A speciális érdekek és az érdekcsoportok 2. rész

Ismételten megemlítendő, hogy ez jellemzője minden parlamenti, és azon kívüli pártnak, mind addig ameddig annak hitelességét a társadalmi többség, akár a munkavállaló érdekeit felvállaló szervezet célját, azzal összefüggő tevékenységét, maga a társadalmi többség, az általuk megjelölt társadalmi célcsoport nem hitelesíti.
A hatalmi befolyással bíró szervezett csoportok tevékenysége igen széleskörű és általában mind a gazdasági élet, mind, - főleg -, politikai élet és vezetés befolyására a társadalom életének minden szegmensére kiterjed.A szervezett csoportok előbbiekben felsorolt a tevékenységük és funkciójuk alapján jelölt kategóriájuk vizsgálata megérteti velünk;
- hogy a különböző formális szervezetek céljai, felépítésük, vezetési módszerük, politikai küldetésük, politikai és gazdasági befolyásuk és mindezen által a társadalom életére, folyamataira gyakorolt hatásuk ugyan azt a funkciókat és jellemzőket hordozza, mint maga a kapitalista társadalom, polgári demokrácia alaptermészete;
- hogy a hatalommal, befolyással bíró szervezetek, és más kategóriákban szervezett csoportok között nincs szinte átjárás és ezzel bizonyítható, hogy a polgári demokráciák, a tőkés társadalmak esetében a társadalmi mobilitás szinte minimális, vagy egyáltalán nem létező.
A csoportelemzés sokkal bővebb, részletesebb lehetőséget ad a társadalmi folyamatok megértéséhez szükséges vizsgálatokhoz, mint mondjuk az osztályelmélet, azonban csak az osztályelmélet lehet a kiinduló pont. Ebben a tekintetben az osztályelemzés más kategória amelynek jelentőségét tudatosan tagadják, vagy lekicsinyítik a liberálisok, hiszen a tőkések félelme mindettől Marx elméletének megjelenése óta igen mély, erős.
A kapitalista, neoliberális társadalom elemzéséhez azonban a részletekbe mélyülő csoportelemzéssel kerülünk közvetlenül olyan szintre, amikor megérthetjük, hogy a csoportelemzés során közvetlenül követhetjük a szervezett csoportok tevékenységét, óriási befolyásuk ok és okozati összefüggését azt, hogy az egyén mindennapi életére gyakorolt hatásuk, miként hat ki a társadalmi létfeltételek alakulására. Egyértelművé válik, hogy a speciális érdekeket képviselő, formálisan szervezett csoportok összessége akár politikai csoportként is megjelölhető.
Ma, magyarországi politikai, gazdasági viszonyok közepette, jól tetten érhető, hogy a legjelentősebb, politikai, gazdasági befolyással bíró csoportok az állam közvetlen és közvetett területi szervezetei.
Ilyenek a :
- közvetlen állami területi szervezetek – szervezett csoportok, az erős szervezettek csoportok. Például: Bankárok, gyáriparosok, menedzserek, nagy szakszervezetek és pártok, mint az MSZP, FIDESZ, LMP, JOBBIK.
- közvetettek, főleg a parlamenten kívüli szervezett csoportok, amelyek a hatalmi és parlamenti pártok holdudvarába serénykednek, vagy a hatalmi struktúrán kívüliek, de tevékenységükkel (tömegek nélküli politikai aktivitás, tömegek nélküli politikai rendszerkritikai passzivitás) mégis valamilyen közvetett formában a fennálló rendszert szolgáló kisebb befolyású szervezett csoportokra vonatkozik. Mint többek között a szakmai érdekvédelmi szervezetek, kisebb és tagság nélküli pártok, de a hatalmi struktúrába integrált vezetőik által befolyásos ágazati és szakmai szakszervezetek, vagy akár a rendszerkritikai mozgalmak, szélsőséges szervezetek, kisebbségi és etnikai szervezetek és a többi.
Ezeket a szervezett csoportokat mozgató erők megismerése, maga a társadalmi osztályok elemzése, amelynek során bizonyítható, hogy a mai magyar parlamenti demokrácia, mind politikai, mind érdekképviseleti, mind pedig a szervezett csoportok tekintetében nem több mint egy hatalmi közjáték, a társadalmi többség totális megtévesztése a demokrácia klasszikus értelmének torzítása. 1989 óta kialakított köztudat szerint, az állam feladata az állampolgárok érdekeinek képviselete, védelme. 1989 és 1998 között még többnyire választott, később 1998 óta éppen a befolyással bíró szervezett csoportok általi hierarchikus „örökléssel”, egy választásnak nevezett közjátékkal uralomra jutott vezetők hozzák a törvényeket. Ebben a nép érdekei nem jelennek meg, sőt többnyire ezen érdekekkel ellentétesek. Ilyen a nép akaratán kívüli döntések sokasága közül, a magyar nemzet gyarmati státusából fakadók, mint a NÁTÓ katonai kiadásaiban való vállalás, az EU lokális sajátosságokat figyelmen kívüli kötelezvényei, vagy az IMF irreális követelésének teljesítése.
Magyarországon 1989 óta az államvezetést a politikai pártokon keresztül az újtőkések, a nemzetközi multinacionális cégek, a globális tőke érdekeltségek gyakorolják. A magyar államhatalom totálisan a külföldi multinacionális vállalatok, és a nemzetközi bankok befolyása alatt áll. Az államhatalomra ugyan csak meghatározó befolyással vannak a nemzeti üzleti és pénzügyi szervezetek, a hatalmi közjátékban résztvevő szakszervezetek, az egyházak és más erős befolyással bíró szervezetek, melyek lényegében a szervezett csoportokban egyesülnek érdekeik alapján. Mind a Magyar állam, mind az eddig felsorolt szervezetek együttes érdeke, és ennek megfelelően mindent és mindig megtesznek azért, hogy mindezen felsoroltakon kívül a társadalomnak számolni kelljen a nem formális, de a társadalom mindennapi életére jelentős hatást gyakorló csoportokkal, amelyeknek nincsenek írott célkitűzéseik és szabályaik, de az íratlan törvényeik jól ismertek és vezetési módszereik, tevékenységük a társadalom számára elrettentőek. Tevékenységük többnyire törvényellenes, de minden esetben a társadalmi normákat sértők. A legeklatánsabb példa a kábítószer-kereskedők és a körülöttük szerveződött szervezett bűnözés, a szervezett prostitúció és a hasonló antiszociális tevékenységből élők csoportjai. Két dolg következtethető. Az egyik, hogy ezek a társadalmi normáktól eltérő, a társadalmat félelembe tartó elrettentő csoportok csak látszólag különülnek el a hatalmi struktúrától. A mindennapi tevékenységükkel ott vannak a hatalom korrupciós tevékenységében, a közvetlen és közvetett kapcsolatrendszerében. A másik következtetés, hogy ezek a csoportok velejárói, közvetetten és közvetlenül szerves részei a tőke uralma által eltorzult magyar kapitalista rendszernek hiszen ezt a liberális, neoliberális politika által generált kényszerverseny eredményezi, amelyben lesznek győztesek, és vesztesek, de –e küzdelem tisztesség mindig megkérdőjelezhető. A nem formális, de a társadalom mindennapi életére jelentős hatást gyakorló elemezzük őket, oda jutunk, hogy megállapíthatjuk, nem idegen testek a mai magyar hatalom „valóságában” ezek a csoportok, sőt látható, hogy az idesorolható csoportok többnyire elkülönültek, céljaik, tevékenységük és befolyásuk világosan felismerhető.