Körkép: a világban

Olaszország. Kormányellenes tüntetések több nagyvárosban szept. 13-án a számos megszorító intézkedést tartalmazó válságkezelő program ellen. Az Alcoa (alumíniumipari leader) olasz munkásai az Iparügyi minisztérium előtt tiltakozva szept. 10-én összecsaptak a rendőrséggel, mert  a szardíniai Portovesme és Fusina üzemek bezárása nyomán  kétezer dolgozó kerül az utcára.

USA. A chicagoi közoktatás több, mint 29 ezer pedagógusa szept. 10-én lépett sztrájkba, mivel a szakszervezetek és a demokrata városvezetés közötti tárgyalások nem vezettek eredményre az utóbbi által meghirdetett «reform» ügyében. A pedagógusok tiltakoznak az oktatás privatizálása, a munkakörülmények romlása és a közoktatás csökkenő összegű költségvetése ellen. Követelik az osztálylétszámok csökkentését, a tanulói képességeket kibontakoztató képzést, több fizetést, jobb infrastruktúrát. (Kaliforniában pl. az állam a börtönök fenntartására nagyobb összeget fordít, mint a felsőoktatásra – NBC, szept. 5.)

Franciaország. Miközben Hollande népszerűsége fogy, a leggazdagabb tőkésréteg megadóztatásáról ő sem akar hallani se. Ehelyett pl. októbertől a nem családfenntartó munkanélküliek járadékát akarja havi 484 euróra csökkenteni… A CGT szakszervezeti tömörülés is az európai fiskális paktum (GPUSKK) franciországi ratifikálása ellen foglalt állást, mert «a szociális költségvetés ennél nagyobb csökkentése lehetetlen». (L’Humanité, szept. 4.)

Ausztrália. A világ leggazdagabb asszonya, Gina Rinehart úgy találja, Ausztrália túlságosan drága lett a bányászat számára. Afrika felé fordul, mert «ott akarnak is dolgozni, akár napi két dollárért is». A hölgy, egy bányabirodalom örököse, munka nélkül 598 dollárt keres – percenként!

Belgium. A Trends szept. 6-i száma írja, « bizonyos vállalatok egyáltalán nem vagy minimális összegű adót fizetnek. Nem törvénytelenül. A 2011-ben legnagyobb bevételt elérő 500 vállalat átlagosan 5,44 %-os adót fizetett ». Például hozza az AB Inbev-csoportot, mely 18,5 millárd eurónyi haszna után egy centet sem fizetett…

A volt pénzügyminiszter (most külügy-) az RTBF rádióban arról adott számot, hogy legalább 30 milliárd belga euró alszik svájci számlákon.  A fiskális amnesztia nem járt sikerrel sajnos, mondja. Hát, akkor keressük a könnyen utolérhető dolgozóknál a hiányzó milliárdokat!

Németország. 2013. jan. 1-vel a hirhedt Hartz-törvény 10 éves évfordulója. Ez a törvény «reformálta» meg a munkaerőpiacot, lehetővé téve a határozatlan időre szóló szerződések határozottra cserélését (azóta egymillióra nőtt az ilyen dolgozók száma).  A Lufthansa személyzete három sztrájkot vitt végig, hogy elérje, a cég többé nem fog munkakölcsönzőn keresztüli munkaerőt alkalmazni (Junge Welt, szept. 10.).

Nagy-Britannia. Az Európai Bizottság a Monti II nevet viselő javaslatot tett a sztrájkjog és a kollektív szerződések rendszere korlátozására, melyet a legnagyobb brit szakszervezet szept. 9-i kongresszusán világosan elutasított. A vasutasok szakszervezete ennél is tovább ment, egész Európára kiterjedő népszavazás kiírását reklamálja. (The Morning Star, szept.4.)