljöttek bemutatni álláspontjukat és ilyen őszinte beszélgetést folytattunk.

6/ Fignolé St Cyr válasza

Ebben a stádiumban, jóllehet, az ENSZ-et képviselők szándékai világosan körülhatárolták a találkozót, Fignolé St Cyr interveniált Ugo Solinas néhány megjegyzésére.

Fignolé St Cyr először is jelezte, hogy Ugo Solinas jó és a rossz híre ugyanazt jelenti: Haiti megszállás alatt marad meghatározatlan időre. Szuverenitása és önmeghatározásának joga megsértése folytatódik.

Lehetetlen elkülöníteni a gazdasági, szociális és politikai fejlődés problémáit a biztonságtól és stabilitástól. Ha egy politikai tömegpártot betiltanak egy országban, a választásokon nem indulhatnak képviselői, akkor ez is oka az instabilitásnak, akármit állítsanak «Haiti politikai intézményeinek megerősítéséről».

Ha Haiti fejlesztését a nemzetközi intézmények továbbra is elutasítják, döntve arról, hogy maradjon a túlzott kizsákmányolás, a műhely a dél-koreai textilipar és mások számára a rabszolgasághoz hasonló munkakörülményekhez között, akkor a biztonság és a stabilitás hiánya is marad.

Ha az ENSZ/ MINUSTAH-csapatok Haiti népe ellen elkövetett gyalázatos bűncselekményeinek nincs büntetése és elégtétele, marad a biztonság hiánya. Maga a MINUSTAH okozza az biztonság és stabilitás hiányát. Ha az ENSZ valóban foglalkozik ezzel a két gonddal, csapatait azonnal kéne visszahívnia, nem pedig a meghatározatlan jövőben.

Végül pedig ami Haiti rekonstrukciójának 10 milliárd dolláros segítségét illeti, St Cyr növekvő haraggal jelentette ki, gyakorlatilag semmi nem érkezett ebből a 10 millió lakos óriási többsége számára – a hivatalos források azt állítják, a kormányok és intézmények ennek harmadánál is kevesebbet utaltak át valójában. Ez a pénz úgy tűnik, a kormányokon kívüli szervezetek (NGO-k) ezreinek zsebében kötött ki, amelyek nem túl nagy dolgokat tesznek a helyszínen az életminőség javítására.

A haitiak tudni akarják, hová került ez a pénz és miért nem részesülhetnek belőle, jelentette ki Fignolé St Cyr.

7/ Jocelyn Lapitre válasza

A CIE-Haïti-delegáció nem akar félintézkedéseket, sem pedig az úgymond kilépési stratégiát.

Az azonnali csapatkivonáson kívül minden más megoldás Haiti szuverenitásának lábbal tiprása. A haiti nép tökéletesen képes saját maga kormányzására.

Mivel Ugo Solinas «ugyanazon aggodalmakat osztja», kérte, hogy a CIE-Haïti delegációja az itt kifejtett kérdéseit terjessze a főtitkár elé avégett, hogy a delegáció ezeket a Közgyűlés vagy a Biztonsági Tanács elé tárja.

[Ugo Solinas azonnali válasza: «Ez lehetetlen»].

Ugo Solinas gyümölcsözőnek minősítve a találkozót, ezzel lezárta azt, hozzátéve, hogy irodája nyitva áll a jövőben a CIE-Haïti delegáció előtt.

Ekkor a küldöttségről csoportképet készítettek.

8/ Első következtetések és a következő lépések

Az ENSZ-találkozó utáni mérleg felállításakor a küldöttség megállapította, hogy a haiti nép szuverenitása, önrendelkezése védelmében, az azonnali csapatkivonás érdekében folytatott nemzetközi kampány szempontjából fontos lépés volt.

A CIE-Haïti-delegáció megduplázva erejét folytatja ezt a kampányt az ENSZ/MINUSTAH csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonásáért.

Ennek első szakaszaként az ENSZ-DOMP képviselőivel való találkozás teljes jelentését közzé teszi kreol, spanyol, angol és francia nyelven, felhívást intéz mindazokhoz, akik a haiti nép önrendelkezési demokratikus jogait támogatják, hogy járuljanak hozzá ezek megvalósításához.

1) Kontinentális találkozó az ENSZ-csapatok azonnali kivonásáért Haitiből: Sao Paulo, Brazília, 2011. okt. 29.

2) A Karibi Népek és Dolgozók konferenciája: Cap Haïtien, 2011. nov.16-18 CATH szakszervezeti konföderáció és a Karibi Dolgozók és Népek Szövetsége (ATPC) kezdeményezésében.

Melléklet

Adriano Diogo, brazil képviselő (Dolgozók Pártja) üzenete az ENSZ reprezentánsaival New Yorkban találkozó CIE-Haïti küldöttségnek.

"Az ENSZ-csapatok kivonásának követelésével kampányt folytató kedves elvtársaimhoz!

Annak ellenére, hogy nem vehetek részt ezen a találkozón, szeretném tudatni, hogy a brazil nép szolidáris céljaitokkal.

Haitinak nincs szüksége más országok csapataira, katonáira.

Orvosokra, nemzetközi humanitárius együttműködésre van szüksége, hogy politikai szervezeteit és a civiltársadalmat létrehozza.

Haitinak nincs szüksége és nem akar idegen csapatokat.

Mi, brazilok, szégyelljük, hogy a brazil hadsereg a fegyveres erők élén részt vesz a megszállásban.

A brazil nép a brazil csapatok kivonására széles mozgósítást szervez.

Szept. 2-3-án Brazíliában, a Dolgozók Pártja országos konferenciáján napirendre tűzzük ezt a kérdést.

Most, mikor a világ konstatálja a zsoldoshadseregek intervencióját több földrészen is, meg kell értenünk, hogy az ilyen csapatok jelenléte a multinacionális profi erők biztonsági akciója útját nyitja meg.

A barbárság nem győzhet.

Éljen a haiti és ezen keresztül a világ dolgozóinak harca!

Adriano Diogo
képviselő
Dolgozók Pártja
Sao Paulo állam, Brazília"


Tiszteletadás Philippe Larsimont emlékére

Philippe Lasimont 1948. 12. 31. – 2011. 08. 30.
a Mouvement de Défense des Travailleurs (Dolgozók Védelmi Mozgalma) tagja,
az Entente Internationale des Travailleurs tagja



Mozgalmunk fájdalommal tudatja elvtársunk Philippe Larsimont, a «La Tribune des Travailleurs» szerkesztője és a Comité unité/Eenheidscomité (Egységbizottság) szervezője hirtelen bekövetkezett halálát.

Együttérzünk családjával, különösen kislányával, Lunával.

Több mint 35 éven keresztül Larsimont elvtársunk minden energiáját a munkásosztály érdekvédelmének szentelte. Fontos szerepe volt Mouvement de Défense des Travailleurs kontinuitásának biztosításában.

Elvtársunk minden körülmény között ragaszkodott az egységfronthoz, fáradhatatlanul kereste a szakszervezeti és politikai aktivisták egységét minden szinten az autentikus munkáspolitika megvalósításához. Innen ered elkötelezettsége az «Action Ouvrière» (Tribune libre de la classe ouvrière) folyóirat 1980-tól, majd 1991-tól a «La Tribune des Travailleurs» iránt. Ph. Larsimont rendkívül jelentős szerepet játszott ezen publikációk rendszeres megjelenésében és tartalmában.

Éveken keresztül a Setca-FGTB szakszervezeti felelőseként a Memorex-vállalatnál (Hauts-Sarts) ismert volt a szakszervezeti demokrácia iránti akcióképességéről. A ‘80-as évek közepétől egészségi állapota megromlott, ezután politikai aktivitásnak szentelte magát, melyen keresztül számos osztályharcos küzdelmet vívott meg belga politikai-társadalmi keretekben és az Európai Unió növekvő és végzetes befolyású intézményei és szerződései ellen.

A 2000-es évektől Philippe volt az európai Alkotmány elleni munkásellenzék, a Bizottság mozgatója, a munkásmozgalom széles egységét létrehozva az alkotmány demokrácia-tagadása elleni bázison.

2007 óta, az ország szétszakításának, a belga társadalmi vívmányok megsemmisítésének veszélye óta Philippe Larsimont a Comité Unité – Eenheidscomité aktivitását érősítette és impulzálta kétnyelvű, francia és holland kezdeményezéseivel és eseményeivel, a Bulletin Unité – Eenheidsbulletint.

Az aktuális politikában az Európai Bizottság és az IMF diktátumainak a deficitcsökkentés ürügyén alávetett destruktív politika elleni csatát készítette elő – megerősítve: «A dolgozóknak egyetlen fillért sem kell fizetniük olyan adósságért, mely nem az övék».

Ph. Larsimont halála nagy veszteség. Sosem volt ekkora aktualitása a mindent megsemmisítő rothadó tőkés renddel szembeni küzdelemnek, annak, hogy a termelőeszközök magántulajdonán alapuló rendszernek véget vessünk.

Hívek maradunk emlékéhez, rendkívüli aktivista kvalitásához.

Franciaország

Internacionalista találkozó a POI (Független Munkáspárt) felhívására

Az Európai Unióval való szakításért, a munkásszervezetek függetlenségért, le a költségvetési hiány diktatúrájával!


PARTI OUVRIER INDÉPENDANT (Független Munkáspárt)
a szocializmusért, a Köztársaságért és a demokráciáért
az Entente internationale des travailleurs et des peuples tagja
87, rue du Faubourg-Saint-Denis,
75010 Paris
E-mail : poi@fr.oleane.com
Internet : www.parti-ouvrier-independant.com
Tél : 01 48 01 85 85

A bankok és a spekulánsok csődöt jelentenek …
és a számlát be merik nyújtani a dolgozóknak és a népnek!

Ki merik jelenteni: a fiatalság fizessen! A kormány az oktatásban több tízezer álláshelyet megszüntetve katasztrofális tanévkezdést provokált. A Cherpion-törvényen keresztül pedig a 18-30 év közötti fiatalokat prekaritásra akarja kényszeríteni.

Ki merik jelenteni: Európa népeinek kell fizetniük! Ezt teszik azok a kormányok, melyek nemzeteikre mérve csapást az IMF, az EU és az Európai Központi Bank halált hozó szigorítási programjait elfogadják.

Ki merik jelenteni: az autóipar munkásai fizessenek! Ezt jelentette be a PSA (Peugeot-Citroën), akinek «az euró megvédése az alapvető» és ennek érdekében munkahely–-leépítéshez és «költségcsökkentéshez» lát (Le Figaro).

Ki merik jelenteni: a társadalombiztosításnak kell fizetnie! A Számviteli Szék «szocialista» elnöke újból felszólít a kifizetések és a személyzeti létszám csökkentésére.

Ki merik jelenteni: a közszolgáltatások fizessenek! Ezt reklamálja a Les Echos tőkés napilap, amely szerint végig kell vinni a privatizációt: «A pénzügyi piacokhoz kell fordulni (…) erős jelzéssel (…) a nemzeti vagyont alkotó elemekkel segítve magunkon.»

A Le Monde az elnökválasztási küzdőpályán minden — jobboldali és «baloldali» — pártot idézve címében: «Politikai egység a bankok megmentéséért.»

De a «bankok megmentése» azt jelenti, hogy feneketlen hordóba eurómilliárdokat öntenek és megsokszorozzák a dolgozók, a fiatalok és a nép elleni támadásokat, hogy megfinanszírozzák azokat a «mentési terveket», melyek a csődtervek egyben.

Görögország, Portugália, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország és egész Európa dolgozói, ifjúsága és népei mondanak nemet

Október elsején a Parti ouvrier indépendant meghív benneteket nemzetközi találkozójára, hogy egyhangúlag mondjuk ki a görög, portugál, olasz, spanyol, brit, ír, német, tunéziai, amerikai és francia aktivistákkal és dolgozókkal: «Ez nem a mi adósságunk, sem pedig nem a nép adóssága!», «Semmiféle megszigorítási programot!», «Semmi áldozathozatalt a jogainkból és garanciáinkból!», «Ki az IMF-fel, az EU-val, az EKB-val!», «Semmi konszenzust a költségvetési hiány szétosztásában!», «A munkásmozgalom függetlenségét!».


Az okt. elseji találkozón felszólalnak

Franciaországból
Daniel Gluckstein, a POI országos tittkára;
Gérard Schivardi, a POI országos titkára;
Patrick Hébert, szakszervezeti aktivista;
Jean Markun, szakszervezeti aktivista;

Írországból
Brian Forbes, a Mandate (a harmadik legnagyobb ír szakszervezet) országos felelőse;

Nagy-Britanniából
Alex Gordon, a vasutasok, tengerészek és szállítási dolgozók szakszervezetének (RMT) elnöke;

Spanyolországból
Jordi Salvador Duch, a tarragone-i UGT főtitkára;

Görögországból
Hélène Zografaké-Telemè, az OLME tagja, középiskolai szakszervezet;

Németországból
Paul Paternoga, az IG Metall felelőse, Humboldt-Wedag vállalati tanácsa elnöke, az SPD rajna-észak westfália munkásbizottsága (AfA) régionális vezetése tagja;

Tunéziából
Sami Tahri, az UGTT középiskolai pedagógus szakszervezet főtitkára;

és egy-egy olasz és amerikai munkásaktiva.


Tiszteletadás Gemma López Limón emlékének


Aug. 3-án elvtársunk Gemma López Limón –a Mexicali (Mexikó) Alsó-Kaliforniai Autonóm Egyetem (UABC), társadalomtudományi kutatója – sok éve a dolgozók jogainak harcosa –szívrohamban elhunyt.

Gemma igazgatásával az UABC Társadalomtudományi Intézete számos binacionális konferenciát tartott (USA – Mexikó) a globalizációról, az emigrációról, melynek kereteiben munkásaktivisták találkoztak oktatókkal, hogy kifejezzék és megszervezzék magukat a «szabadkereskedelmi» egyezmények ellen, a munkásjogokat megsemmisítéséért felelős, az elnyomott nemzeteket amerikai transznacionális vállalatok kezébe adó politikusokkal szemben.

Számos amerikai és a világ más részéből érkező aktivista hallhatta Gemmát a TLCAN (észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény) és a privatizáció elleni binacionális konferencián (San Francisco 2000 januárja), a berlini munkajogi konferencián (2003 decembere), a Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése egyéb fórumain és szimpóziumain.

Gemma hiányozni fog nekünk, példája azonban segíteni fog nekünk, hogy hívek maradjunk, mint ő volt, az előrelépés nehéz harcában.


Kapcsolattartás
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
Tél : (33 1) 48 01 88 28 Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com



Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse

Troy Davis - Mumia Abu Jamal

Az Amnesty International jelenti, hogy Troy Davis kivégzése megerôsítést kapott

Az Amnesty International évek óta harcol, hogy a rendôrgyilkossàggal vàdolt Troy Davis kegyelmet kapjon. Ma a georgiai Kegyelmi Bizottsàg be nem tartva sajàt, 2007-ben hozott elkötelezettségét, mely szerint csak akkor erôsíti meg a végrehajtàst, ha semmi kétség nem fér a bûnösséghez, elutasította a kérvényt, annak ellenére, hogy majdnem egymillió, a vilàg minden részébôl érkezô alàíràs érkezett a bizonyítékok nélkül elítélt, DSN-vizsgàlat àltal alà nem tàmasztott, a tàrgyalàs óta a vàd 7 tanùja eredeti vallomàsàtól visszalépett, s àrtatlansàgàt mindvégig hangoztató színesbôrû elítélt védelmében

Màsik halàlraítélt: Mumia Abu Jamal

Gyakorlatilag 30 éve van a siralomházban. Már 27 éve, hogy elítélték. Elismert újságíró volt, intelligens és pacifista. Két gyermeke van. A Black Panthers Party (Fekete Párducok Párt) egyik vezetőjeként nem csak Philadelphiában megbecsült személy. Mint újságíró a philadelphiai Black Panthers kommunikációs szolgálatát irányította. Írásaiban, beszédében világos, erősen vonzotta az embereket. Ezet az embert mutattak be azután szörnyként, rendőrgyilkosként, ítélték halàlra – annak ellenére, hogy soha nem tudtàk ràbizonyítani a vàdat. A Fraternal Order of Police [Rendőrség Testvéri Egyesülete] szervezet az USA-ban mindent megtett már Mumia letartóztatásakor, hogy kivégzése megtörténjen. Soha nem hagyták abba. Egyetlen bíróság sem, az igazságügyi minisztérium egyetlen szerve sem soha nem tette fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy egy kormányhivatal jogi téren nem semleges, hogyan kampányolhat, fizethet arra, hogy beavatkozzon egy bírósági döntésbe. Meg akarták ölni. «Rajtuk» azt értem, amit az állam képvisel: minden állami intézmény megpróbálta megölni, az igazázságügyi minisztérium, mely elhárítja, ami történt, Obama elnök, aki nem hallgatja meg a világ minden részéből érkező kérvényeket, Pennnsylvania állam, a rendőrség, a bíróságok. Nincs igazságszolgáltatás Mumia részére. Az egyetlen ok, amiért még él, az az, hogy az emberek tisztán értik az ügyét és nem fogadják el, hogy megöljék. Az egész világ felügyeli. Amikor eljött a nap a philadelphiai feljebbviteli bíróságon, az utcák tele voltak emberekkel és mindenütt a világon tüntetéseket tartottak. Üzenetek jöttek: veletek vagyunk, az oldalatokon állunk, tiltakoztak az egész világon. Ezért van Mumia életben.

Jogellenesen tiltotta meg a rendőrség a szakszervezeti demonstrációkat

Budapest, 2011. szeptember 16. - A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség mondvacsinált okokra hivatkozva tiltotta meg 70 szakszervezetnek a Parlament elé és a Várba bejelentett tüntetését, semmibe véve a békés gyülekezés mindenkit megillető alkotmányos szabadságát. A TASZ jogi segítséget nyújt a szakszervezeteknek a tiltás bíróság előtti felülvizsgálata során.

A szakszervezetek tizenkét tüntetést jelentettek be szeptember 29. és október 9. közötti időpontokra különböző helyszínekre (Lánchíd, Kossuth tér, Budai Vár). A rendőrség a tüntetéseket betiltotta, amit a közlekedés súlyos akadályozásával, a Kossuth téri tüntetéssel kapcsolatban pedig az Országgyűlés zavartalan működésének veszélyeztetésével indokolt.
A gyülekezési jogról szóló törvény szerint a bejelentéshez kötött rendezvény csak abban az esetben tiltható be, ha annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

A Kossuth térre bejelentett tüntetést a szakszervezetek október 1-jén, szombaton szeretnék tartani. Cinikusnak értékelhető az Országgyűlés működésének veszélyeztetésére, a képviselők munkájának zavartalanságára hivatkozni. A képviselők szombaton nem dolgoznak, legalábbis nem a Parlamentben. Másrészt, ha ott is lennének, az sem lenne jogszerű tiltási ok: az elmúlt öt évben a legjelentősebb tüntetések éppen az ülésező Parlament szeme láttára zajlottak a Kossuth téren. Hasonlóképpen védhetetlen az október 2-án, vasárnap a Budai Várban tartandó demonstrációt azért megtiltani, mert az „megnehezítené a látogatók mozgását” - a Magyar Gárda alakulását sem tiltották meg korábban. A rendőrség a többi esetben is csak olyan indokokra hivatkozik, amelyek a közlekedés elnehezülését támasztják alá, ami a legtöbb gyülekezéssel szükségszerűen együtt jár. A többnapos Nemzeti Vágtát is megrendezik, ezért és más rendezvények miatt ezen a hétvégén le lesz zárva az Andrássy út, a Lánchíd és több más fontos útvonal is, pedig egyik rendezvény sem élvez olyan fokú alkotmányos védelmet, mint a gyülekezési jog gyakorlása.

A rendőrség tehát törvénytelen határozatokat hozott. A Lánchídra bejelentett tíznapos ülősztrájk betiltásának kivételével – amelyet a két szervezet nem tart aggályosnak – a szakszervezetek a TASZ segítségével kérik a határozatok felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól.

Orbán: Addig küzdünk, amíg győzünk!

Orbán Viktor két órán át válaszolt a Blikk szerkesztőségében a kérdésekre.

A múlt vasárnapi kormányülésen a központi közigazgatási tömeges leépítéséről döntöttek. Hány főt érinthet?

– Az a döntés született, hogy a közigazgatásban annyi embernek kell dolgoznia, amennyire az országnak szüksége van. Mivel számos, a bürokráciát csökkentő döntést hoztunk és hozunk, sokak munkája lett és lesz felesleges.

– Információk szerint 30 ezres leépítés jöhet.

– Erről majd a parlament fog dönteni, hogy mekkora lesz. Akiknek a munkájára nem lesz szükség, azok bekerülnek egy nyilvántartásba. Innen a magánszektor kiválaszthatja, kit kíván alkalmazni, mi pedig ezt járulékkedvezménnyel támogatjuk.

– Visszatérő kérdés a képviselői költségtérítések ügye is. A Blikk is megírta: nincs egyetértés arról, hogyan rendezzék az ügyet. Lázár János frakcióvezető állítólag egymilliós alapfizetést javasolt, cserébe a költségtérítésért, de az emelést ön állítólag nem támogatta.

– Nem hangzott el számadat. Azt viszont támogatom, hogy a rendszer átlátható legyen, illetve a közszférában minden bért a magyar átlag bizonyos százalékában kell meghatározni. Azon vagyok, tudják meg az emberek, mennyit keres az átlaghoz képest egy képviselő, államtitkár vagy a miniszterelnök.

– Sokan nehezményezik, hogy a devizahitelesek közül csak az végtörleszthet, aki a lakására vette fel az adót, de például az autójára nem. Rájuk miért nem terjesztették ki a lehetőséget?

– Úgy számoltunk, először azokon kell segíteni, akik a legnagyobb bajban vannak. De ez nem jelenti, hogy később is a többiekre ne vonatkozna majd.

– Mások azt róják fel, hogy nagyon rövid az idő: csak december 31-ig lehet élni a végtörlesztéssel.

– Idén csak az igényt kell bejelenteni. Addig jelezheti a banknak az ügyfél, hogy élni akar-e a lehetőséggel. Ha végül mégsem akarna, vagy nem tud, úgy semmi következménye nem lesz. Nincs kétségem afelől, hogy pillanatokon belül el fogják árasztani a piacot olyan hiteljavaslatok, amelyeket a különböző pénzintézetek kínálnak. Ha ez tömegessé kezd válni, akkor a kormánynak, jegybanknak pénzügyi felügyeletnek fel kell emelnie a szavát, hogy mindenki gondolja át ezt a lépést.

– A végtörlesztéssel immár a bankoknak is viselniük kell a költségeket. De az állami is fizet-e majd százmilliárdokat?

– Mindenkinek a saját hibáját kell kijavítania. Az állam most kijavítja saját hibáját, a mostani kormány az előző kormányok hibáját. Az összes hazai és nemzetközi küzdelmet vállaljuk a bankokkal és a politikai tényezőkkel is.

– Akár anyagi következményeket is? Hiszen ha a bankok megtámadják nemzetközi bíróságokon a döntést, és nyernek, valakinek állnia kell a számlát.

– Ha az ember kockázatos politikai döntést hoz, akkor kell lennie második és harmadik védelmi vonalnak is. Megvan a fiókban az a megoldás, hogy ha ezt a nemzetközi bírósági ítélet betiltja, akkor új megoldást veszünk elő, s addig folytatjuk a küzdelmet a bankok ellen, amíg mi győzünk.

– És hol húzódik a második védelmi vonalunk?

– Ezt majd akkor vesszük elő, ha szükség lesz rá.

– Ön visszafizetné a frankhitelét?

– Én már tisztán állok az úr előtt, 5 millió forint tartozásom volt frankban, és ezt két hónapja végtörlesztettem.

– De több mint 200 képviselő már nem áll ilyen tisztán az Úr előtt. Mesterházy Attila MSZP-elnök ezért azt akarja, hogy képviselők, állami vezetők ne élhessenek a végtörlesztéssel. Lázár János is elvben egyetért ezzel.

– Én viszont úgy vélekedem, a képviselőket semmiféle előjog ne illesse meg, de hátrány se érje őket.

– Van-e valamilyen fejlemény a megfigyelési ügyben? A Katonai Ügyészség nyomoz, mert a titkosszolgálat számítógépein olyan bizonyítékokat találtak, amelyek szerint az ön és felesége telefonhívásait összerendezték, fel akarták térképezni, hogy kikkel állnak például kapcsolatban.

– A hatóságok tudnak erről többet, nekem erről a nyilvánosságot nincs módom tájékoztatni.

– Látja már az utódját a kormányban, ha körbenéz?

– Utódomat? Ha körbenézek, most melót és melót látok csak.

– Gyermekei, nagyobbik fia és lánya dolgozni kezdtek. Tudja, hogy mennyit keresnek?

– Hogy mennyit keresnek, az rájuk tartozik, bár én is tudom. De nem szoktam ilyet kérdezni. Saját háztartásban élnek, az ő dolguk. Egy dologhoz ragaszkodtam mindig, amíg segítségre szorulnak tőlem, a meló mellett tanulni kell – pont, ahogy tőlem is elvárták a szüleim.

Betelefonàlàsok, mailek:

SZK: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Hogy lehet az, hogy mindenki menekül, menekülne Magyarországról? 20 éves vagyok és minden vágyam (már jó régóta), hogy kikerüljek ebből a lehetetlen országból. Nem tőlünk (igen, én is dolgozom, napi 8-9 órában) kellene pénzt még jobban elvonogatni, hanem az Önök környékén kellene egy picit rendet tenni, pikk-pakk felfelé állnának azok a bizonyos mutatók. Soha nem fogja tudni megmagyarázni nekem sem Ön, sem senki más tehetséges ember, hogy mi történik. Csak megyünk lejjebb, lejjebb és én már nagyon is szégyellem, hogy magyar vagyok.
• Orbán Viktor:
Valóban szomorú, ha egy ország odajut, hogy fiatal, tehetséges és dolgozni akaró polgárai inkább az ország határain kívül keresik a boldogulásukat. Azzal is egyetértek, hogy a helyzetet nem megmagyarázni kell, hanem megváltoztatni. Ezen dolgozom, remélem előbb-utóbb ön is érzi majd ennek előnyös következményeit.

dervis: A végtörlesztést és az árfolyamgátat nem akarják kiterjeszteni a sima személyi kölcsönökre és az autóhitelekre is? A személyi kölcsönök rövid futamidejűek, 30%-os THM-el futnak, és azok is nagyon megemelkedtek az elmúlt hónapokban. Ezek is nagy terhet tesznek a családokra.
• Orbán Viktor:
A kormány elsősorban azokkal kell törődjön, akiknek veszélybe került az otthona, és félő, hogy családostul mehetnek a híd alá lakni, ezért az erőnket arra összpontosítjuk, hogy ezt a tragédiát elkerülhessük. Ráadásul az is igaz, hogy a devizahiteleseket becsapták, hiszen nem úgy alakult a visszafizetés rendje és mértéke, mint ahogy és amivel biztatták őket. Ezért úgy igazságos, hogy ilyenkor a kormány és a nép választott képviselői az emberek oldalára álljanak, és ne a bankokéra.

oltyan melinda: A férjem három hónapja próbál munkát találni,és semmi. Csongrád megyéből írok. Hol van az a rengeteg munkahely, amit ígért az országnak? Csalódtunk önben sajnos.
• Orbán Viktor:
Minden erőnket arra fordítjuk, hogy megvédjük a munkahelyeket, és újakat hozzunk létre. Ma 43 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt. Én is tudom, hogy ez még kevés, de az irány jó, és a munka meg fogja hozni a gyümölcsét. Jövőre legalább 200 ezer olyan embernek biztosítunk startmunkát, akik ma még segélyből élnek. Ha ez sikerül, még az is kevés lesz. Vagyis még hosszú-hosszú éveken keresztül kell közösen dolgoznunk, hogy mindenkinek jusson munka.

Megunt: Tisztelt Uram!
Jó lenne, ha pár szóban megemlítené a luxusáfa alanyait. Ugyanis félek, hogy a luxus áfa alá esik már most is az alapvető élelmiszerek 90%-a. Nem újabb áfákat kell bevezetni, hanem a jelenlegi egy termék/adó/áfa részbe belenyúlni, hiszen a vásárlásunk 80%-a adó, és a többi 20% a termék.
Adósmentés. Mikor fog az állam kevesebb bankot fenntartani? Sehol a világon nincs ennyi bank, pláne nem ilyen szegény országban.
• Orbán Viktor:
Az állam csak egyetlen bankot tart fönn, a Magyar Fejlesztési Bankot, a többit az emberek tartják fönt, azzal, hogy betétesként beteszik a pénzüket. A luxusáfa luxustermékekre vonatkozik, úgy mint arany, szőrme, nagy értékű gépkocsi, és hasonlók, aligha érinti az élelmiszereket. Tisztelettel.

erzsi1:Tisztelt Miniszterelnök Úr! Múlt alkalommal nem került be a kérdésem, így megismétlem: Tervezik-e, hogy a képviselők a költségtérítésüket csak számla ellenében vehetik fel? Mentálisan is sokat jelentene a mindennapi gondokkal küszködő embereknek!
• Orbán Viktor:
Úgy emlékszem régebben ez így volt. Ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Tisztelettel.

Laura13: Nem árt a Fidesznek hogy ilyen szabadszájú politikusai vannak mint a Deutsch Tamás ? Mi erről a véleménye?
• Orbán Viktor:
Mindannyian felnőtt emberek vagyunk, és az a dolgunk, hogy helytálljunk magunkért. Tamás is nagyfiú már. Tisztelettel.

Hajnal:Tisztelt Elnök Úr!
Mi lesz a munkanélküliekkel, aki a kora miatt sem talál munkát? Mert a hirdetések legtöbbje így szól;(fiatal-vagy 30éves korig keresünk...)Tanulnék mást,de nem tudom megfizetni,miért nincs ingyenes felnőtt képzés?
Nekem azért nincs gyerekem,mert magam sem tudom eltartani!
Legyek kényszervállalkozó,vagy el lehet menni?...
Várom válaszát!
• Orbán Viktor:
Olyan startmunka programokat indítottunk és indítunk tömegesen a jövőben, amelyek összekötik a munkát a képzéssel. Remélem önnek is jut lehetőség valamelyik program keretében. Tisztelettel.

Barbara: Mondja Miniszterelnök úr.Tisztában van azzal hogy mennyi fizetésből kell megélnünk?70.000-80.000 Ft !!!Maga meg tudna élni ennyi pénzből???Az mikor kerül napirendre hogy aki tisztességesen dolgozik és adózik(nem is keveset) az tisztességes fizetést is kapjon!!!Nem alamizsnát!!!
• Orbán Viktor: Igen, tudom, hogy Magyarországon nagyon sok embernek lehetetlenül kevés pénzből kell megélnie. Három dolgot próbálok tenni. 1. Megakadályozni, hogy a rezsi költségek az égbe fussanak 2. A minimálbért a vállalkozások összedöntése nélkül a lehető legnagyobb mértékben emelni 3. Új munkahelyeket létrehozni, hogy eljussunk végre oda, hogy több legyen a munkahely Magyarországon, mint ahányan dolgozni akarnának. Az fogja majd igazán megemelni a béreket. Tisztelettel.

tasunko: Orbán úr!Nem zavarja e Önt személy szerint,hogy másfél éve kormányon vannak,de eddig semmi értelmeset nem csináltak?Ennyi volna a "készek vagyunk a kormányzásra". Így egy molylepke is vezetné az országot...
• Orbán Viktor:
Veszélyes volna egy molylepkére bízni az országot, kérem gondolja át javaslatát. Tisztelettel: Orbán Viktor

Panna: Nem tartja diszkriminatívnak, hogy ha autót vett valaki a frank hitelből, de a lakásán van a jelzálog akkor kap lehetőséget a kedvező feltételek szerinti végtörlesztésre, de ha a jelzálog az autóján van akkor nem? A kis és középvállalkozásokról sem beszélünk, akik embereknek adnak munkát, termelnek, adót fizetnek, miközben őket is folytogatja az árfolyamcsapda... Ha segítünk vagy mindenkinek kellene, vagy senkinek sem!
• Orbán Viktor: A devizahiteleseket becsapták, és van, aki ezért az utcára kerülhet. Szerintem egy kormány ezt akkor sem nézheti tétlenül, ha egyébként a magánszemélyek és a bankok között létrejött szerződésben az államnak semmi keresnivalója nincs, illetve az ilyen szerződésekhez nem lenne köze. Tisztelettel.

Fecó:Eddig a gazdagokat gazdagította -egykulcsos adóval. Most is nekik akar adni - a fix árfolyamos törlesztéssel - mert a szegény ember nem tud majd sehogy sem törleszteni. A szegények még szegényebbek lettek és lesznek a jövőben is. Ez a cél?, hogy éhbérért elvégezzenek majd minden munkát a gazdagoknak?
• Orbán Viktor:
Nem pártolom azt az osztályharcos fölfogást, amely állandóan szembe akar fordítani valakit valakivel. A magyar emberek nem ellenségei egymásnak. A csúnyák sem a szépeknek, a szerencsések sem a balszerencséseknek, az egészségesek sem a betegeknek, a gazdagok sem a szegényeknek. Én nemzeti együttműködésben gondolkodom, amelynek az áll a középpontjában, hogy közösen építsünk fel egy olyan országot, ahol aki dolgozik az bízhat abban, hogy a munkájával előrébb is juthat. Ezért jó az arányos adórendszer, ezért jó az alacsony vállalkozói adó, ezért jó a startmunka program, és ezért jó, hogy a gyermekek és nyugdíjasok után, illetve helyett az állam fizeti az egészségügyi hozzájárulást. A sort még hosszan folytathatnám. Kérem, támogasson abban, hogy egy ilyen ország formálódjék munkánk eredményeképpen.

Keil János : A kormány minden intézkedésével egyetértek egy dologgal nem,ez a 16 % adó.Önkormányzatnál dolgozom ,a fizetésem 2010 ben 90 ezer bruttó volt, most 2011 ben kaptam 3600 forint kiegészítést de a nettóm ugyan annyi. Akkor ez nekem miért jó? köszönöm ha válaszol jó egészséget kívánok
• Orbán Viktor:
Az arányos adórendszer mindenkinek jó, ha végleges formájában megvalósul, mert Európa legegyszerűbb legáttekinthetőbb, leginkább családbarát és a munkát elismerő adórendszere lesz. Az előző adórendszer csődbe vitte az országot, büntette a munkát, nem ismerte el a gyereknevelést, és nem segítette a vállalkozásokat. Ez a változás meg fogja hozni az eredményét. Örülök, hogy az átalakulás során ön nem veszített a béréből. Remélem a következő években előrébb is jut majd.

Mühlbacher Ferenc:T. ELNÖK-ÚR. 80-munkahelyem volt, ahol többet fizettek, odamentem dolgozni. Soha nem voltam büntetve, 43-év 275 napot igazoltak. 62000 kezdő, ma 67 000-ft a nyugdíjam. Méltányosságot sem tudtam kérni, 60 éves koromban az egészségi állapotom miatt kellett nyugdíjba vonulnom. Egyetlen dolgot tehetek,bezárkózva az otthonomba, kifizetem a rezsit,sehova nem tudok elmenni évek óta, teljes gyógyszereimet nem tudom kiváltani, pokol az életem. Sehonnan nem tudok segítséget kérni, már csak egy maradt hátra,várva hogy az élet hozza meg a számomra a végső döntést.T. ELNÖK-ÚR, dolgozni is elmennék, sajnos az egészségi állapotom nem engedi, egyre kilátástalanabb az életem. Sajnos már nem tudok kihez fordulni.Alázattal és tisztelettel:Mühlbacher Ferenc.Szül:1949-02 13.Budapest 2011.09. 14.Telefon:06209532193.
• Orbán Viktor:
Tisztelt Mühlbacher Ferenc Úr, engedje meg, hogy jobbulást kívánjak önnek. Remélem az életében még várnak önre olyan történések, amelyek kisegítik mostani elszigetelt helyzetéből, és értelmet adnak a mindennapjainak. Kérem ne adja föl, tisztelettel.

marcsiistván:Tisztelt miniszterelnök úr, miért van az, hogy ha az ember vállal gyermeket és el szeretne helyezkedni akkor a munkavállaló húzza a száját, de szó szerint, ezért nem vállalnak sokan gyermeket. Van olyan ismerősöm, akinek lejárt a gyese és visszament volna dolgozni, de inkább kifizették a végkielégitést minthogy tovább dolgozhatott volna. És a lakáshiteleseknek hogyan tud segíteni, mert mi is havi 54000 Ft vel fizetjük a párommal, és alig bírunk megélni egy gyermekkel. mert egy gyermekkel nincs segítség, szeretnénk vállalni gyermeket, de így, hogy amikor az ember hónaprol hónapra él…Előre is köszönöm a válaszát Tiszteletel marcsiistván
• Orbán Viktor:
A következő évben olyan változások lépnek életbe, amelyek segítik a gyermekes anyák elhelyezkedését. Remélem ez az önök családja számára is segítséget jelent majd.

GÉZA: Tatabányán nagyon sokat ismerek olyanokat akik megvették a leszázalékolásukat.Mi le lesz velük. Felülvizsgálják-e őket, mert ezzel nagyon sok pénzt meg lehetne takarítani
• Orbán Viktor:
Nem szép dolog visszaélni a közösség bizalmával és segítőkészségével, ezért a felülvizsgálat indokolt. Ám ezt úgy kell megtenni, hogy aki tényleg beteg és munkaképtelen, az ne szenvedjen el méltatlan bánásmódot.

V. Otto:Tisztelt Orbán Úr!
Miért titkolták el feleségével az angliai útjukat? Nézzen meg Cameront, Sarkozyt, Obamát, még a fagyizásukról is beszámolnak. A szóvivője elég rosszul jött ki a tagadásból, nem így érzi?
köszönöm, V. Ottó
• Orbán Viktor:
A szabály egyértelmű, ha a miniszterelnök biztonsági kíséret nélkül van bárhol, pl. külföldön, arról semmilyen információ nem adható ki, csak azután, ha a biztonsági szolgálat helyreállt. Vagyis, miután én testőrök nélkül voltam külföldön, a szóvivő helyesen és szabályszerűen járt el. Láthatja, néha ez is macerás állás tud lenni.

John Doe: Nem kellene egy öszödi beszédet tartani?
• Orbán Viktor:
Felmelegítve csak a töltött káposzta jó. Ráadásul mérsékelt rá a kereslet. Tisztelettel.

Timy: Hogy hívják a focista fiát,és mit lehet róla tudni? :)
• Orbán Viktor:
Gáspár, és még igencsak kezdő a szakmában, de remélem egyszer még olvashatunk a pályán bemutatott hőstetteiről. Ha nem, hát akkor majd az unokák!

Bodon Szilárd: Kérdésem a devizahitel kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésével kapcsolatos, az origo.hu arról ír, hogy a felvett összeg alapján szűkítésre kerülhet azok köre, akik a végtörlesztést igénybe vehetik, 5-10 millió lehet a határ. Igaz-e ez, és ha igen, számíthatnak-e azok a jövőben hasonló segítő intézkedésre, akik amellett, hogy devizahitelt vettek fel még azt a szarvashibát is elkövették, hogy sokkal magasabb összeggel adósodtak el? köszönöm szépen válaszát
• Orbán Viktor:
Nem, ez rémhír. Akit becsaptak az élhet a hitelből való megváltás lehetőségével. Remélem önnek is sikerülni fog. Tisztelettel.

Ildikó: Sajnos csak arra válaszolt amire csak akart. de egyszer majd ő is elszámol a magyar embereknek hisz megbízást kapott tőlük.
• Orbán Viktor:
Kedves Ildikó, így van, ez a mi szakmánk velejárója. Az embernek helyt kell állnia nemcsak a tetteiért, hanem a szavaiért is. De higgye el, megvan ennek a szépsége is. Tisztelettel.

g.rozália: A 3%-os nyugdíjemelést, tudják-e tartani. Az újságok szerint recesszió várható!
• Orbán Viktor:
A kormány vállalta a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Ez így lesz a következő évben is. Bár recesszió idején ennek teljesítése különösen nehéz akadályokba ütközhet, de nem szeretném, ha lehetetlenné válna. Az ügy jól mutatja, hogy a nyugdíjasok is abban érdekeltek, hogy minél több munkahely jöjjön létre Magyarországon és így minél magasabb lehessen a gazdasági növekedés.Tisztelettel.

B.-né Renáta: Tisztelt Miniszter úr!!Én és a férjem munkanélküliek vagyunk..Régebben dolgoztunk napi 6 órában…több pénzért. Most dolgozunk is 32000-ért napi 4 órában...De szeptembertől,akit felvesznek az dolgozik 25000ft.-ért.Hogyan éljen meg az ember ennyi pénzből???Nagyon elszomorító ez a helyzet!!!!!
• Orbán Viktor:
A startmunka program változtatni fog ezen a helyzeten. Remélem ön is be tud majd kapcsolódni. Tisztelettel.

„A hatalom csak az erőből ért”

Interjú - Kónya Péter szerint a pártok helyett védik a szakszervezetek a demokráciát
Kónya Péter, a több mint hetven szakszervezetet és civil szerveződést tömörítő akcióegység operatív törzsének egyik vezetője, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke lapunknak azt mondja: a rendőrségi tiltás óriási mozgósító erőt jelent.
Népszabadság| 2011. szeptember 17.



Meglepte önöket a tiltás?

Igen, mert bejelentésünket követően a rendőrséggel folytatott egyeztető tárgyaláson összesen két dolog vetődött fel, és ezekben megegyezés született. Kérték, hogy egy nemzetközi futóverseny idejére függesszük fel a Clark Ádám térre tervezett ülősztrájkot, s legyünk tekintettel az október 6-i nemzeti gyásznapra. Mindkét kérdésben megegyeztünk. Mindazonáltal nem zártuk ki teljesen a tiltást sem, éppen ezért jelentettük be a szokásosnál jóval korábban a rendezvényeket.

Ezért mondják, hogy politikai döntés született?

Elég abszurd, hogy szombaton nem lehet a Parlament előtt kétórás tüntetést tartani. Nem is gondolhatunk másra: ez nyilvánvalóan politikaidöntés.Ami különösen azért megdöbbentő, mert 2006-ban éppen a Fidesz állt ki teljes mellszélességgel a gyülekezési jog biztosítása mellett, amikor a párt képviselői elbontották a Kossuth téri kordont. De óriási öngólt rúgott a rendőrség, mert a D-Day minden korábbinál nagyobb nyilvánosságot kapott, és a rendőrségi tiltás óriási mozgósító erőt jelent.

A bíróságtól mit várnak?

Bízunk benne, hogy a bíróság még független szervezet Magyarországon, és az alkotmányos alapjogok, a demokratikus értékek védelmére kel.
S ha elutasítják a beadványukat?
Kifejezetten arra készülünk, hogy szeptember 29-én és október 1-jén is megtartjuk a rendezvényeket. Léteznek alternatív forgatókönyvek, de ezekről csak a bírósági döntés kihirdetése után beszélünk.

Az akciósorozat kezdetéig már két hét sincs hátra, így nyilván folyik már a szervezés. Milyen részvételre számítanak?

Több mint hetven szakszervezet és civil szerveződés csatlakozott az akcióegységhez, s ha abból indulunk ki, hogy a „bohócforradalomban” harmincezren vettek részt, ennél most biztosan többen lesznek. És hadd tegyem hozzá: saját pénzen jöttek a „bohócok”, s most ugyanígy, az emberek maguk bérelnek buszokat, hogy részt vehessenek a demonstrációkon.

A „bohócok” leginkább a szolgálati nyugdíj eltörlése miatt vonultak utcára, most viszont másról van szó, hiszen már a mottójuk – küzdelem a demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és munkavállalói jogok megőrzéséért – is mutatja: alaposan túllépnek a hagyományos szakszervezeti szerepen. Politizálnak?

A klasszikus értelemben véve nem, és igyekszünk is távol tartani magunkat a pártoktól. De úgy gondoljuk, a jelenlegi helyzetben, amikor demokratikus alapjogokat vesznek semmibe – ilyen többek között a jogbiztonság, a szerzett jogok védelme, a sztrájkjog vagy a szakszervezetek ellehetetlenítése, a munkavállalók jogainak csorbítása –, valakinek mindenképpen mozdulnia kell. Itt már a demokrácia megőrzése a tét. Az ellenzéki pártok – amelyeknek igazából a dolguk lenne, hogy látványos demonstrációkkal is tiltakozzanak – viszont tehetetlenek, így tulajdonképpen kényszerűségből kell nekünk túllépni a klaszszikus szakszervezeti szerepen. Vagyis nemcsak a munka világát közvetlenül érintő, hanem a demokráciát sértő kormányzati lépések ellen is tiltakozunk.

Tehát politizálnak.

Ha egy vállalat dolgozói magasabb béreket követelnek és ezért utcára vonulnak, abban biztosan nincs politika. De amikor politikusok által meghozott döntéseket támadunk – és ilyen a munkavállalók többségének kedvezőtlen egykulcsos adórendszertől a visszamenőleges adózásig sok minden –, akkor a megmozdulás óhatatlanul politikai felhangot kap. De nem azért tiltakozunk, mert a Fideszé a kormánytöbbség, hanem konkrét ügyekben fogalmaztuk meg a követeléseinket. Ha most az MSZP kormányozna így, akkor is fellépnénk ellene.
A D-Dayről sokat beszélnek, de arról kevesebbet, hogy akarnak-e tárgyalni. Akarnak?
Már hogy a fenébe ne szeretnénk! Tárgyalás nélkül nincs megegyezés. Látni kell ugyanakkor, hogy a kormány a legtöbb kérdésben nem kíván egyeztetni, inkább rákényszeríti az akaratát a szociális partnerekre és mindenki másra. A kabinet nyilvánvalóan megmakacsolta magát, és elmozdulást csak akkor remélhetünk, ha fel tudjuk hívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy mind több a jelenlegi kormány működésével elégedetlen ember. Akkor van esélyünk, ha meg tudjuk mutatni, hogy elég sokan vannak azok, akik változást kívánnak.

Erődemonstráció?

A hatalom általában csak az erőből ért, e mostani különösen.

Mi a céljuk?

Összeállítottunk egy kilencpontos csomagot, amelyben egyebek közt méltányos közteherviselést, társadalmi párbeszédet, a korkedvezményes nyugdíjak megőrzését, egyeztetést követően elfogadott életpályamodellt, a visszamenőleges hatályú törvénykezés leállítását követeljük. Ha mindezekben megegyezés lesz, nem demonstrálunk tovább. Ha csak részeredményeket érnénk el, az akcióegységben részes szervezeteknek közösen kell majd eldönteniük, hogyan folytassuk. Miután ezek nem azonos társadalmi csoportokat képviselnek – kinek-kinek más fáj jobban –, csak a konkrét helyzet értékelése alapján lehet majd határozni.

Ön hivatásos katona, de sokak szerint érdekvédőként már átlépte a Rubicont.

A Magyar Köztársaság alkotmányára esküdtem fel, s katonaként feladatom, hogy az abban foglalt értékeket megvédjem. A kétharmados többség sok mindenre adhat felhatalmazást, de az alkotmányos jogok semmibevételére nem. Azt hiszem, mi közösen semmi mást nem teszünk, mint megpróbáljuk azokat a demokratikus értékeket védeni, amelyeket a hatalom egyes döntései veszélyeztetnek.

Mondják azt is, hogy a politikai karrierjét készíti elő.

Elég nagy butaság, mert a parlament tett róla, hogy ez eszembe se jusson, hiszen három évig akkor sem lehetnék például képviselő, ha valóban leszerelnének. Egyébként pedig ha valaki tényleg úgy gondolja, hogy hivatásosként nem csinálhatom tovább, mert ezzel – mondjuk – ártok a hadseregnek, nem is akarok katona lenni.

És ha kirúgják?

Akkor elmegyek Görögországba halásznak.

Devizahitel-vita

Kommentek devizahitelesek megmentésére szóló tervről:

- Lakni, azért csak kell(ene). S ha a magyar munkavállaló bére nem fedezi újratermelésének költségeit, az miért az ő hibàja?

- szörnyű öszvérmegoldás, amely igazságtalan, kevés és nem megfelelő réteghez jut el, ezzel szemben támadási felület, bankrendszerromboló, jogbiztonságot romboló stb. Egyszerűen nem éri meg. Ja, az állam alapfunkciói ugye köz és jogbiztonság megteremtése lenne.

- A felelőtlen állam, a felelőtlen bank és a felelőtlen hiteles egyformán kéne hogy állja ezt a cehhet bizony. Úgy lenne igazságos. És ennyit mind a három fél el is bírna valójában.

- Egy neves gyógyszergyártó új gyógyszert jelent be, amely kitűnő altató és fejfájásra is elsőrangú. Veszik is a népek, agyba főbe dicsérik, aztán... aztán történik valami. Gyerekek születnek végtag nélkül, kiderül a gyógyszer miatt. Ekkor a gyógyszert korábban benyelő emberek nagyon csúnyán néznek a gyártóra. Amaz és sok nem érintett ember elképed. A gyógyszer mellett a cetlin feketén-fehéren ott volt: mellékhatások előfordulhatnak. Igazuk van, ezt vállalták a fogyasztók, kockáztattak és nem jött be, reklamációnak helye nincs. Meg egyébként is senki nem tartott pisztolyt a fejükhöz, hogy márpedig azt a gyógyszert kell szedi. A felelősségteljesen gondolkodók maradtak a meleg tejnél és aszpirinnél. A sok birkának pedig (és kéz/láb hiányos gyerekének) ez kiváló iskola, egy életre megtanulják, hogy nem kell mindenféle gyógyszert bezabálni.

- Magyarországon miért nincs kiszámítható és legális bérlakás-piac, ahol tartósan, korrekt és szabályozott körülmények között lehet bérlakáshoz jutni, mint minden civilizált országban? Miért csak kiskirálykodó, adócsaló újgazdagoktól és zavaros forrásból tőkét szerzett lumpenproliktól lehet álszerződéssel, feketén albérletet kivenni (úgy értem átlagfizetésből, nem havi 200-ért)? Miért nem jár a bérlakáshoz állandó lakcím jogosultság, hogy ne kerüljenek jogilag lehetetlen helyzetbe az albérletben élők? Nincs állandó lakcím - nem devizabelföldi, kvázi hajléktalannak számít - nem szavazhat, nem nyithat bankszámlát, a munkaadók meg csak fújjognak rá, ahogy a gyerekére is az óvodában, iskolában - az állandó lakcímmel nem rendelkező albérlőnek az egyetlen jogosultsága az adófizetés. Erről miért nem ír soha senki? A fiatalok nagy részének nem kéne saját tulajdonú lakás, ha lakhatását korrektül és legálisan meg tudná oldani, így hitelfelvételre sem lett volna kényszerítve. A jogilag kilátástalan helyzetbe kerülés (az albérlő jogilag hajléktalannak számít) nevezhető-e kényszerítésnek? A bérlakás-piac tudatos leépítése és jogi szabályozatlansága szükségszerűen kedvez a lakáshitelek felvételének. Nagyanyám még ki tudott venni szabályozott körülmények között bérlakást, én miért nem?

- mentsenek meg inkább engem, friss diplomás vagyok, és 90ezret keresek. nem akarok felvenni hitelt, de máshogy kb. 15 év alatt jönne össze egy lakásra való, feltéve, hogy addig nem eszem, és a munkába járás költségeit sem fizetem ki.

- EGYÉNI INDÍTVÁNYOM: A DEVIZAHITEL VÉGTÖRLESZTÉSE FOLYTÁN ELÉRT (POFÁTLAN) NYERESEGRE VESSENEK KI 98%-OS ADÓT ÉS AZ ÍGY BEFOLYÓ ÖSSZEGET KÜLÖNÍTSÉK EL A GYERMEKÉTKEZTETÉSRE

- én is hitelkárosult vagyok..a hitelt nem egyedül vállaltam...megváltoztak az életkörülményeim (válás stb..). közalkalmazotti, értelmiségi fizetésből, angol nyelvű diplomával keresek 130 ezer ft-ot..szerintem inkább itt a hiba..az embereket ellehetetlenítik, hogy egyáltalán megéljenek..hiszen 10 ezer Ft a sarokig nem elég manapság..kérik mért alakulnak a születési és a halálozási arányok úgy, hogy míg egy gyermek születik, addig négyen halnak meg (4:1)...nincs gyerek...nekem is csak egy van...még a tankönyvet se kapom ingyen, mert a Magyar állam szerint az egy gyerek az nem gyerek...de mire is szüljek? 26 nm-re? vagy 130 ezer Ft-ra? igen annak idején amikor hitelt felvettem szerettem volna a kislányomnak egy külön szobát, olyan nagy kiváltság ez? azt sem tudom, hogy a hitelem felvett összege, azóta hogyan lett a duplája..és a kamatokat a bank miért is svájci frankban számolja? én nem kérem, hogy segítsenek, mert lassan költözöm és egyenlőre úgy néz ki még albérletet sem igazán tudok majd fizetni...ja próbáltam munkát vállalni a főállásomon kívül, szerintetek lehetséges? még takarítónak is több ezren jelentkeznek..

- Csak a bankokat kell megmenteni adóforintokból? Emlékszel? 500 milliárd 2008-ban a mi pénzünkből.

- Több ismerősöm van, aki 3-4 ingatlant vett frankhitelre és adta bérbe, hogy majd több a befolyó bérleti díj, mint a törlesztőrészlet. Volt, aki kabriót vett hitelre, 24 éves biztosítási ügynök ismerősöm főiskola után 1 évvel gondolta úgy, hogy neki családi ház jár...KIT? MIÉRT ÉS MIBŐL MENTÜNK MEG?????

- ha valaki üresen átadja a hitellel terhelt lakását a banknak, akkor az szabaduljon a tartozásától, a bank meg azt csinál az üres lakással amit akar, árulja ki a lakásból a hitelt. Ha nem tudja a bank a hitelt kiárulni a lakásból, akkor az elcseszett hitelbírálat kockázata - ugyanis a lakás ára nem fedezi a fennmaradó hitelt - legyen már a bank kockázata.

- Vettem volna én támogatott forintkölcsönt, de sajnos nekem már nem jutott. A budai barátomékra költötték, akinek a szülei abból tudtak venni egy harmadik lakást is maguknak, aminek bérbeadásából nem csak a törlesztőjükre futotta, de még a zsebükben is maradt. Dicsérte is ezért 2003 magasságában a Fideszt.

- Aki jól jár az a 100 ezer ember aki végtörleszteni tud.
Egy kormánynak a nemzetet az egész társadalmat kellene néznie és olyan döntést hozni illetve kitalálni ami a többségnek jó!!! Na persze ez nem felelős kormány, hanem egy trehány csürhe.
- Orbán Viktor egy perverz Robin Hood. Amit elvesz a gazdagoktól, azt odaadja a gazdagoknak.