Gyenge növekedés… «Pénteken Kína bejelentette
közel három év óta leggyengébb negyedéves adatait. Oka az európai
adósságválságban keresendő, melyet még mindig nem képes kompenzálni a belső
kereslet», jelzi az AFP (ápr. 13). Az ország «két szimultán sokk, a
gyenge export és a lelassult építőipar» áldozata, mondja egy
szakértő. «A kínai gazdasági növekedésnek számos kihívással és nehézséggel
kell szembenéznie», olvassuk a kormány hivatalos kommünikéjében (ápr. 13.),
«a világválságnak nincs vége, alapvető probléma a megoldatlan európai
adósságválság». Ami gyenge növekedést, munkahelyek veszélyeztetését
jelenti.
…és politika krízis. Ebben a bizonytalan helyzetben,
mikor a Kommunista Párt októberi, 18. kongresszusán kell a jelenlegi vezetés
nagy részét megújítani, derült égből villámcsapásként jött az információ ápr.
10-én: félreállították Bo Xilait korrupció miatt a politikai bizottságból. Ez
az 25 tagú intézmény vezeti a KP-t, tehát az országot és az államot. Az ügy
akkor robbant ki, mikor Wang Lijun, a Chongqing élén álló politikus jobbkeze az
amerikai konzulátusra futott ideiglenes menedékért. Regénybeillő a folytatás,
Bo neje, üzleti ügyekkel foglalkozó ügyvéd, egy brit állampolgár, a család
barátja, üzlettársa meggyilkolásába keveredett.
A tények kideríthetetlenek és a pletykák követhetetlenek Bo
Xilai ügye nélkül. Üzletembereket, a chongqingi KP kádereit hallgatják ki, a
cenzúra működik, az internetes «maoista» honlapok napokig elérhetetlenek
voltak. «A politikai villámcsapás a Kínai Kommunista Párt számunkra mutatott
egysége képét verte szét», mondja az AFP (ápr. 11.). Evidens, hogy a
kommunista párt élén elkeseredett csata folyik, amióta Wen Jiabao
miniszterelnök a múlt hónapban megígérte a képviselők előtt, hogy «a
monopóliumot (az államét – a szerk.) megtöri, politikáját a magánszféra
érdekében fejleszti és intézkedéseket vezet be a piacainkhoz való hozzáférés
akadályait megszüntetve».
Nincs «megkötés» a Foxconn számára… Emlékszünk a
nemzetközi médiakampányra, mely az Apple-t ültette a vádlottak padjára fő kínai
beszállítóinál, a tajvani óriásnál
tapasztalt munkakörülmények miatt (a mintegy 1,2 millió dolgozót
foglalkoztató Foxconn). A «The New York Times», a híres és befolyásos napilap
részletesen kommentálta (márc. 29.) a Fair Labor Association (FLA) ugyanazon a
napon publikált jelentését. Az FLA egy amerikai nemkormányzati szervezet,
amelytől az Apple kérte, hogy vizsgálódjon a munkakörülményekről. «Az FLA
felügyelete jelentős problémákat tárt fel, közöttük a kínai törvények és
jogszabályok legalább 43-szoros megsértését, számos esetben a viselkedési kód
helytelen alkalmazását, pl. a munkaidő heti 60 órás, néha pedig egyvégtében 11
napos túllépését.» Ezt az elképesztő számot is megjelöli: a 35 ezer
kikérdezett munkás 43%-a már áldozata vagy tanúja volt munkahelyi balesetnek!
A munka kvázi militarizálásával ilyen munkakörülményeket
teremt a Foxconn a fiatalok számára (85 %-uk 30 év alatti, 72 %-uk migráns,
közöttük vannak a szakmai gyakorlaton részvevő középiskolások is.) A munkaerő
árának permanens csökkentéséről van szó. A brit «The Economist» (jan. 21.)
három kaliforniai egyetem 2011 júliusi tanulmányát idézi, melyből kiderül, hogy
2010-ben egy iPhone 4 árában a kínai munkaerő ára 1,8 %-ot képvisel, egy
iPad esetében pedig 2 %-ot!
Nincs szakszervezet ennek a munkásifjúságnak a
védelmére? A hivatalos szakszervezet, az ACFTU gyakran úgy mutatja be
jelenlétét a nagy magánvállalatoknál, mint valami győzelmet. Az FLA leírja: « A
Foxconn-nál kiderült, még ha létezik is a szakszervezet, a dolgozók nagy
többségének nincs tudomása sem annak tevékenxségéről, sem a kollektív tárgyalásos
egyezményről.»
Ami a Foxconn higiénés és biztonsági bizottságait illeti, a
jelentés szégyenlősen jelzi: «Meg kell jegyezni, hogy ezek a bizottságok nem
jelentik a dolgozók valódi képviseletét, mert a választásra a
küldötteket az igazgatóság maga jelölte ki.» Íme, mit gondol a munkás
fiatalság: «A munkaproblémák felmerülésekor 85 %-uk azt válaszolta, nem
fordulna a személyzet küldöttéhez, 86 %-uk pedig nem fordulna a
szakszervezethez sem.» Az okokat nem is kell tovább keresgélni!
«A Foxconn egyetlen törvényt sem szegett meg».
Pontosan két éve Wang Tongxin, az ACFTU hivatalos szakszervezet shenzeni
alelnöke azt nyilatkozta a 3 hónap leforgása alatt hatodik öngyilkosság után,
hogy a «Foxconn nem sértett törvényt és megfelelő intézkedéseket hozott»
(«China Daily», 2010.ápr. 14.). Több, mint 60 órás munkahét, bőséges
túlórák … (egy megfigyelő azt állítja, havonta 117 túlóra volt átlagosan
2009-ben, holott a munkatörvény 36-ban limitálja!). Guo Jun, a ACFTU
«demokratikus igazgatás» szektora elnöke egy sajtókonferencián (2010. nov. 4.)
maga teszi fel a kérdést: «Havi 100 túlórával dolgoztatni embereket nem
törvényellenes?»
Két évvel később sem változtak a dolgok, a Foxconn ACFTU
szakszervezete illeszkedik a törvényszegésbe. A dolgozóknak akkor nincs-e joguk
saját magukat megszervezni, saját követeléseikről tárgyalni, hogy ennek a
túlzott kizsákmányolásnak véget vessenek?
Ankét a Foxconn túlzott kizsákmányolásáról
A Foxconn ellen felhozott vádakhoz az Apple, a Wall Street
multinacionális óriása szorosan kötődik, mivel ez elsőszámú beszállítója
Kínából. A Fair Labour Association-hoz (FLA) az Apple a közelmúltban
csatlakozott. Az FLA kormányonkívüli szervezetet a méltó munkavégzés érdekében,
s nagy amerikai cégek hozták létre. Nem igazán független tehát, mégis megerősíti
a kínai fiatal munkásság túlzott kizsákmányolását, melyhez a hivatalos
szakszervezet is asszisztál.
Felvet egy alapvető kérdést, a magatartási kódexét a
munkatörvények megsértésével: az FLA kimutatja a heti 60 órás munkavégzést a
kormány javasolta 49-cel és a munkatörvénykönyv által megállpított max. 53-mal
szemben. A Foxconn úgy döntött, alkalmazkodik … 2013 júliusáig megteszi!
Azt is megígérte, hogy emeli a béreket, de nem első ízben szegi meg szavát sem:
tajvani üzemében, ahol az Apple új iPhone5-ét gyártja, március óta többszáz
dolgozó sztrájkol, mert az igazgatóság soha nem valósította meg béremelési
ígéretét. A jelentés részletei itt, alant [angol elérhetősége:
http://www.fairlabor.org/report/foxconn-investigation-report].
A munkaidő hossza: törvénytelen!
«Két probléma van: az FLA magatartási kódexe kimondja, hogy
a heti munkaidő nem haladhatja meg a 60 órát (túlóra beleértve) és a kínai törvények pedig heti 40 órában
állapítják meg havi 36 túlórával kiegészítve (vagyis 9 hetente). A három
üzemben az utóbbi 12 hónap alatt mindkettőt túllépték. Vannak olyan periódusok
is, mikor egyetlen pihenőnap sincs a héten. Ezt a dolgozók is megerősítik: átlagosan 56 órát dolgoznak
hetente, maximum 61 órát és hosszú időszakon át pihenőnap nélkül (a dolgozók
közel fele 11 napot vagy ennél is többet).
A kérdezőbiztosok kiderítették, hogy az előre be nem jelentett túlórákat 30 perces szakaszokra
bontották az elszámolásnál. Ez azt jelenti, hogy pl. a 29 perces munkát nem
fizetik soha és az 58 percest pedig csak fél órában.»
Másik probléma azokban az üzemekben van, ahol a dolgozók
háromnegyed része «migráns». Kínában,
mondja ki a jelentés, «minden dolgozónak jár az egészségügyi biztosítás, munkanélküli, anyasági, munkahelyi
baleseti juttatás, de
rendszer önkormányzati vagy tartományi alapokon nyugszik. Ez azt jelenti, hogy
ha a dolgozó más városból vagy tartományból érkezik, nem „viheti magával”
ezeket a jogait.»
A diákok «szakmai gyakorlata» avagy hogyan folyik
kizsákmányolásuk
A FLA felmérése megmutatja, hogy a Foxconn-hoz szakmai
gyakorlatra átlagban havonta 27 000 diákot küldtek, 2011 augusztusában a
legtöbbet, 65 000-et. Az új Apple-vezetőhöz írt nyílt levélben fordult 19 országból 96 egyetem 200 oktatója március végén
kérve, hogy a Foxconn-hoz kihelyezett szakközépiskolások munkájának vessen
véget. Az FLA ezt írja ennek apropóján:
«A szakmai gyakorlatot végző diákokat nem tekintik
bérmunkásoknak és törvényes szempontból sincs szerzdődéses kapcsolat az üzem és
közöttük. Ez azt jelenti, hogy a munkatörvénybe foglalt védelem sem vonatkozik
rájuk, ideértve azokat a vívmányokat,
melyeket a szokásos dolgozók élveznek. Vannak ugyan szabályok, amik rájuk
vonatkoznak Guangdong tartományban és az Oktatási minisztériumi
rendelkezései is léteznek, de ezek bizonytalanul közvonalazottak és kockázat
forrásai.»
A brit «The Guardian» meséli el egy Henan tartománybéli
ipari design-t tanuló diáknak a történetét, aki mérnöki tanulmányai finanszírozására 60 társával együtt került
Foxconn-hoz Shenzhenbe egy hirdetés révén. A minimálbér kétharmadát kapta, kb.
egy retur buszjegy árát, a 3000 yüanos (kb. 350€) ígérettel szemben mindössze nettó 1000-et.
A hirdetést egy szakiskola is közreadta, a múlt év
decemberében 1500 diákot hivatalból írtak fel a tartományi székhelyen
Zhengzhouban a Foxconn-nál. A guangdongi napilap, a «Yancheng Evening News»
tárta a közvélemény elé az ügyet, hogy akaratuk ellenére kellett ezekre a
szakmai gyakorlatokra járni a gyerekeknek és az iskolát «kihelyezési iroda»
szerepével vádolta. 2010 nyarán pl. 100000 henani középiskolás dolgozott három
hónapon át a Foxconn-nál Shenzenben. A hivatalos napilap, a «China Daily» azt
is kiderítette, hogy némelyiküket
csak másfél héttel előtte értesítették indulásukról, a „helyi kormányzati szervek
rendelkezésére” hivatkoztak és visszautasítás esetén kicsapással fenyegetőztek.
A hivatalos szakszervezet elnéző
«A szakszervezeti bizottságok tagjainak zöme az igazgatóság
soraiból jön. A legfőbb szakszervezeti bizottság 188 küldötte közül 54-en
technikusok, 29-en termelési felügyelők és 105-en káderek vagy mérnökök. Ez a
bizottság a közbülső szervezetek ezrei alkotta piramis legteteje, amelyek a
termelés 15 810 csapatát fogják össze Shenzhenben (ebből 9 447 az
Apple-é). Chengduban 3 258 ilyen csapat van. Az igaz, hogy a Foxconn a
választásokat megtartja, de a jelöltek gyakran az igazgatóság által jelölt
felügyelők, káderek. Ez a helyzet nagyon gyakori Kínában ott, ahol van szakszervezet, de
ellentétes az ILO konvencióival, a kínai szakszervezeti törvénnyel, és a kollektív tárgyalások szabályozásával.
Shenzhen helyhatóság szakszervezeti szabályozása kimondja,
hogy az elnök, az alelnök és a bizottsági tagok személyét az igazgatóság
beavatkozása nélkül a szakszervezeti tagok választják. Azt is, hogy a vállalat
törvényes képviselete, igazgatója, annak helyettese, a személyzeti vezető és
családtagjaik nem foglalhatnak el a szakszervezetben elnöki, alelnöki, bizalmi
vagy pénztárosi posztot. A célja ennek a szabályozásnak az, hogy el lehessen
kerülni az érdekkonfliktusokat és biztosítani, hogy a szakszervezet valóban képviselje a tagságot. A Foxconn
igagzgatósága ugyan nem pontosan ezeket a posztokat foglalja el a
szakszervezeti bizottságokban, de annak ők a tagjai, nem a dolgozók.
A szabályozás előírja, hogy a helyi szakszervezetek szervezik a személyzet gyűléseit;
biztosítják, hogy a meghozott határozatok végrehajtásra kerüljenek;
kollektív tárgyalásokat visznek és
ellenőrzik a kollektív szerződések betartását; képviselik a tagságot
azokon a konzultációkon, ahol a dolgozók érdekei érintettek; és jelen vannak a
munkahelyi konfliktusok elrendezésében. Az biztos, hogy a Foxconn
szakszervezete saját tevékenységéről és szerepéről könyvecskét jelentet meg, de
ankétunk kimutatja, hogy a dolgozók öntudatát nem sikerült felébresztenie.»
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.