Kína-levél 376. sz. – 2012. ápr. 1.

A válság elmélyíti … a válságot. A világválság, mely a nullához közeli gazdasági növekedésben nyilvánul meg Európa bizonyos országaiban – és Európa Kína legnagyobb importőre! – még februárban 24 milliárd eurós deficitet eredményezett Kínában, 14 év óta a legnagyobbat. Politikusok és kereskedők farkasként üvöltöttek, aztán lejjebb vették a hangot és még nyugtalanságot is érezhetünk … Hová viszi mindez Kínát?

«A válság felfokozta az állampárt érdekei, a gazdaság vezérhajója és a magánszektor közötti ellentéteket. Ugyanakkor az export lassulása a társadalmi instabilitás faktoraként tűnik fel, nevezetesen a munkanélküliség emelkedése súlyosan nyom a migráns munkaerőn», írja a «Le Monde» (márc. 27.). És  a «Le Figaro» (márc. 23.) felhívja a figyelmet az országot megrázó politikai válságra: «Két évtizede a legnagyobb kínai politikai vihar, Bo Xilai bukása nem vert nagy hullámokat. A spekulációk az örökösödési harcról, a pletykák az államcsínyről az internetezőket izgatják – a játékot nyugtatni szándékozó cenzúra ellenére». S ezzel még nincs vége!

Vigyázat a politikai alapokra! A kínai miniszterelnök-helyettes, Zhang Dejiang, aki a közelmúltban lett Bo Xilai helyett a kommunista párt chongqingi vezetője, megerősítette az Acer tajvani informatikus óriáscég főnökének, hogy biztosítani fogja «a reform és nyitás politikájának folyamatosságát és stabilitását», megígérve még «a nyitás javítását» is (Xinhua hivatalos sajtóügynökség). Pontosan ezt kéri a Világbank is, amire a «Le Monde» (márc. 27.) hívja fel a figyelmet. A «Financial Times» (márc. 26.) pedig arra, «ezek a reformok bizonyos érdekeket sérthetnek, nevezetesen helyi szinteken és a köztulajdonú vállalatok szintjén».

A «The Wall Street Journal» Arvind Subramaniant, a Peterson intézet elismert közgazdászát idézi: «A jelentés kimondja, hogy reformálni kell. De azt nem mondja ki, a reform melyik pontján jön majd a politikai változás. Egymillió dolláros kérdés azt megtudni, melyik változtatásig lehet elmenni a politikai alap összeomlása nélkül. (…) Minél többet reformáltok, annál inkább támadjátok a politikai alapokat» (China Real Time, 2012. márc. 2.). A múlt év aug. 8-án a «Global Times» magyarázta, hogy «az amerikai válság Kína számára alkalmat kínál a változásokra» és az országnak «elő kell magát készítenie a fájdalmakra és a gazdasági reformmal járó rizikóra». Kinek kell előkészülnie a «fájdalmakra és kockázatra»? Bizonyosan nem a kommunista párt káderei ezreinek, hanem a dolgozóknak, parasztoknak, a fiatal és fokozottan kizsákmányolt diplomásoknak vagy azoknak, akik nem találnak munkát… A sztrájkok tovább sokszorozódnak a béremelésekért, a vállalati korrupt vezetés ellen, mely teletömi zsebeit, aztán privatizálás előtt eltűnik.

Lehet-e számítani a képviselőkre? A nép gyűlés befejezte plenáris ülését, megvitatta 60 millió «kölcsönzött» dolgozó és a munkakölcsönző ügynökségek sorsát, melyek segítségével megfosztják előbbieket társadalmi jogaiktól. 60 %-ban nem tartják tiszteletben az előírt munkaidőt, ahogyan az első «migráns» képviselő megjegyezte (a munka törvénye 44 órában határozza meg a heti munkaidőt, a kormány 40-et ajánl). A diákok részmunkáját nem bérmunkaként tartják számon a minisztériumi vélemény szerint, a MacDo és a KFC örömére. Mindezek a kérdések dolgozók millióinak életét minden nap mérgezik – még súlyosabbá téve a kizsákmányolást és lehetetlenné téve a valódi szociális védelmet.

Munkásjogok. Valószínűtlen, hogy ezek a súlyos társadalmi gondok parlamenti keretekben rendeződhetnek, mint ahogy szakszervezeti kezdeményezésre sem. Ahogyan a shanxi tartományi ACFTU kezdeményezi a dolgozók jogai és érdekei védelmét: 100 ezer vállalati szakszervezeti elnöktől kérte, közöljék telefonszámukat, ahol el lehet őket érni! (Ebben a tartományban gyártja a Foxconn is az Apple iPhone5-jét, s itt található az a Taiyuan üzem, ahol nem sokkal korábban több száz dolgozó sztrájkolt, mert az ígért béremelést az igazgatóság sosem valósította meg.)

A «Global Times» (márc. 19.) idézi ebből az ACFTU-kezdeményezés alkalmából Wang Zhengyut (a pekingi egyetem politikatudományi tanára): «Egy egészséges szervezetnél nem a vezetők telefonhívásaira számítanak, hanem a dolgozók azon jogára, hogy saját maguk választhassák saját szakszervezetüket».

Folytatódnak a sztrájkok…

Olyan országban, ahol a sztrájkjog 1982 óta nem létezik (ekkor húzták ki az alkotmányból), a dolgozók – más eszköz híján – nem nagyon tudják másként érdekeiket érvényesíteni, mint munkabeszüntetéssel. Shenzhenben a Yu Pa műanyaggyártó 1000 munkásnője lépett sztrájkba márc. 23-án egy hétre, hogy elérje az új tulajdonba került gyár legális ellentételezését.

Ugyanitt márc. 29-én a Panasonichoz tartozó, japán tulajdonú Ohm Electronics 5000 alkalmazottja függesztette fel a munkát, mivel nem utalták át számukra a prémiumot. Egy munkás erősíti meg, hogy februárban a prémiummal együtt kevesebbet keresett, mint a városi minimálbér! 12 pontból álló listát állítottak havi 200 yüanos (22 euró) béremelés és demokratikus választásokon saját küldötteik választásának követelésével. Háromnapos sztrájk után nyertek.

Guangdong tartományban, Huizhouban, a Kam játékgyár (miniatűr autók és babák) 2000 dolgozója márc. 30-án határozott a sztrájkról és sztrájkőrséget állított az üzem elé. A ki nem fizetett béreket reklamálják és a munkaidő csökkentését.

Márc. 28-án a Jinan Qingji motorkerékpárgyártó 4000 dolgozója állította le a munkát, hogy tiltakozzon az üzem delokalizációja ellen. Üzemük egy állami (katonai) vállalat, mely a tőzsdén való bevezetése alkalmával csekély tőkével magáncéggé alakult. «Ki lopta el üzemünket?», skandálták a sztrájkolók. A vezetés azonnal hátraarcot csinált: «tévedés történt» …

Márc. 27-én Guizhou tartományban egy állami repülőgépgyártónál lépett sztrájkba mintegy ezer munkás a lakhelytámogatás ki nem fizetése miatt. 3 napig blokkolták az utakat, összecsaptak a rendőrséggel is egy honkongi civilszervezet jelentése szerint. Fujianban pedig a Fujian Nanping Motor 500 munkása állította le munkáját az üzem magáncégnek való elkótyavetyélése elleni tiltakozásul: «Hová lett a vállalat alaptőkéje?», «Büntessétek meg a korrupt bűnösöket», «Adják vissza a nehéz munkával megkeresett pénzt!», olvashattuk a tüntetők plakátjain, akik a rendőrséget meghátrálásra késztetve a helyhatóság elé vonultak. A polgármesternek muszáj volt vizsgálatot ígérnie.

Március végén több szecsuáni városban is sztrájkoltak a taxisofőrök, Dongguanban pedig a buszsofőrök.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Törvényrevízió felé a munkaszerződéseket illetően?

Vajon megszületik-e még ebben az évben a munkaszerződések törvényének felülvizsgálata? Ideje lenne pedig annak a botrányos helyzetnek pontot tenni a végére, amelyben 60 millió dolgozó van kitéve az ügynökségek kénye-kedvének szociális jogaik mellőzésével. A múlt évben a kínai hetilap, a «The Economic Observer» (2011. febr. 28.) azt hitte, már bejelentheti, a hivatalos szakszervezet, az ACFTU kérésére megtörténik. Hát nem.

Ezévben az ACFTU nyugtalanítónak jelentette ki azon dolgozók számának emelkedését, akiknek muszáj a kihelyező ügynökségekhez fordulniuk munkaszerződésért, s amiatt is, hogy állami vállalatok vagy köztulajdonú intézmények is egyre inkább ezt teszik. A «The Economic Observer» (márc. 26.) szerint «a munkáltató nem fizet társadalombiztosítást és a közvetlenül felvett dolgozókénál alacsonyabb bért ad». Az Acftu kérését a népi gyűlés törvénybizottságánál benyújtotta – arról a népi gyűlésről van szó, mely éppen befejezte plenáris ülését anélkül, hogy valamit is módosított volna az ügyben.

A népi gyűléssel egyidejű politikai konzultatív konferencián Wang Xiaolong küldött lett az oktatási szakszervezet elnöke,  s megjegyezte, hogy az oktatásban is megjelentek az ilyesfajta szerződések és ezeket bizonyos egyetemeken «haladásként» minősítették. Du Liming, egy másik küldött kimutatta egy tanulmány alapján, hogy a pénzügyi szektorban a szerződések 60 %-a kihelyező ügynökségi. A gazdasági újság idéz egy ACFTU kádert, aki szerint még ebben az évben módosítják a törvényt szigorú határt szabva a kihelyező ügynökségeknek. Meglátjuk…

Titok birtoklása és állambiztonság

A Dui Hua Alapítvány (egy, a pekingi hatóságokhoz közelálló amerikai üzletember műve) megjegyzéseket fűzött a büntetőtörvénykönyv a most befejeződött parlamenti ülésszak általi módosításaihoz.

Szerinte a 2013. jan. 1-én életbe lépő új törvény jelentős előrelépés a gyanúsítottak jogvédelmében, de nem elég az államvédelmet érintő letartóztatásokat és a házi őrizetet illetően. Pontosítani kell, hogy 2008 és 2010 között több mint ezer állampolgár került ilyen ügyekbe, leginkább a szólásszabadság vagy a szervezkedési szabadság használatában …

A törvény felülvizsgálata után lehetséges lesz-e hónapokra eltüntetni az író Liu Xiaobot vagy a művész Ai Weiweit anélkül, hogy törvényi keretek közt informálnának valakit is? Nem, ha a gyanúsítottat letartóztatják, «az új törvény szerint a rendőrség köteles tájékoztatni a közeli hozzátartozókat 24 órán belül», írja a Reporters sans Frontières (Riporterek határ nélkül). «Kína meghátrál a "kényszer–eltüntetettek” törvénykezésében», írja címében a «Le Monde» (márc. 8.), minden bizonnyal Lang Sheng parlamenti jogi bizottsági alelnök nyilatkozatára támaszkodva: «Általában véve a módosítás tartalmazza az okot [kihallgatás] és a helyet [fogvatartás]». Ez volt legalábbis az eredetileg javasolt szöveg szándéka, de a Reporters sans Frontières jogosan pontosít (márc. 16.), hogy a hatóságok «nem kötelesek a fogvatartás okát és helyét közölni.». Csakugyan nem: mégiscsak le lehet tartóztatni az állampolgárt anélkül, hogy családja tudna róla, ha a gyanúsítottat «terrorizmus» vagy «állambiztonság» kereteiben hallgatják ki, hogy «a vizsgálatot ne zavarja». Ez pedig akár 37 napig is tarthat. Megítélés dolga tehát…

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Sújtólég. Liaoyang (Liaoning tartomány) egyik bányájában 5 bányász halt meg és 17-en pedig lent rekedtek márc. 22-én. A bánya biztonsági okokból bezárásra került, majd «illegálisan újranyitották» (az állami biztonsági hatóság szerint). A bányatulajdonos megszökött, miután megpróbálta eltitkolni a balesetet… (Xinhua, márc. 26.)

Csak a gazdagoknak! Shanghaj új rendszámla-kiadást vezetett be – márc. közepén egy átlagos rendszámla 58 625 yüanba (6600€ kb.), azaz hároméves minimálbérbe kerül! (Xinhua, márc.18.)