Fekete nap az oktatásban

Valamennyi oktatással kapcsolatos jogszabályt módosította tegnap az Országgyűlés kormánypárti többsége. Többek között törvénybe foglalták a diplomások röghöz kötését, de ezentúl a tandíjas hallgatók képzési szerződésébe is beleszólhat a kormány. Az államosított iskolák bezárásával zsarolhatják a kistelepüléseket, miközben a nagyobb önkormányzatok továbbra is fizethetik iskoláik közüzemi számláit és karbantartását.

2012. júl. 13. Népszava

Lecsapott a Fidesz

- Törvénybe foglalták a diplomások röghöz kötését

- A kormány dönthet a tandíjas hallgatók képzési szerződéséről

- Fizethetnek az önkormányzatok az államosított iskoláik után is

- Rendőrökkel vitetik az igazgatókhoz az iskolakerülőket

- Csak a miniszter által jóváhagyott tankönyvből taníthatnak

- Miniszteri egyetértés kell az egyházi és magániskolák vezetői kinevezéséhez

Hallgatói képzési szerződést kell kötniük az önköltséges diákoknak a felsőoktatási intézményekkel, amelynek feltételeiről a kormány rendeletben dönthet - ezzel a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által benyújtott zárószavazás előtti módosítóval fogadta el a Ház tegnap az átírt felsőoktatási törvényt. A nyári szünet előtti utolsó ülésnapra időzített módosításra eredetileg azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az állami ösztöndíjas diákokkal kötendő hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet. 

A taláros testület indoklása szerint ugyanis a szerződés - amely a végzettség megszerzése után a tanulmányi idő kétszereséig magyarországi munkavállalásra kötelezné az állami ösztöndíjjal tanult diplomásokat - érinti a foglalkozás szabad megválasztásához és a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Emiatt az Ab úgy ítélte meg, hogy a hallgatói szerződést kormányrendelet helyett törvényben kell meghatározni, de a jogszabályt tartalmilag nem kifogásolta. Ezért a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő rendeletet szinte változatlan formában átemelték a felsőoktatási törvénybe.

Az oktatási államtitkár zárószavazás előtti módosítója azonban már nem csak az ingyenesen, hanem a tandíj ellenében felsőfokú tanulmányokat folytató diákokat is érinti. Az állam és a diákok között kötendő szerződést a jövőben "hallgatói ösztöndíjszerződésnek", az intézmények és az önköltséges hallgatók közötti szerződést pedig "hallgatói képzési szerződésnek" nevezik majd. A lényeg nem a névváltoztatásban rejlik, hanem abban, hogy míg az Ab döntése szerint az ingyenesen tanuló diákok hallgatói szerződésének feltételeit csak törvényben, addig a tandíjas hallgatókkal kötött szerződést viszont kormányrendeletben is lehet szabályozni. Azaz hiába fizet valaki tandíjat, az állam feltételeket támaszthat a képzésben való részvételért cserébe. 

Lapzártánkig nem kaptunk választ az oktatási államtitkárságtól, hogy mit tartalmaz majd a hallgatói képzési szerződés, és hogy miért akarja a kormány rendeletileg szabályozni a felsőoktatási intézmények és a hallgatók közti viszonyt. 

Az államra nézve kedvezően módosította tegnap az Országgyűlés a köznevelési törvényt is. Eszerint a 3000 fő alatti lakosságszámú települések oktatási intézményeit 2013. január 1.-től teljesen államosítják, azaz az állami intézményfenntartó a központi irányítás mellett gondoskodik az iskolák működtetéséről is. Azonban a tavaly kiszivárgott, Hoffmann Rózsa által is láttamozott minisztériumi háttértanulmány alapján az államtitkárság a falusi kisiskolák tömeges bezárására, összevonására készülhet. A köznevelési törvény ugyanis csak ott engedélyezi az általános iskolák felső tagozatainak működését, ahol legalább két párhuzamos osztály van - annak ellenére, hogy a Fidesz ellenzékben még a kisiskolák fennmaradása mellett kardoskodott. 

Csak az összevonások által 633 iskola megszűnésével, 2820 pedagógus elbocsátásával és mintegy 50 gyerek másik intézménybe kerülésével számol a tervezet, amelytől 28 milliárdos költségvetési megtakarítást várnak. Tehát azzal, hogy az állam átveszi a kistelepülések iskoláit és az önkormányzatok beleegyezése nélkül dönthet azok bezárásáról, rengeteg pénzt spórolhat. A tegnapi törvénymódosítás azonban "nagyvonalúan" lehetővé teszi, hogy a kistelepülések, ha akarják, anyagilag is hozzájárulhatnak iskoláik működéséhez. Azaz burkoltan a többnyire nehéz pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok "önkéntes" áldozatvállalásától is függővé teheti az állam intézményfenntartó, hogy nem zárja be egy község iskoláját.

Egészen más a helyzet a 3000 fő feletti települések iskoláival: a törvénymódosítás szerint ezeknek csak a "fenntartását" biztosítja az állam, azaz a jogszabály szerint "a működtetővel közösen köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik". A köznevelési törvény alapján az állam biztosítja a pedagógusok bérét, ugyanakkor az önkormányzatoknak, mint "működtetőknek" kell gondoskodniuk a tulajdonukban lévő iskolák ingó- és ingatlanvagyonáról. Tehát annak ellenére, hogy az önkormányzati iskolák önálló gazdálkodása, valamint az önkormányzatok beleszólása az intézményvezetők kinevezésébe és a pedagógiai programok elfogadásába teljesen megszűnik - és az állami intézményfenntartóhoz kerül át -, a helyhatóságoknak továbbra is fizetniük kell az iskolák közüzemi számláit, a nem tanári dolgozók bérét és a karbantartások költségeit.

Nem csoda, hogy a Fidesz-frakcióban ülő polgármesterek alkotta önkormányzati lobbi egy ideig amellett kardoskodott, hogy a 3000 fős határt 5000-re emeljék, így a nagyobb települések is "megszabadulhattak" volna a nagy pénzügyi terhet jelentő iskoláiktól, hiszen az önkormányzatok helyi adóbevételei egy részének jövőre esedékes elvonása miatt képtelenek lettek volna működtetni intézményeiket. Végül kompromisszumos megoldás született: a 3000 fő feletti települések szeptember végéig dönthetnek arról, hogy az állami intézményfenntartó javára lemondhatnak iskoláik működtetéséről, ha azt az állam is indokoltnak találja.

Tegnap amúgy elfogadták a rendészeti salátatörvényt, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrök - akár testi kényszer alkalmazásával is - visszakísérjék az iskolába a 14 év alatti gyerekeket. Megszavazták továbbá a tankönyvpiac központosítását előíró jogszabályt.

Törvénytelenül működő közoktatás

Ha az önkormányzatok többsége nem vállalja az iskolák fenntartását, bedőlhet a költségvetés, mert nincs rá fedezet 2013-ban - közölte tegnap Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a pedagógus-életpályamodell bevezetésére is csak 10 milliárd forintot szánnak, holott a tanárok ígért béremeléséhez 73 milliárd forintra lenne szükség. Nincsenek meg a mindennapos testnevelés személyi és tárgyi feltételei sem. 

Továbbra sincsenek kész azok a végrehajtási rendeletek, amelyek nélkül szeptembertől nem lehet betartani az új köznevelési törvényt. Nem tudni például, ki fog dönteni a tanárok felvételéről, vagy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik a kötelező középiskolai oktatás megszűnése miatt nem kerülhetnek be egyetlen kijelölt intézménybe sem, ahol teljesíthetik tankötelezettségüket - tette hozzá.