A Kínai Kommunista Párt új vezetése

A KKP 18. kongresszusa nov. 14-én fejeződött be. Az új első számú vezető Xi Jinping, a következő kormányfő pedig Li Keqiang. A kompromisszum erőszakos ütközésekkel született meg az állami vállalatok külföldi tőke előtti megnyitásának hívei és az állami szektor privilégiumát védő apparátcsikok között.

A világgazdasági válság Kínát jelentősen érinti, már nem 10 %-os a növekedés, hanem csak 7 – ezzel több tízezer kínai kis- és közepes vállalat csukta be kapuit, a feldolgozó ipar pang csakúgy, mint az állami hajógyártás, építőipar, vasipar is... A «munkások világa félelmet kelt a kínai hatalomban», magyarázza egy kutató, s a «mindenütt tapasztalható sztrájkok és munkaleállások horribilis összegekbe kerülnek».

Egy amerikai szakértőt idéz a Financial Times  nov. 15-i számában: «Kétlem, hogy az új kormány képes lesz az állami vállalatok reformjában jelentős dolgokat tenni». Clinton volt elnök szakértője pedig «a piac szerepét kell erősíteni az amerikai befektetések megkönnyítése céljából például a pénzügyi szektorban, ahol az USA nagyon versenyképes». A hangsúlyt arra helyezi, hogy amerikai tőkének nehéz a bank- és pénzügyi rendszerbe beépülni, valamit a multinacionális vállalatok távol vannak a közszféra óriási piacától.