Görögország - most

Rednews.hu

Günter Tews 2011-09-22 14:24

Szó sincs arról, hogy a görög nép nem akarna takarékoskodni. A nép egyszerűen ereje végére jutott. Akiknek még van munkájuk, halálra dolgozzák magukat (fizetetlen túlórák, másod-, harmad-, negyedállások) éhbérekért. A munkavállalók védelmében az utóbbi évtizedekben született vívmányok elporladtak: a kizsákmányolás előtt ajtó-ablak nyitva áll. Ha azután kiszivárog, hogy az EU-trojka athéni politikusokkal elköltött vacsorája fejenként 300 euróba került, akkor fölmerül a kérdés: mikor következik be a robbanás?

A görög kormány 20-30 százalékkal csökkentette az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat; a minimálbér havi 600 euróra csökkent. Ezzel párhuzamosan drasztikus áremelések léptek életbe az utóbbi 15 hónapban: a benzin és a gázolaj 100, a villanyáram, a gáz és a tömegközlekedési tarifák 50 százalékkal emelkedtek. A 165 ezer kereskedelmi egység egyharmada bezárt, egy másik harmada képtelen bért fizetni alkalmazottainak. Ezerszámra látni athéni üzletek bejáratán a feliratot: Enoikiazetai - kiadó! A fogyasztás drámai mértékben esik vissza. Azok a családok, ahol a két kereső korábban havi 4000 eurót vitt haza, ma kétszer 400 euró munkanélküli segélyből próbálnak megélni - miközben a segélyt gyakran többhónapos késéssel fizetik ki.

Állami alkalmazottak, illetve államközeli cégek (Olympic Airways, közkórházak) dolgozói hónapok óta nem kapnak fizetést; azzal áltatják őket, hogy "majd októberben" vagy esetleg jövőre lesz pénz... A csúcsot a kulturális tárca állította fel: az Akropoliszon dolgozó munkatársainak 22 hónapon át nem fizetett bért! Amikor ezek békés demonstráció keretében lezárták a híres fellegvárat, nyomban bőségesen kaptak - no nem pénzt, hanem könnygázt.

Az állam iszonyú pénzekkel tartozik a tb-kasszáknak, amelyek viszont nem tudnak fizetni a kórházaknak, gyógyszertáraknak - ezek viszont képtelenek fizetni az alkalmazottaikat. Az EU-tól érkező milliárdos pénzcsomagok 97 százaléka hírek szerint nyomban visszaáramlik Brüsszelbe, onnan tovább a bankokhoz a tőkerészletek és kamatok törlesztésére. Több tízezer teherautós és taxis vállalkozó egyenként tízezernél is több eurót fizetett vállalkozói engedélye fejében, túlnyomórészt hitelekbe verve magát. A kormány piacliberalizálási terve nyomán azt látják, hogy az új vállalkozóknak alig kell valamit fizetniük a fuvarozási engedélyért, miközben ők még javában törlesztik a hiteleket.

A kormány új és még újabb illetékeket fundál ki. Például egy büntető feljelentés 150 euróba kerül - a bűntett áldozata fizethet, hogy egyáltalán átvegyék a feljelentését. Ugyanakkor a rendőrök sokszor saját zsebből tankolják meg szolgálati járműveiket, hogy legalább a sürgős esetekhez kiszállhassanak. Drámai mértékben növekednek a bírósági illetékek, miközben új ingatlanadót vetnek ki a lakásokra. A bérbeadók négyzetméterenként 50 centtől 16 euróig terjedő egyszeri adót kötelesek fizetni, amelyet a villanyszámlával együtt kell kiegyenlíteni. Aki nem fizet, annál kikapcsolják az áramot.

A közoktatásban hónapokig nem lesznek tankönyvek, mert az állam horribilis összegekkel tartozik a könyvkiadóknak, így azok nem szállítanak. A diákok most CD-ket kapnak, a szülők pedig vásárolhatnak nekik laptopokat, hogy egyáltalán lehetővé váljon a tanulás. Nem lehet tudni, miből fogják az iskolák fűtését fizetni a téli időszakban.

Elképzelhetetlen méretű kivándorlás előtt áll az ország, e célból máris gomba módra szaporodnak a tanácsadó irodák. A fiatalság, főleg a diákság, egyszerűen nem lát perspektívát maga előtt. A felsőfokú végzettségűek körében 40 százalékos a munkanélküliség, a fiatalok esetében eléri a 30 százalékot. Akinek van állása, azt is többnyire feketén - tb-bejelentés nélkül - foglalkoztatják, többnyire éhbérért. A vendéglátóiparban például egy tízórás műszakért 35 eurót kapnak a dolgozók; rendszeresek a túlórák, amelyekért azonban a munkaadó nem fizet egy centet sem. Az állami alkalmazottak tömeges "leépítését" célirányos szociális érzéketlenség kíséri: elsősorban azokat bocsátják el, akiknek már csak pár hónapjuk van a nyugdíjas korig. Ezáltal a törvényes nyugellátás 60 százalékával lehet kiszúrni a szemüket mint "korengedményesekét".

Szó sincs arról, hogy a görög nép nem akarna takarékoskodni. A nép egyszerűen ereje végére jutott. Akiknek még van munkájuk, halálra dolgozzák magukat (fizetetlen túlórák, másod-, harmad-, negyedállások) éhbérekért. A munkavállalók védelmében az utóbbi évtizedekben született vívmányok elporladtak: a kizsákmányolás előtt ajtó-ablak nyitva áll. Ha azután kiszivárog, hogy az EU-trojka athéni politikusokkal elköltött vacsorája fejenként 300 euróba került, akkor fölmerül a kérdés: mikor következik be a robbanás?

Ami Görögországban történik, az halálosan komoly fenyegetés kell, hogy legyen minden európai állam számára. Egy olyan párt, amely választási programjába iktatta volna az ésszerű takarékoskodást, soha nem jött volna zavarba, ha a megvalósítást kérték volna számon tőle: soha nem került volna hatalomra. Amire szükség van, az az adósságok lefaragásának megkezdése, amíg a terhek nagyjából elviselhetők, és nem járnak pénzügyi tömeggyilkossággal.

Dr. Günter Tews beszámolója, az 55 éves jogász másfél éve él Athénban.

forrás: http://diepresse.com/home/meinung/gastkommentar/694701/Unwillig-zu-sparen-Eine-Verteidigung-der-Griechen