Az Európai Unió és költségvetése

 Az EU fő jövedelemforrásai:

• valamennyi ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,73%-a (az EU költségvetésének kétharmadát teszi ki) – ha  ez azonban túlzott terhet ró egyes országokra, kiigazításra kerülhet sor;
• az Unión kívülről érkező termékekre kivetett importvámok (pl. a banánon 12 %);
• az egyes uniós országok harmonizált hozzáadottérték-adójából (héa) származó jövedelem bizonyos hányada.

(Az EU további bevételi forrása az uniós alkalmazottak bére után fizetett adó, a harmadik országok részéről bizonyos uniós programokhoz való hozzájárulásként fizetett összegek, illetve az uniós szabályokat megsértő vállalkozások által fizetett pénzbírság.)

és kiadásai:

Az Európai Unió szakadozik a brüsszeli Bizottság költségvetése mentén

Nagy-Britannia az Európai Unió költségvetésének csökkentését akarja. Okt. 31-én a képviselők felkérték David Cameron miniszterelnököt, hogy a kért befagyasztáson túl fenyegessen vétóval is az EU 2014-2020 költségvetési tervezete vitájában nov. 22-23-án Brüsszelben. A tagországok között mélységes ellentétek mutatkoznak.

A Bizottság 1033 milliárd euróban határozta azt meg, azaz 5 %-os növekedéssel. Az Európai Parlament még ennél is magasabb költségvetést jelölt meg.  

De a leggazdagabb országok opponálnak. Az Egyesült Királyság nincs egyedül, a ciprusi elnökség is csökkenteni akarja a tervezetet 50 milliárddal, Németország pedig 960 milliárddal kínál kompromisszumos megoldást .

Franciaország elutasítja, hogy az EU a közös mezőgazdasági politikán (PAC) spóroljon, melynek Németországgal együtt az első számú haszonélvezője – ezt a ciprusi terv irányozza elő, mely 11 milliárd eurós kiadást akar megszüntetni, ebből  3,4 milliárd a mezőgazdaságnak szánt közvetlen segítség megkurtítása lenne. Ahogyan Olaszország és Spanyolország, igazságosabbnak ítéli, ha az Egyesült Királyságnak 1985 óta adott kompenzációs engedmény szűnne meg (3,5 milliárd 2011-ben). Dánia még messzebbre megy és semmit nem akar a gazdag országok számára fizetni. A költségvetés csökkentése várhatóan érinti a kelet-európai szegény országok fejlesztésére szánt segítséget is.

Egy európai magasrangú tisztviselő szerint „ha kudarcba fullad a megegyezés, annak a piaci bizalmat befolyásoló negatív hatása lehet”.