Nemzetközi információk

új széria 44. sz. (413) - 2011. szept. 16.



Tartalom:

Haiti: a Commission Internationale d'Enquête (CIE, Haiti Nemzetközi Vizsgálóbizottság) delegációjának jelentése a New Yorkban, az ENSZ képviseletnél tett látogatás után (2011. aug. 25.)

Belgium: Tiszteletadás Philippe Larsimont emlékének (1948.dec.31. – 2011.aug.30.)

Franciaország: felhívás okt. 1-i nemzetközi találkozóra

Mexikó: tiszteletadás Gemma Lopez Limón emlékének



HAITI

A Commission Internationale d'Enquête (CIE, Haiti Nemzetközi Vizsgálóbizottság) delegációjának jelentése az ENSZ képviseletnél tett aug. 25-i látogatása után

1/ Bevezetés

2011. aug. 25-én a Commission Internationale d'Enquête sur Haïti (CIE-Haïti) négytagú delegációja az ENSZ székhelyén Ugo Solinassal, Tatiana Auguste-tel és Patrick Meinnel találkozott (Solinas a Haiti megfigyelés, az európai, latin-amerikai divízió, az ENSZ békefenntartó műveleteinek - angol rövidítése DOMP, DPKO - vezetője, Auguste és Mein a haiti bázisú DOMP politika felelősei).

A CIE-Haïti delegációjának tagjai:

Fignolé St Cyr, a CATH (a Haiti Dolgozók Autonóm Konföderációja) elnöke és a nemzetközi vizsgálóbizottság szervezője.

Jocelyn Lapitre, a CIE-Haïti tagja, a guadeloupe-i LKP (Kizsákmányolás-elleni Koalíció) képviselője, a Travayé é Péyizan (Guadeloupe) végrehajtó bizottsági és az Association des Travailleurs et des Paysans de la Caraïbe (ATPC) tagja.

Colia Lafayette Clark, a CIE-Haïti tagja, a Guadeloupe-Haiti-USA körút szervezőbizottságának szervezője.

Alan Benjamin, a Guadeloupe-Haiti-USA körút szervezőbizottságának szervezője, az EIT, Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése tagja.

A CIE-Haïti delegácója utolsó tagja – Adriano Diogo, a Dolgozók Pártja képviselője a brazíliai Sao Paulo állam parlamentjében – szintén el akart jönni New Yorkba az ENSZ-hez. Azonban a békefenntartó műveletek illetékesei csak aug. 22-én adtak választ a találkozót aug. 25-i kijelölésével, s ez túl kevés időnek bizonyult Diogo számára képviselői munkája megszervezésére. Üzenete a nyilatkozat mellékleteként olvasható.

Még két haiti megfigyelő vett részt az találkozón: Jean Sénat Fleury, ügyvéd, volt bíró Haitiból és Karl-Henry Pericles, a La Tribune Nationale de la Jeunesse Haïtienne (TNJH) elnöke.

A CIE-Haïti delegációja megköszöni az ENSZ-látogatást lehetővé tevő szervezetek és személyek támogatását, annál is inkább, mert a találkozót – megszakítás nélkül – már két éve kéri. Csak a brazíliai Dolgozók Pártja parlamenti képviselőinek egész sorozatnyi levele és felhívása – és az ENSZ főtitkárának, Ban Ki-Moonnak írt, több mint 100 magasrangú szakszervezeti és politikai vezető nyílt levele – után fogadták el a delegáció fogadását az ENSZ felelősei. A hivatalos megerősítés aug. 22-én érkezett, három nappal – a CIE-Haïti által Ban Ki-Moon főtitkártól júl. 5-én kért – látogatás dátuma előtt.

A találkozás a DOMP munkatársaival 75 percig tartott. Annak ellenére, hogy Ugo Solinas kérésére (hogy a felek őszintébb és barátibb beszélgetést folytathassanak) nem lett hivatalosan rögzítve, a CIE-Haïti delegációja részletes feljegyzéseket készített, melyet később összesített avégett, hogy komplett beszámolót készíthessen.

2/ Fignolé St Cyr hozzászólása

Fignolé St Cyr, a CATH elnöke szólalt meg elsőként. Összefoglalta a Port-au-Prince-ben 2009. szept. 16-20-án tartott CIE-Haïti vizsgálat eredményeit és hozzátette az általa elnökölt CIE-Haïti állandó bizottság részletezését és következtetéseit.

Fignolé St Cyr a következő pontokat emelte ki:

− Haitiban nincsenek «biztonsági problémák». A legnagyobb probléma a nemzetközi pénzügyi szervezetek (IMF és Világbank) politikáját favorizáló, 7 és fél éve tartó – az USA, Kanada, Franciaország égisze alatti – ENSZ-megszállás.

− A haiti nép üzenetét akarja hallatni, miszerint az ENSZ MINUSTAH-csapatai megszálló erők, melyek ahelyett, hogy a biztonságot és stabilitást, vagy a Haiti sajátosságainak megfelelő intézményrendszer megerősítését segítenék, ténylegesen az instabilitást, a biztonság hiányát, az intézmények és Haiti szuverenitásának megsemmisítését szolgálják.

− A haiti nép legfontosabb üzenete az, hogy az ENSZ-csapatoknak azonnal távozniuk kell Haitiből, hogy szuverenitását visszanyerje és saját sorsáról dönthessen.

− A nemzetközi pénzügyi szervezetek Haitire de facto kormányt erőltettek, a Bill Clinton elnökletével teljes egészében a multinacionális vállalatok politikáját megvalósító Haiti Rekonstrukciós Ideiglenes Bizottság az úgynevezett HOPE törvénnyel összhangban «szabadkereskedelmi zónák» felállítását végzi. Ténylegesen a maximális kizsákmányolás szolgálatában, napi 3 dollárt meg nem haladó bérért, ahol csak a munkáltatók szakszervezetei működhetnek.

− Ami az ENSZ/MINUSTAH csapatait illeti, egész sorozat visszaélést követtek el a haiti nép ellen. Katonák erőszakolják meg a haiti nőket. Megtorolják a dolgozók és tüntetők a 2009-es bérminimum-törvény betartásáért vagy minimálbéremelésért folyó küzdelmét, megtorolják az aktivistáknak a politikai demokrácia visszatérésére, a választásokon minden jelölt indítására vonatkozó kérését. (A legutóbbi MINUSTAH felügyelte választásokon csaltak, a haiti nép tömegesen utasítja el az eredményt.) Megtorolják a Nemzeti Egyetem hallgatóinak harcát, mellyel meg akarják védeni egyetemüket.

− A MINUSTAH katonái felelősek a kolerajárvány hétezer halálos és kb. százezer megbetegedett áldozatáért (ENSZ–adatok). Az ENSZ sokáig tagadta, de ma már kétség nélkül bizonyított, hogy a nepáli katonák hurcolták be a járványt.
Mit szólnak a békefenntartó műveletek osztályának megfigyelői? A CIE-Haïti küldöttsége azért van itt, hogy a kolera által több mint 7 ezer érintett haiti család számára követelje a jóvátételt.

− Ami a lakhatást illeti Haitiben, több mint 650 ezer család – 18 hónappal a földrengés után – még mindig sátrakban él elfogadhatatlan körülmények között. Másfél-3 millió személy érintett, s nagyszámban elutasítják a táborokban élést, mert ott járványok terjednek, így még embertelenebb körülmények között, kartonokból fabrikált fedél alatt kell élniük.
Az ENSZ megígérte, hogy csapatai számára szigorú szabályokat vezet be a csatornák ürítését illetően, de a mindössze kéthetes jelentések beszámolnak, hogy a Plateau Central-on állomásozó megszálló csapatok nagy mennyiségű fekáliát bocsátanak ki, mely szennyezi a folyókat és az ivóvizet. (A kolerajárvány is így keletkezett – a ford.).

Ez a helyzet elviselhetetlen. Az ENSZ csapatok megszállásának azonnal véget kell vetni.

3/ Jocelyn Lapitre hozzászólása

Ezután a guadeloupe-i Jocelyn Lapitre vette át a szót.

Azzal kezdte, hogy bemutatta a CIE-Haïti teljes jelentését Ugo Solinasnak (ENSZ, DOMP).
Lapitre aláhúzta a CIE-Haïti jelentésének alapvető következtetését: az ENSZ/MINUSTAH csapati megszállást hajtanak végre, azonnal el kell hagyniuk Haitit szuverenitása és kormányának autonómiája végett.
Lapitre figyelmeztetett, a megszálló csapatok éves 700 millió dolláros finanszírozását iskolákra, kórházakra, haiti mérnökök képzésére, és még fontosabb, hogy valódi munkahelyek, az életet lehetővé tevő bérekre kell fordítani. Haitinak tényleges rekonstrukció kell, tényleges fejlődés, melyben saját proritásaikról a haitiak döntenek, nem pedig a multinacionális vállalatok és a nemzetközi pénzügyi intézmények.

Kiemelte az ENSZ-csapatok visszaéléseit, az állampolgárok zaklatásától kezdve – akik mellkasuknak szegezett bajonettel találják szembe magukat, ha tiltakozni próbálnak a számukra kimért embertelen körülmények ellen – fiatal lányok megerőszakolásán át egészen a tüntetők meggyilkolásáig, melyet a magukat törvényen felül álló ENSZ-katonák követnek el. Tetteik büntetlenek maradnak.


4/ Colia Lafayette Clark hozzászólása

Felidézte azokat az egyszerű kérdéseket, melyeket a CIE-Haïti 2009. szept-i vizsgálata alkalmával tettek fel a haiti állampolgárok:

Miért veszi el a MINUSTAH a kecskéinket? S amikor panaszt teszünk, a békefenntartó erők miért vernek és tartóztatnak le bennünket?

Miért ölik a MINUSTAH-katonák gyerekeinket?

Miért jönnek hozzánk a békefenntartó katonák fegyvereikkel zaklatni bennünket, miért ütnek, miért csuknak börtönbe minket?

A MINUSTAH miért erőszakolja meg asszonyainkat és gyerekeinket?

Miért utasítja el a MINUSTAH a megerőszakolt, teherbe ejtett nők gyermekük felnevelésének anyagi fedezetére szolgáló bírósági eljárásokat?

Miért nem akadályozza meg a MINUSTAH a prostitúciós célú gyermekkereskedelmet?

Miért nincs szállásunk, amikor dollármilliókat ígértek és küldtek Haitiba?

A gyerekek éhségtől haldokolnak. Azt adjuk nekik enni, amink van, naponta egyszer, van, amikor csak kétnaponta.

Miért nem segíti a MINUSTAH a gyermekeink számára szükséges iskolákat? Ha tudnánk, iskolába küldenénk őket.

Miért nem érdemeljük meg a szakszervezeti szervezkedés jogát, hogy mint munkavállalók megvédhessük érdekeinket?

Ismerünk olyan eseteket, hogy embereket megvernek, megerőszakolnak, megölnek. Egy ismert pszichológus, helyi aktivista eltűnt. De pl. autók is eltűnnek.

Egyszerű kérdések, de megmutatják, mi foglalkoztatja ezt a népet, mely tökéletesen képes lenne fenntartani a rendet. A világ első demokráciájának (függetlensége kikiáltásakor 1804-ben véget vetett a rabszolgaság minden formájának) minden tehetsége megvan nem csak a rend fenntartására, hanem saját kormányzására a kívülálló szervezetek és nemzetek beavatkozása nélkül. Haitinak a haitiak jelenlétére van szüksége és olyan személyekre, akik olyanok, mint ők, akik a szociális segítés intézményeit és a kormányprogramokat irányítanák.

Haitinak nemzeti közmunkaprogramra van szüksége infrastruktúrája, kommunikációs hálózata, közoktatása, kórházi és beteggondozási, egész közegészségügyi rendszere újjáépítésére, az analfabetizmus leküzdésére. A helyi termelés fellendítésére van szüksége. Befektetésekre, melyek biztosítják élelmiszer- és energia-önellátását. Tömeges munkahelyteremtés által saját termelését kell fellendítenie.
Haitinak segítségre van szüksége, maguk a haitiak által kidolgozott újjáépítésre, fejlesztésre, nem pedig az USAID, az ENSZ vagy a „nemzetközi közösség” által eltervezettekre.

Haitinak vannak tehetségei, mesteremberei csakúgy, mint ahogy megvan elszántsága is a Haiti Köztársaság felépítésére. Hiszen Haitit 1804-ben a felszabadult rabszolgák hozták létre.

5/ Ugo Solinas válasza

A beszélgetés eme pontján Ugo Solinas kért szót, hogy válaszoljon a CIE-Haïti-delegáció felvetéseire.

- Önök reális kérdéseket és aggályokat vetettek fel. Ezek hasonló problémák, mint amilyenekkel Kongóban találkoztam 4 év alatt, míg a békefenntartó erők műveleteivel foglalkoztam ott. Evidens, hogy ezek a gondok szociális és gazdasági gondok. De az ENSZ békefenntartó műveleteinek az a megbízatása és nagyon behatárolt céllal, hogy a biztonságot tartsa fenn minimális szinten és Haiti intézményeit megerősödhessenek.
Ebből a szemszögből egy jó és egy rossz hírem van.
A jó hír, hogy szept. 1-től az ENSZ főtitkára Ban Ki-Moon bemutat egy olyan jelentést, mely a haiti békefenntartó erők visszavonásának stratégiáját tartalmazza. A brazil védelmi miniszter, Celso Amorim deklarálta, itt a MINUSTAH-csapatok visszahívásának az ideje. A DOMP erőit nem arra szánták, hogy állandó és meghatározhatatlan módon Haitiben maradjanak.

Ez a jó hír. A rossz, lehet az Önök szempontjából, hogy a békefenntartó erők nem fogják elhagyni Haitit már holnap. Nem rögtön. Fokozatos folyamat lesz szakaszos célok bázisán, melyeket el kell érni, mielőtt a csapatok progresszív kivonása megkezdődik.

Azt gondolom, ugyanazt a nézőpontot képviseljük, ugyanazokat az aggodalmakat. De dolgainkat korrekt módon kell megtenni, jól definiált célokkal és világos kivonási stratégiával. Ezt fogja a főtitkár szept. 1-én közölni azért, hogy később ne kelljen visszatérnünk. Az utóbbi 20 év alatt az ENSZ-nek 7 missziója volt Haitiben. Ha nem segítjük a haiti intézmények konszolidációját – a PN-t (rendőrség) és a CEP-t (ideiglenes választási tanács), stb. –, ha nem stabilizáljuk a biztonságot, muszáj lesz visszajönnünk. Ezért nem siethetjük el a MINUSTAH kivonását. Azt akarjuk, hogy ez legyen az ENSZ utolsó missziója Haitiben.

Ami a feltett kérdéseket illeti: igaz, hogy haiti békefenntartásunk nem érte el azt az eredményt, amit szerettünk volna. Például, az utolsó választások messze vannak az ideálistól. Feladatunk volt, hogy a nemzeti rendőrség létrejöttét segítsük. Nem sikerült elérni célunkat, hogy ez 14 ezer emberből álljon.

De a vitához két fél kell. A haiti kormánnyal együtt szeretnénk működni, de ez nem mindig könnyű. A haiti intézményeket még meg kell erősíteni.

Azt a javaslatot illetően, hogy a MINUSTAH-csapatok hagyják el azonnal az országot és a haiti béke fenntartásának összegét, a 700 millió dollárt fordítsák iskolák, utak, kórházak és lakások építésére, néhány megjegyzésem van:
a/ először is, a főtitkár be fogja jelenteni, hogy a 2010. jan.12-i földrengés után küldött 4 ezer katonából 2 ezret vissza fognak vonni, de 4 technikai egységet 600 mérnöki kontingenssel visszatartunk. Ezek olyan egységek, melyek a haiti infrastruktúra újjáépítésében vesznek részt. Tehát mindent meggondolva, mi az újjáépítést részesítjük előnyben ahelyett, hogy megkezdenénk a csapatkivonást.

b/ Ahogyan már említettem, a DOMP mandátuma igen behatárolt. A gazdasági és társadalmi problémák kezelése nem a mi dolgunk. Ezt az ENSZ más szervei és a nemzetközi intézmények végzik. Az ENSZ-nek minden misszióra külön költségvetése van.

c/ Egy ponton világosnak kell lenni: a mi DOMP-unk Haitire szánt 700 millió dollára nevetséges összeg a Haitinek a különféle kormányok és a nemzetközi intézmények által ígért 10 milliárd dollárnyi segítséghez képest. Önöknek nem a mi részlegünkhöz kell fordulniuk a rekonstrukciós programokkal és Haiti fejlesztésével kapcsolatos problémákkal. Nem tudjuk a finanszírozási forrásokat keverni.

Ma már világos, hogy a haiti békefenntartó erőknél volt példa helytelen magatartásra.

Mégis, tudniuk kell, hogy a 160 sri lankai katonát hazaküldtük, miután missziónk hatóságainak tudomására jutott az erőszak. Önök büntetést és jóvátételt kérnek. De az ENSZ nem tud ilyesfajta akciónak eleget tenni. A tagállamok hatáskörébe tartozik, akik ezeket az egységeket küldték. Mi ajánlhatjuk nekik, de ez minden. A Biztonsági Tanács mégsem szavazhat jóvátételről! Ez minden tagország saját kompetenciájába tartozik.

Ismétlem, nem csukjuk be szemünket ezen problémák előtt. Biztosítom Önöket, hogy figyelünk arra, amit Önök mondanak. Köszönjük, hogy eljöttek bemutatni álláspontjukat és ilyen őszinte beszélgetést folytattunk.

6/ Fignolé St Cyr válasza

Ebben a stádiumban, jóllehet, az ENSZ-et képviselők szándékai világosan körülhatárolták a találkozót, Fignolé St Cyr interveniált Ugo Solinas néhány megjegyzésére.

Fignolé St Cyr először is jelezte, hogy Ugo Solinas jó és a rossz híre ugyanazt jelenti: Haiti megszállás alatt marad meghatározatlan időre. Szuverenitása és önmeghatározásának joga megsértése folytatódik.

Lehetetlen elkülöníteni a gazdasági, szociális és politikai fejlődés problémáit a biztonságtól és stabilitástól. Ha egy politikai tömegpártot betiltanak egy országban, a választásokon nem indulhatnak képviselői, akkor ez is oka az instabilitásnak, akármit állítsanak «Haiti politikai intézményeinek megerősítéséről».

Ha Haiti fejlesztését a nemzetközi intézmények továbbra is elutasítják, döntve arról, hogy maradjon a túlzott kizsákmányolás, a műhely a dél-koreai textilipar és mások számára a rabszolgasághoz hasonló munkakörülményekhez között, akkor a biztonság és a stabilitás hiánya is marad.

Ha az ENSZ/ MINUSTAH-csapatok Haiti népe ellen elkövetett gyalázatos bűncselekményeinek nincs büntetése és elégtétele, marad a biztonság hiánya. Maga a MINUSTAH okozza az biztonság és stabilitás hiányát. Ha az ENSZ valóban foglalkozik ezzel a két gonddal, csapatait azonnal kéne visszahívnia, nem pedig a meghatározatlan jövőben.

Végül pedig ami Haiti rekonstrukciójának 10 milliárd dolláros segítségét illeti, St Cyr növekvő haraggal jelentette ki, gyakorlatilag semmi nem érkezett ebből a 10 millió lakos óriási többsége számára – a hivatalos források azt állítják, a kormányok és intézmények ennek harmadánál is kevesebbet utaltak át valójában. Ez a pénz úgy tűnik, a kormányokon kívüli szervezetek (NGO-k) ezreinek zsebében kötött ki, amelyek nem túl nagy dolgokat tesznek a helyszínen az életminőség javítására.

A haitiak tudni akarják, hová került ez a pénz és miért nem részesülhetnek belőle, jelentette ki Fignolé St Cyr.

7/ Jocelyn Lapitre válasza

A CIE-Haïti-delegáció nem akar félintézkedéseket, sem pedig az úgymond kilépési stratégiát.

Az azonnali csapatkivonáson kívül minden más megoldás Haiti szuverenitásának lábbal tiprása. A haiti nép tökéletesen képes saját maga kormányzására.

Mivel Ugo Solinas «ugyanazon aggodalmakat osztja», kérte, hogy a CIE-Haïti delegációja az itt kifejtett kérdéseit terjessze a főtitkár elé avégett, hogy a delegáció ezeket a Közgyűlés vagy a Biztonsági Tanács elé tárja.

[Ugo Solinas azonnali válasza: «Ez lehetetlen»].

Ugo Solinas gyümölcsözőnek minősítve a találkozót, ezzel lezárta azt, hozzátéve, hogy irodája nyitva áll a jövőben a CIE-Haïti delegáció előtt.

Ekkor a küldöttségről csoportképet készítettek.

8/ Első következtetések és a következő lépések

Az ENSZ-találkozó utáni mérleg felállításakor a küldöttség megállapította, hogy a haiti nép szuverenitása, önrendelkezése védelmében, az azonnali csapatkivonás érdekében folytatott nemzetközi kampány szempontjából fontos lépés volt.

A CIE-Haïti-delegáció megduplázva erejét folytatja ezt a kampányt az ENSZ/MINUSTAH csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonásáért.

Ennek első szakaszaként az ENSZ-DOMP képviselőivel való találkozás teljes jelentését közzé teszi kreol, spanyol, angol és francia nyelven, felhívást intéz mindazokhoz, akik a haiti nép önrendelkezési demokratikus jogait támogatják, hogy járuljanak hozzá ezek megvalósításához.

1) Kontinentális találkozó az ENSZ-csapatok azonnali kivonásáért Haitiből: Sao Paulo, Brazília, 2011. okt. 29.

2) A Karibi Népek és Dolgozók konferenciája: Cap Haïtien, 2011. nov.16-18 CATH szakszervezeti konföderáció és a Karibi Dolgozók és Népek Szövetsége (ATPC) kezdeményezésében.

Melléklet

Adriano Diogo, brazil képviselő (Dolgozók Pártja) üzenete az ENSZ reprezentánsaival New Yorkban találkozó CIE-Haïti küldöttségnek.

"Az ENSZ-csapatok kivonásának követelésével kampányt folytató kedves elvtársaimhoz!

Annak ellenére, hogy nem vehetek részt ezen a találkozón, szeretném tudatni, hogy a brazil nép szolidáris céljaitokkal.

Haitinak nincs szüksége más országok csapataira, katonáira.

Orvosokra, nemzetközi humanitárius együttműködésre van szüksége, hogy politikai szervezeteit és a civiltársadalmat létrehozza.

Haitinak nincs szüksége és nem akar idegen csapatokat.

Mi, brazilok, szégyelljük, hogy a brazil hadsereg a fegyveres erők élén részt vesz a megszállásban.

A brazil nép a brazil csapatok kivonására széles mozgósítást szervez.

Szept. 2-3-án Brazíliában, a Dolgozók Pártja országos konferenciáján napirendre tűzzük ezt a kérdést.

Most, mikor a világ konstatálja a zsoldoshadseregek intervencióját több földrészen is, meg kell értenünk, hogy az ilyen csapatok jelenléte a multinacionális profi erők biztonsági akciója útját nyitja meg.

A barbárság nem győzhet.

Éljen a haiti és ezen keresztül a világ dolgozóinak harca!

Adriano Diogo
képviselő
Dolgozók Pártja
Sao Paulo állam, Brazília"


Tiszteletadás Philippe Larsimont emlékére

Philippe Lasimont 1948. 12. 31. – 2011. 08. 30.
a Mouvement de Défense des Travailleurs (Dolgozók Védelmi Mozgalma) tagja,
az Entente Internationale des Travailleurs tagja



Mozgalmunk fájdalommal tudatja elvtársunk Philippe Larsimont, a «La Tribune des Travailleurs» szerkesztője és a Comité unité/Eenheidscomité (Egységbizottság) szervezője hirtelen bekövetkezett halálát.

Együttérzünk családjával, különösen kislányával, Lunával.

Több mint 35 éven keresztül Larsimont elvtársunk minden energiáját a munkásosztály érdekvédelmének szentelte. Fontos szerepe volt Mouvement de Défense des Travailleurs kontinuitásának biztosításában.

Elvtársunk minden körülmény között ragaszkodott az egységfronthoz, fáradhatatlanul kereste a szakszervezeti és politikai aktivisták egységét minden szinten az autentikus munkáspolitika megvalósításához. Innen ered elkötelezettsége az «Action Ouvrière» (Tribune libre de la classe ouvrière) folyóirat 1980-tól, majd 1991-tól a «La Tribune des Travailleurs» iránt. Ph. Larsimont rendkívül jelentős szerepet játszott ezen publikációk rendszeres megjelenésében és tartalmában.

Éveken keresztül a Setca-FGTB szakszervezeti felelőseként a Memorex-vállalatnál (Hauts-Sarts) ismert volt a szakszervezeti demokrácia iránti akcióképességéről. A ‘80-as évek közepétől egészségi állapota megromlott, ezután politikai aktivitásnak szentelte magát, melyen keresztül számos osztályharcos küzdelmet vívott meg belga politikai-társadalmi keretekben és az Európai Unió növekvő és végzetes befolyású intézményei és szerződései ellen.

A 2000-es évektől Philippe volt az európai Alkotmány elleni munkásellenzék, a Bizottság mozgatója, a munkásmozgalom széles egységét létrehozva az alkotmány demokrácia-tagadása elleni bázison.

2007 óta, az ország szétszakításának, a belga társadalmi vívmányok megsemmisítésének veszélye óta Philippe Larsimont a Comité Unité – Eenheidscomité aktivitását érősítette és impulzálta kétnyelvű, francia és holland kezdeményezéseivel és eseményeivel, a Bulletin Unité – Eenheidsbulletint.

Az aktuális politikában az Európai Bizottság és az IMF diktátumainak a deficitcsökkentés ürügyén alávetett destruktív politika elleni csatát készítette elő – megerősítve: «A dolgozóknak egyetlen fillért sem kell fizetniük olyan adósságért, mely nem az övék».

Ph. Larsimont halála nagy veszteség. Sosem volt ekkora aktualitása a mindent megsemmisítő rothadó tőkés renddel szembeni küzdelemnek, annak, hogy a termelőeszközök magántulajdonán alapuló rendszernek véget vessünk.

Hívek maradunk emlékéhez, rendkívüli aktivista kvalitásához.

Franciaország

Internacionalista találkozó a POI (Független Munkáspárt) felhívására

Az Európai Unióval való szakításért, a munkásszervezetek függetlenségért, le a költségvetési hiány diktatúrájával!


PARTI OUVRIER INDÉPENDANT (Független Munkáspárt)
a szocializmusért, a Köztársaságért és a demokráciáért
az Entente internationale des travailleurs et des peuples tagja
87, rue du Faubourg-Saint-Denis,
75010 Paris
E-mail : poi@fr.oleane.com
Internet : www.parti-ouvrier-independant.com
Tél : 01 48 01 85 85

A bankok és a spekulánsok csődöt jelentenek …
és a számlát be merik nyújtani a dolgozóknak és a népnek!

Ki merik jelenteni: a fiatalság fizessen! A kormány az oktatásban több tízezer álláshelyet megszüntetve katasztrofális tanévkezdést provokált. A Cherpion-törvényen keresztül pedig a 18-30 év közötti fiatalokat prekaritásra akarja kényszeríteni.

Ki merik jelenteni: Európa népeinek kell fizetniük! Ezt teszik azok a kormányok, melyek nemzeteikre mérve csapást az IMF, az EU és az Európai Központi Bank halált hozó szigorítási programjait elfogadják.

Ki merik jelenteni: az autóipar munkásai fizessenek! Ezt jelentette be a PSA (Peugeot-Citroën), akinek «az euró megvédése az alapvető» és ennek érdekében munkahely–-leépítéshez és «költségcsökkentéshez» lát (Le Figaro).

Ki merik jelenteni: a társadalombiztosításnak kell fizetnie! A Számviteli Szék «szocialista» elnöke újból felszólít a kifizetések és a személyzeti létszám csökkentésére.

Ki merik jelenteni: a közszolgáltatások fizessenek! Ezt reklamálja a Les Echos tőkés napilap, amely szerint végig kell vinni a privatizációt: «A pénzügyi piacokhoz kell fordulni (…) erős jelzéssel (…) a nemzeti vagyont alkotó elemekkel segítve magunkon.»

A Le Monde az elnökválasztási küzdőpályán minden — jobboldali és «baloldali» — pártot idézve címében: «Politikai egység a bankok megmentéséért.»

De a «bankok megmentése» azt jelenti, hogy feneketlen hordóba eurómilliárdokat öntenek és megsokszorozzák a dolgozók, a fiatalok és a nép elleni támadásokat, hogy megfinanszírozzák azokat a «mentési terveket», melyek a csődtervek egyben.

Görögország, Portugália, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország és egész Európa dolgozói, ifjúsága és népei mondanak nemet

Október elsején a Parti ouvrier indépendant meghív benneteket nemzetközi találkozójára, hogy egyhangúlag mondjuk ki a görög, portugál, olasz, spanyol, brit, ír, német, tunéziai, amerikai és francia aktivistákkal és dolgozókkal: «Ez nem a mi adósságunk, sem pedig nem a nép adóssága!», «Semmiféle megszigorítási programot!», «Semmi áldozathozatalt a jogainkból és garanciáinkból!», «Ki az IMF-fel, az EU-val, az EKB-val!», «Semmi konszenzust a költségvetési hiány szétosztásában!», «A munkásmozgalom függetlenségét!».


Az okt. elseji találkozón felszólalnak

Franciaországból
Daniel Gluckstein, a POI országos tittkára;
Gérard Schivardi, a POI országos titkára;
Patrick Hébert, szakszervezeti aktivista;
Jean Markun, szakszervezeti aktivista;

Írországból
Brian Forbes, a Mandate (a harmadik legnagyobb ír szakszervezet) országos felelőse;

Nagy-Britanniából
Alex Gordon, a vasutasok, tengerészek és szállítási dolgozók szakszervezetének (RMT) elnöke;

Spanyolországból
Jordi Salvador Duch, a tarragone-i UGT főtitkára;

Görögországból
Hélène Zografaké-Telemè, az OLME tagja, középiskolai szakszervezet;

Németországból
Paul Paternoga, az IG Metall felelőse, Humboldt-Wedag vállalati tanácsa elnöke, az SPD rajna-észak westfália munkásbizottsága (AfA) régionális vezetése tagja;

Tunéziából
Sami Tahri, az UGTT középiskolai pedagógus szakszervezet főtitkára;

és egy-egy olasz és amerikai munkásaktiva.


Tiszteletadás Gemma López Limón emlékének


Aug. 3-án elvtársunk Gemma López Limón –a Mexicali (Mexikó) Alsó-Kaliforniai Autonóm Egyetem (UABC), társadalomtudományi kutatója – sok éve a dolgozók jogainak harcosa –szívrohamban elhunyt.

Gemma igazgatásával az UABC Társadalomtudományi Intézete számos binacionális konferenciát tartott (USA – Mexikó) a globalizációról, az emigrációról, melynek kereteiben munkásaktivisták találkoztak oktatókkal, hogy kifejezzék és megszervezzék magukat a «szabadkereskedelmi» egyezmények ellen, a munkásjogokat megsemmisítéséért felelős, az elnyomott nemzeteket amerikai transznacionális vállalatok kezébe adó politikusokkal szemben.

Számos amerikai és a világ más részéből érkező aktivista hallhatta Gemmát a TLCAN (észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény) és a privatizáció elleni binacionális konferencián (San Francisco 2000 januárja), a berlini munkajogi konferencián (2003 decembere), a Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése egyéb fórumain és szimpóziumain.

Gemma hiányozni fog nekünk, példája azonban segíteni fog nekünk, hogy hívek maradjunk, mint ő volt, az előrelépés nehéz harcában.


Kapcsolattartás
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
Tél : (33 1) 48 01 88 28 Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com



Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse