Kína–levél 371. sz. 2012. jan. 15.

A sztrájkok halmozódnak
A jingdezheni Chang He autóüzem (Jiangxi tartomány) kétezer munkása háromnapos sztrájkba kezdett, mert anyavállalata, a 4. legnagyobb állami autógyártó, a Chang’An úgy döntött, hogy rentábilis termelését áthelyezi a Mazda japán konstruktorral együttműködve. Semmit nem jelentettek be előre, nem beszélték meg munkásgyűlésen (ahogy előírja a törvény), sőt a helyhatósággal sem. Mindenki pontosan érti pedig, hogy az üzem létét fenyegeti komoly veszély.
A munkások tehát leállították a munkát és elözönlötték az igazgatóság irodáit. Tanúk szerint az igazgató olyan arrogánsan lépett fel, hogy a munkások elzavarták. A helyi hatóságok és az üzemi vezetés között tárgyalások kezdődtek, a sztrájk harmadik napján pedig a munkások tüntettek. Végül a tartományi kormánynak kellett közbeavatkoznia és felfüggesztetnie a Chang He restrukturációs tervét. Minden módosításnak ezután az üzemi munkások jóváhagyásával kell találkoznia.

A válság az ajtón kopogtat
Tegnap különféle jelentések számoltak be a magán manufakturális exportszektor sztrájkjairól, alapvetően Guangdong tartományban. Mára pedig ezek a sztrájkok átterjedtek más tartományokra, érintik az állami vállalatokat is, és tömegessé váltak. Meg kell állapítani, hogy a (kínai) újév előtti különleges periódusban, mivel ez a kötelező szabadságok ideje is, soha nem volt ennyi munkabeszüntetés: «A munkaügyi konfliktusok szétzilálták a cipőgyártást és a ruhaipari szállítást Guangdongban, az óragyárakat, a sportfelszerelésekét és a déli és nyugati elektronikus ipart», írta a Reuters (jan. 16.).
Hát igen… a globális válság Kína ajtaján is kopogtat – ahogyan már 2008-ban a 45 milliárd eurós terv előtt is, mely lehetővé tette, hogy az ország lábon maradjon. Láttuk a fujiani állami hajógyár többszáz dolgozóját, akik jan. 2-án többhavi elmaradt bérükért sztrájkoltak és blokkolták órákon keresztül Fuzhou útjait. Csak annyit kértek, adják oda az elmaradt (olykor háromhavi!) fizetéseket. A hatóságok rájuk küldték a fegyveres rendőrséget, de mégis kifizették őket egyéb fenyegetőzés nélkül. Kis idővel előtte az Országos Fejlesztési és Reformbizottság (egyfajta gazdasági és pénzügyi szuperminisztérium) jelezte, hogy a hajórendelések 47 %-kal csökkentek 2011 első tizenegy hónapjában… Nézzük a játékok esetét: «A játékipar különösen érintett a délkeleti kínai ipart sújtó export csökkenésében. Többezer műhely zárt be 2011-ben és a szektorban dolgozók egytizede elvesztette munkahelyét – a hongkongi Játékgyártók Föderációja szerint.» (Reuters, jan. 13.).


«Élni akarunk», írják a chengdui vasasok. Mindenféle sztrájkok tanúi vagyunk: a restrukturáció miatt, a vállalatok eladása, vagy a prémiumok megvonása miatt, a nagyon alacsony bérek befagyasztása ellen, mely a véget nem érő válsággal áll közvetlen kapcsolatban… Az infláció pedig meg nem áll, már egy éve csipegeti a vásárlóerőt: 2011 nyara óta  5,4%-os,  a kormány meghatározta 4%-ot messze fölülmúlja, de az élelmiszereké ennél is magasabb: 9,1%-os, s ez képviseli a fogyasztói kosár egyharmadát (Állami Statisztikai Hivatal).
Így aztán, amikor a szecsuáni állami vegyipari munkások Chengduban sztrájkba léptek 400 yüanos (45€) béremelésért és 3000 yüanos prémiumért, néhány nappal később ugyanezzel a követeléssel a chengdui vasasok is beszüntették a munkát. A központi kormány megadta a jelet a minimálbér emelésére, hogy a társadalmi zavarokat limitálja. «Shenzhenben, a Honkonggal határos nagyvárosban februártól a minimálbért közel 14 %-kal, 1500 yüanra (185 euró) emelték a helyi kormány közleménye szerint. Pekingben majdnem 9%-kal nőtt januártól, eléri az1260 yüant (155 euró), amíg Szecsuán belső részén a bérnövekedés legalább 23%-os az Új Kína ügynökség híradása alapján Chine nouvelle», írja az AFP (jan.5.). «Borzasztó csapás az ipari tőkére», mondja M. Lau, a hongkongi munkáltatók vezetője.

Szembenézés a konfliktusokkal?
A helyi, tartományi és központi hatóságok is felteszik a kérdést. Ha a Chang He autógyár példáját vesszük, a jiangxi tartományi hatóságoknak kellett közbeavatkozniuk és megígérni, hogy akkor is, ha azt meg kell vásárolni, munkahelyüket megmentik. A Chuang Ying játékgyártó üzem esetében, ahol a munkáltató elszelelt, a helyhatóság fizette ki a munkások többhavi elmaradt bérét, hogy elkerülje a központ figyelmét esetleg felkeltő tüntetéseket.
Egy hatósági tanácsos, Guo Wanda megmagyarázza egy kicsit («Le Monde», 2011.nov.2.): «A pekingi kormány megértette, hogy a politikai stabilizációhoz szociális intézkedések kellenek, de a helyi hatóságok még hajlamosak a pénzbevételeket meghatározó gazdasági fejlődés bűvöletében a munkások körülményeit figyelmet kívül hagyni». Ez nem egészen igaz… mert a helyi hatóságok gyakran engednek a sztrájkokkal és tüntetésekkel megspékelt követeléseknek. A neten olvastuk a Chang’An autógyártó üzeme munkásaitól: «Mindenki készen áll a sztrájkra. Mindenki kész a felkelésre. Le a Kommunista Párt diktatúrájával! Döntsük meg a privilegizált bürokraták hatalmát!». A helyzet tehát változik Kínában is, az események felgyorsulnak.

*************************************

Sztrájksorozat

Sztrájk az acéliparban… Az állami acélipar Chengdu Steel üzemében munkások ezerei léptek sztrájkba jan. 4-én 400 yüanos béremelésért (45€) és  3000 yüan évvégi prémiumért (340€). A China Labour Bulletin (jan. 9.) szerint tízezren leálltak, közülük ötezren tüntettek, mielőtt a rendőrség be nem avatkozott. Az acélüzemet 3 napig blokkolták annak ellenére, hogy a rendőrség könnygázgránátokat vetett be ellenük. Néhány sebesülés is történt és ötüket letartóztatták. Jan. 6-án tárgyalások kezdődtek, kimenetelük ismeretlen, csak annyi, hogy a vezetés 260 yüanos emelést kínált.
A China Labour Watch azt írja, ezt olvashattuk a tüntetők transzparensein: «Béremelést akarunk, élni akarunk». A dolgozók megerősítik, hogy 1200 yüant keresnek (kb. 135€), ami nagyon kevés az állami szektorban dolgozó munkások között, az igazgatás azonban 8000 yüant is zsebre tesz havonta (a minimálbér errefele 850 yüan).

…vegyipari sztrájk után ugyanebben a chengdui ipari zónában 5 nappal korábban. Ezrek sztrájkoltak dec. 30-án a szecsuáni állami vegyipari üzemben (400 yüanos) béremelésért és 3000 yüanos prémiumért. A béreket 4 éve 1000 yüanon (110€) befagyasztották, a vezetés szerint az üzemnek nehézségei voltak, az üzem telkét akarták eladni egy ígéretes vevőnek. A sztrájk után azonban mégiscsak kielégítették a bérköveteléseket… (China Labour Watch).

Sztrájkok a vállalat megvásárlása nyomán. Jan. 4-5-én a Wuxi Little Swan ezer dolgozója (Jiangsu tartomány), a világon a harmadik legnagyobb mosógépgyártónál  tartottak munkabeszüntetést, mivel a munkaerő 40%-át el akarták bocsátani, bér- és jutattáscsökkentést végrehajtani, miután egy multi vette meg a gyárat. Jan. 5-én Dalianban, a nagy északkeleti kikötőben egy belgák által nemrég megvásárolt sörgyárban blokkolták a dolgozók a be- és kijáratokat. A harmadik napon még folytak a tárgyalások a bérekről és a munkakörülményekről…

Jan. 14-én a Sanyo Electric 4000 ezer dolgozója egy shenzeni tüntetésen ütközött a rendőrséggel. Hivatalosan is közölték 4 dolgozó letartóztatását. A dolgozók az ellen tiltakoztak, hogy különféle táppénzes és nyugdíjas juttatást nem fizettek ki, miután a céget megvásárolta e hónapban a Panasonic. A dolgozók kifogásolták, hogy magáról az eladásról is csak néhány napja értesültek; a környékbeli üzemek megvétele után (Siemens, Moteurs Sanyo…) az ott dolgozókat újraalkalmazzák, az új tulajdonosok pedig a letöltött évek szerint prémiumot adtak. A Sanyo Electric dolgozói ugyanezt szeretnék elérni, de az igazgatóság elzárkózott, ezért voltak a tüntetések.
Játékgyári munkások sztrájkja és tüntetése. Jan. 11-én a Creative Master több mint ezer dolgozója Dongguanban (Guangdong tartomány) tiltakozott az üzem hirtelen bezárása ellen. A tulajdonosok anélkül hagyták el az üzemet, hogy kifizették volna a béreket. A dolgozók lezárták a fémjátékgyártó vállalat  be- és kijáratait és egyidejűleg tüntettek. A tiltakozás kiszélesedése miatti félelmükben a hatóságok megígérték kéthavi elmaradt bér kifizetését és a szélhámos tulajok megtalálását. Guangxi tartományban egy másik játékgyár 1300 dolgozója szüntette be a munkát jan. 7-én, hogy megkapja bérét.

Nyolcezer munkásnő sztrájkol. Jan. 16-án  a Foster Electric japánt cég nanningi üzemének 8000 dolgozója (Guangxi tartomány) sztrájkoltak, mivel a vezetés az összes prémiumot megszüntette. A rendőrség lezárta az üzemhez vezető utakat. A vezetés ekkor mégis felajánlott mindenki számára 250 yüan (28€) prémiumot azzal a feltétellel, hogy már másnap felveszik a munkát, vagy elbocsátják őket.
Yantaiban a Foxconn mintegy ezer munkása, Shandong tartományban állt le a munkában jan. 11-én, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért érjen el. A Foxconn jelezte, hogy a 2011. febr. 28. előtt munkába lépettek 1750 yüanos bért fognak kapni, a többiek csak 1350 yüant. Az előző héten a Foxconn wuhani üzeme kollektív öngyilkossággal fenyegetőztek az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt.
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Súlyos börtönbüntetés leírt szavakért


Félnie kell a hatalomnak a szavaktól, hogy 10 év börtönre ítéljen egyszerű állampolgárokat a szabadságról leírt sorokért? «Fel tudják forgatni az államhatalmat» olyan országban, ahol a társadalmat védő különféle intézményeket nemrégen erősítették meg?
– Dec. 26-án a guizhoui tartományi bíróság 10 évre ítélte Chen Xit, a régi emberjogi harcost. «36 esszéje kínai és külföldi publikálásával vádolják», mondja a felesége. Novemberi letartóztatása előtt Chen Xi már egy hetet letartóztatásban töltött, mivel a Népi gyűlés választásaira független jelöltek mellett kampányolt, hívja fel a figyelmet a Reuters.
– 3 nappal korábban Szecsuánban csapott le a verdikt Chen Weire: 9 év börtön ugyanúgy az «államrend felforgatására bujtogatásért».
– Li Tiet is 10 évre ítélték írásaiért ugyanezzel a váddal.
–Ni Yulan emberjogi harcos és férje, Dong Jiqin pere dec. 28-án zajlott Pekingben. Az ítélet még nem ismert. Áprilisban tartóztatták le őket, mikor a tunéziai és egyiptomi események miatt a hatóságok mindenkit felügyeltek, aki csak él és mozog. A tolókocsis Ni Yulan azokért harcol, akik földjét visszaélések révén sajátították ki. A rendőrség törte el térdeit 2002-ben egy összecsapáson.
–Zhu Yufut egy éve írt, az interneten publikált verséért («Itt az ideje» címmel) fogták perbe. Ügyvédje magyarázza, hogy a vád azon alapszik, hogy a «költemény a polgárokat összetartásra szólítja fel»… Zhut már 1999-ben 7 évre és 2007-ben 2 évre elítélték.
– Ai Weiweit, egy művészt 81 napig tartották letartóztatásban, mert köveket dobált és obszcén gesztusokat tett a köztéri kamerák előtt.
– Hu Jiát a múlt évben bocsátották szabadon 3 éves börtön után, most ismét a rendőrség kezébe került. Ezt nyilatkozza: «Megmondták a feleségemnek, hogy rendszeresen ki fognak hallgatni. Azt hiszem, ez egyfajta nyomás annak garantálására, hogy csendben maradjak» (Reuters, jan. 17.).
– «Yu Jie az USA-ba menekült feleségével és fiával. 2010-ben Hongkongban egy könyvében kritizálta a miniszterelnököt, Wen Jiabao. (…), ezután a titkosrendőrség elkapta és Peking külvárosában bántalmazta», írja a «Le Figaro» (jan. 19.).)
– Végül pedig a nemzetközi sajtó közlése szerint a tibeti szerzetesek esetében életük feláldozása megszaporodott: 17 eset, csak 2012-ben már 3…