Ki dönt a független magyar köztársaság költségvetéséről?

A választott parlament? 

Annak kétharmados többsége? 

A kormány?

Á, dehogy!

(origo-hír)

Az Orbán-kormány várhatóan újabb megszorításokat lesz kénytelen bejelenteni, mert Brüsszel szerint felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását. A kabinetnek most napokon belül el kell döntenie, honnan szed be 150-200 milliárd forint pluszpénzt jövőre, vagy pontosan min takarít meg ekkora összeget, ha nem akar uniós pénzektől elesni.

Hivatalosan az Európai Bizottság csak november 7-én mond róla nyilvános véleményt, a brüsszeli szakértők és az IMF már átszámolta a kiigazító csomagot, kevésnek találva a kormány intézkedéstervét. Az még átment, hogy 2,2-ről 2,7 százalékra felemelték a hiánycélt, de úgy látják, a megnövelt deficitet sem lehet elérni. Ezt informálisan meg is üzenték a kormánynak.

Most azt várják a miniszterelnöktől, hogy napokon belül újabb intézkedésekkel egészítse ki a másfél héttel ezelőtt prezentált akciótervet, a lépéseket pedig a kormány hozza is nyilvánosságra. A kabinetnek 150-200 milliárd forint közötti megszorító intézkedést kell összeraknia, ennyi pluszforrást kell találnia a jövő évi büdzséhez, ha teljesíteni akarja Brüsszel igényét.

A bizottság azzal revolverezi a kabinetet, hogy beváltja az év elején lebegtetett - előbb bedobott, majd felfüggesztett - fenyegetést. A magyar államháztartási hiány nyolc éve folyamatosan az uniós küszöbértéknek számító 3 százalék felett van, emiatt vonhatnak el uniós fejlesztési forrásokat Magyarországtól. Ha a kormány nem intézkedik gyorsan és kellő mértékben, akkor decembertől befagyasztanak közösségi pénzeket.

E fenyegetés miatt állította össze a másfél héttel ezelőtti csomagot, és szerda korán reggelre rendkívüli kormányülést hívott össze Orbán Viktor az EU-tól érkezett jelzés hatására.

Brüsszelt azért sem veheti félvállról Orbán, mert ha a költségvetési deficitet nem szorítja le a nemzetközi szervezetek által is elfogadhatóan 2,7 százalékra a kormány, akkor nem sok remény marad az IMF-tárgyalások folytatására. Ha pedig egyértelművé válik a befektetők számára, hogy a tárgyalások megszakadnak, akkor nagyot eshet a forintárfolyam, és fenntarthatatlan szintre emelkedhetnek a magyar államkötvények hozamai.