Kína-levél

366.sz., 2011 nov.1.

Pánik a csúcsokon!

Alighogy befejezték a második sürgősséggel összehívott Európai Unió-csúcstalálkozót okt. utolsó hetében, Sarkozy telefonált Hu Jintaonak, a kínai kommunista Párt főtitkárának és köztársasági elnöknek, hogy biztosítsa őt és egyben segítséget kérjen. Pekingbe európai megbízott érkezett lóhalálában. A hivatalos ügynökség, a Xinhua ezt a kérdést teszi fel okt. 27-én egy cikke címében: «Kína siet az EU megsegítésére az euróválságban?»
Nem olyan biztos, mert «az európai vezetők javaslata több problémát okozna, mint amennyit megoldana.». Pedig, folytatja a cikk, «az eurózóna stabilizálása Kína érdeke is, mert a kínai export fő piaca Európa.». Igen, de… «Mit lehet tenni, ha elmarad a fizetség? Mit lesz, ha más országok is úgy járnak, mint Görögország? Sokan teszik fel a kérdést, miért kellene belekeverednünk ilyen bonyodalmakba. (…) Mintha valaki ásott volna egy nagy gödröt és most mástól kérné, hogy temesse be», mondja a kutató, Xiong Hou, a Xinhua cikkében idézve.
Hát akkor mit válaszol Hu J intao? A Figaronak (nov.1.) adott interjújában azt nyilatkozza, hogy a G20 tagjainak, akik ezután ültek össze Cannes-ban, «erős, tartós és kiegyensúlyozott fejlődésen kell dolgozniuk». Ezen a téren saját országáról beszél: «Az első három negyedévben Kína 9,4%-os fejlődést ért el, a folyó fogyasztási cikkek kiskereskedelmi eladásának globális volumenjében 17 %-os növekedést, mely eléri a 1285,1 milliárd dollárt. Ezek az eredmények a világgazdasági fejlődéshez nagy mértékben hozzájárulnak.» Arra a kérdésre, hogy a G20-nak – tehát Kínának is – részt kell-e vennie az euró megmentésében, azt válaszolja, hogy az európai vezetők számtalanszor megismételték, megvan «kapacitásuk és eszközrendszerük e gond megoldására» és «Kína nagyon őszintén reméli az euró és az eurózóna stabilitását». Ami Hu Jintaot nyugtalanítja, az elsősorban a bizonytalanság: az európai vezetők képesek-e «rendet tenni portájukon fájdalmas reformokat bevezetve», amit a hivatalos kutató, Xiong Hou javasol. Az európai fejlődést fellendítené-e, a kínai exportot meg lehetne-e őrizni? Vagy az összeomlás elkerülhetetlen? Segíteni az eurót, rendben, de hogyan prezentálni ezt a tésztát? «A belső érdek diktálja és Kína hosszú távú érdeke is a segítség, mert Európa a legnagyobb kereskedelmi partner, de a kínai kormány legnagyobb gondja, milyen módon magyarázzuk meg ezt a döntést népünknek», jelenti ki Li Daokui, a Kínai Központi Bank monetáris bizottsága tagja a «Financial Times»-ban (okt. 27.).

Munkahelyek milliói

Az AFP okt. 19-én: «A külföldiek közvetlen befektetései Kínában szeptemberben tisztán láthatóan lelassultak». A Xinhua hivatalos ügynökség okt. 7-én: «Ezen a napon az ország hajógyártásának kb. 40%-a nem kapott semmilyen új rendelést», vagy: «A kínai nem-manufakturális szektor 2011. októberében lelassult, jelenti a Kínai Logisztikai és Vásárlási Föderáció». A fejlődés már nem akkora, a befektetések sem, az árak meg a hivatalosan elérendő 4%-os infláción túlra lódultak (a disznóhús ára pl. egy év alatt 54%-kal nőtt!), de nincs miért nyugtalankodni, mondják a közgazdászok határozott stílusban. Pedig itt munkahelyek millióiról van szó… Lu Zhongyuan, a kormányzati kutatóintézet vezetője azért pontosít («Beijing Review», okt. 20.): «Az országnak relatíve gyors feljődésre van szüksége, hogy 2015-ig 8-9 millió munkahelyet hozzon létre. A fejlett országok 3-4%-os fejlődése elégtelen ahhoz, hogy Kínát fejlett ipari országgá tegye. Ha gazdaságunk nem növekszik ésszerű ütemben, nem lesz elég munkahely» . Hivatalosan 9,94 millió jött létre 2011 első kilenc hónapjában (Xinhua, okt. 25.) Azonban a «Nemzetközi futár» szeptember végén közzétette a Jingji Cankao Bao gazdasági napilap cikkét, melyben riadóztat Jilin tartomány (É-K Kína) százezer magánvállalati csődje okán: «A nehéségek alapvető oka a finanszírozás hiánya, az alapanyagok árának megemelkedése és a kvalifikált munkaerő híja. “A konjunktúra rosszabb, mint az előző években a kis- és középvállalkozások számára ”, figyelmeztet Bai Xugui, a tartomány ipari részlegének ig. helyettese. «Ez év elején Dél-Kína számos vállalatát már bezárták, most az északiakon a sor.» Ha azt vesszük, hogy átlagosan húsz bérből élőt foglalkoztatnak ezek az üzemek, számoljuk ki hány dolgozó veszti el munkahelyét…

Kifizetetlen bérek

Több információs csatorna is beszámol a vasútvonal-, sőt az útépítés kudarcba fulladó helyzetéről. Az Associated Press ügynökség (okt. 19.) a munkák finanszírozása felfüggesztéséről beszél, mely az itt dolgozó mintegy 6 millió munkás bérének hónapok óta tartó visszatartását eredményezi. A vasúti minisztériumnak (miniszterét leváltották tavasszal korrupció miatt) jún. végén hivatalosan is 220 milliárd eurós vesztesége van. Nem lehet csodálkozni, hogy Guangdongban 3 vonalépítésről is hazaküldték a munkásokat, a «Yang Cheng Evening News» (okt.27.) arról ír, hogy a minisztérium 15 milliárd euróval tartozik az építő cégnek és a migráns dolgozók egy része 6 hónapja nem kapta meg fizetését.
Kell-e akkor még sokat időzni az alapvető kérdésen: hogyan védhetik meg a dolgozók jogaikat és érdekeiket saját jövőjük biztosítására, ha hiányzik a szólásszabadság, a szervezkedés szabadsága, a tárgyalások szabadsága, a cselekvés szabadsága?

11 napos sztrájk a Citizennél

Ezernél is több munkás lépett sztrájkba okt. 17-én, hogy bércsökkentése ellen tiltakozzon. A shenzeni (Guandong tartomány) üzemben órákat gyártat a japán Citizen. A tárgyalások a munkások, az üzemi vezetés és a helyi hatóság részvételével megkezdődtek, de okt. 24-én, egy héttel később sem történt meg a munkafelvétel – «Shenzhen Post» (okt. 25.) – mivel a legfőbb követelést illetően még mindig nem volt egyezség: annak a napi 40 perces bérnek a kifizetése, melyet 5 éve vonnak a dolgozóktól. Okt. 16-án az üzemi igazgatók javasolták a bérszámítás módjának megváltoztatását a gyártórészlegben – mire a munkások felháborodottan törvényes jogaikat követelték és megcsonkított fizetésük helyreállítását.
«Az üzem 1178 alkalmazottja 2005 óta napi béréből 40 percet levonnak annak az időnek a kompenzálására, mikor azok vécére mennek», magyarázza az AFP. A sztrájkolók jelezték azt is, hogy az üzem elmulasztotta a nyugdíjhozzájárulás fizetését is, de ezt a hatóságok cáfolják. Több tárgyalás után történt előrelépés, okt. 28-án az üzemi vezetés engedett minden pontban, a magas hőmérsékletű üzemi egységben dolgozók kárpótlásában is.
Négy alapkövetelésről számol be a Sacom hongkongi civilszervezet a Foxconn-nál tapasztalt munkakörülmények miatt: 2005. okt. 1. és 2011. okt. 31. közötti rendszertelen bérlevonások, a nyugdíjhozzájárulási számítás és -levonás, az üzem átköltözésével hátrányos helyzetbe került dolgozók és a dolgozók által választott képviselőkkel való becsületes tárgyalások ügyében.
A «China Labour Bulletin» jelzi, hogy ebben a shenzeni üzemben a munkakörülmények még rosszabban voltak, mint a dongguani Citizennél, ahol pedig volt már egy sztrájk 3 hónapja.
Shenzhenben októberben ez a 10. sztrájk zajlott az autóbuszsofőrök, pedagógusok, stb. mellett, s mind bérügyekben.
––––––––––––––––––––––––––––––––––

Zhiliben tüntetés erőszakos összecsapásokkal
Az Associated Press (okt. 27.) így írja le az eseményeket:
Zhiliben, Kína keleti részében szerda este incidensek törtek ki a mintegy 100 migráns kisvállalkozó tüntetése során, ahol azt kifogásolták, hogy igazságtalan bánásmód éri közösségüket a helyhatóság részéről (Associated Press).
A tiltakozók tömege, gyermekruhák gyártásával foglalkozó üzem tulajdonosai – a Huzhou Online híradása szerint – gyorsan vagy 600-ra dagadt. A tüntetés eredete, hogy egy vállalkozó visszautasította adója kifizetését. Egy csoport megtámadta az adóhivatalt, erősítette meg a forrás csütörtökön, aláhúzva, hogy egy utat is lezártak és néhány gépkocsit felgyújtottak. Egy helyi orovos azt mondta, a helyhatóság a migráns vállalkozókra magasabb adót szabott ki, ezért háborognak a szomszédos Anhui tartományból származó tiltakozók.
Az incidensek csak a gazdasági nyomás miatti feszültség fokozódásának utolsó jelei. Az emberek elégedetlenek az adók emelése, az élet megdrágulása miatt és azért, mert a háztartások jövedelme stagnál számos szektorban. (…) Két tucat gyanusítottat vettek őrizetbe.
Az AFP pontosította, «a tüntetők az ellen protestáltak, hogy a gyermekruha-konfekcióban az adó almalmazottanként megkétszereződőtt 600 yüanra (67,4 euró) emelkedve. A huzhoui textilüzemek munkásai szerint a tüntetők többezren lehettek. Többen mondták, hogy Zhiliben a gyártás leállt csütörtökön.»
––––––––––––––––
Törvény a terrorista akciók és szervezetek meghatározására?
A Nemzeti Népi Gyűlés (a kínai Parlament) egyik állandó bizottsága erről folytat vitát és ez eléggé nyugtalanító – ahogyan bemutatják. A terrorista akciók úgy lettek definiálva, mint amelyek társadalmi pánikot vagy az állami ill. nemzetközi szervekre nyomást akarnak gyakorolni erőszakos szabotázscselekményekkel, fenyegetéssel vagy más taktikával – a Xinhua szerint (okt.24.). Az ilyen akciók a társadalomnak komoly károkat okoznak vagy okozni kívánnak, áldozatokat, gazdasági veszteséget, a közvagyon vagy a társadalmi rend rongálását okozva. A terrorista szervezeteket úgy határozza meg, mint melyeket ilyenféle terrorista akciók megvalósítására hozzák létre.
Akkor egy állami üzem dolgozóinak sztrájkja, mely «nyomást akar gyakorolni» egy állami szervre, mely «gazdasági veszteségeket» okoz, vagy egy tüntetés, mely «a társadalmi rendet» felbolydítja, holnaptól már terrorista akciónak minősíthető?
Munkaegészségügy és –biztonság
A Nemzeti Népi Gyűlés másik állandó bizottsága előtt kiegészítő törvénytervezet fekszik arról, hogy az a munkáltató, aki megszegve a törvényt alkalmazottainak egészségét vagy életét veszélyezteti, 100 000 yüantól (11 000€) 500 000 yüanig terjedő büntetést kell fizessen. A kormány 5 éves nemzeti programot fogadott el a munkahelyi biztonság körülményeinek javítására. A helyi kormányzóságoknak is jobban kell ellenőrizniük a helyi vállalatokat. A kérdés az, vajon az ezen szankció elkerülésére szolgáló baksis több-lesz-e a majd a büntetésnél?
Bányakatasztrófa
Okt. 29-én Hengyang (Hunan tartomány) egyik szénbányájában robbanás történt, mely 29 bányász életét oltotta ki. A hivatalos televízió szerint a bánya, a város tulajdona legálisan be lett jegyezve, de a tartományi kormány nemrégiben visszavonta engedélyét a biztonsági feltételek elégtelensége miatt.

Kultúra vagy cenzúra?
A kommunista párt Központi Bizottsága ülését október közepén hivatalosan is a «kulturális fejlődésnek» szentelték. Az első intézkedések: a médiaellenőrzés megerősítése és a kínai internet megtisztítása a «pletykáktól» és «vulgaritásoktól». 500 millió kínai állampolgárank van internet hozzáférhetősége és kvázi 1 milliárdnak mobiltelefonja… «Meg kell erősítenünk a közösségi hálózatok és az sms-üzenetek eszközkezelését (…). A törvényes büntetést aszerint kell alkalmazni, hogy kártékony információk terjesztéséről van-e szó, mondja a hivatalos sajtó. «Büntetni» minden olyan «pletykáért» és «kártékonyságért», ami nem hivatalos forrásból jön!

Ítélet (1). Két kínai tisztviselőt ítéltek 5 és 6 évi börtönre államtitok elárulásáért, a Xinhua jelentése szerint (okt. 24.), bizalmas gazdasági statisztikák kiadásáért. Hogy milyen államtitkok? Az ipari termelés hozzáadott értékéről, a GDP-ről, a fogyasztási indexről! Ezeket adták ki, mielőtt hivatalosan publikálták volna, ezek az államtitkok pedig felbolygathatják … a piacokat.

Ítélet(2). A falusi Xiang Songmei (Longtian, Hunan tartomány) egy év börtönt kapott «összejövetel a közlekedés megbolygatásának szándékával» miatt. Olyan demonstrációkban vett részt, melyeket egy ipari baleset következtében bekövetkezett árvíz után tartottak azért, mert a kártérítéseket felfüggesztették és melyről a helyhatóság nem volt hajlandó számot adni. Többhavi fogvatartás után Pekingbe is elment tiltakozni, de 2011 elején ismét letartóztatták. (LDH)