Kína-levél

Kína-levél 392. sz., 2013. jan. 1.

 

Viták, viták… A kínai pártvezetésben, tehát az államapparátusban itt is, ott is súlyos viták zajlanak a következményeiben igen kemény kérdésekről: hogyan lehetne megszabadulni az 1989-es Tiananmen téri leszámolás véres foltjától? Meg lehet-e reformálni vagy meg kell szüntetni a munkatáborokban átnevelés rendszerét? Hogyan lehet változtatni a belső útlevél (hukou) adminisztrációs szisztémáján, amely az állampolgárt születési helyére «szögezi» megfosztva jogaitól, ha saját hazájában máshol akarja kenyerét megkeresni, ahogy 250 millió úgynevezett migráns dolgozó esetében történik?

 

A «hukou rendszer». «Dec. 18-án a Reform és Feljesztési Bizottság jelezte, hogy a hukou-reform felgyorsult. A szándék az, hogy a kínai kormány felgyorsítsa az ország urbanizációját és előnyben részesítse a belső fogyasztást», írja a Question Chine (dec. 20.). Már 2010. márc. 1-én 13 újság egységesen, szerkesztőségi cikkben kérte a reformot. 2010-ben a miniszterelnök meg is ígérte, aztán 2012 márciusában ismét megígérte. Azóta se történt semmi. Érvelnek az elégtelen számú városi lakással, iskolával és közszolgáltatással, amelyek képtelenek lennének fogadni a migránsok hullámát. Azzal, hogy mindez túl sok pénzbe kerülne…

Guangdongban a 100 millió lakosból az összeírás szerint a migráns (vagyis az ország más részéről érkezett) dolgozók száma 36 millió. Shenzhenben, Dongguanban, Cantonban és másutt véres verejtékkel, napi 12-18 órában zsákmányolják ki őket az amerikai és európai multinacionális vállalatok. Ez a túlzott kizsákmányolás teszi Guangdongot az ország leggazdagabb tartományává. A kérdés az: az ebből származó dollármilliárdok miért csak amerikai állampapírok vásárlására, vagy afrikai befektetésekre szolgálnak  és nem pedig a jövedelem forrása, a migránsok betegségbiztosítására, nyugdíjrendszerére? Vajon az alacsony munkabérű, óriási kényszermunkás viváriumot miért csak a multik hasznának biztosítására szánják?

 

Átnevelő munkatáborok. Ez a nép terrorizálására hivatott szörnyűség minden bizonnyal falai között tart úgy 50 ezer embert – igazságügyi döntés nélkül, határtalan kizsákmányolásnak kitéve. A rendőrségnek joga van megfosztani az állampolgárt szabadságától több évig önkényesen, jogi eljárás és bírósági kontroll nélkül. Például Peng Xinzhong hunani aktivistát, aki feltárni merészelte a párt- és rendőrségi vezetők által elkövetett törvénytelenségeket Guiyang járásban, dec. 24-én két év plusz munkatáborra ítélték, mert panaszt nyújtott be amiatt, hogy 2011-ben, első egyéves büntetése alatt háromszor törték el csontjait az őrök.

 

«Az internáltak nem bűnözők. A büntetésről a helyi közbiztonsági iroda ún. «munkával átnevelésre bocsájtó bizottsága» dönt»,magyarázza Pu Zhiqiang kínai ügyvéd a «Le Monde» szept. 26-i számában. Az önkényesség totális! A Kína által is aláírt polgári és politikai jogok nemzetközi szerződés 9. cikkelye: «Senkit nem lehet kitenni önlényes letartóztatásnak vagy fogvatartásnak, senkit nem lehet megfosztani szabadságától.»

A hatalom még saját alkotmányát sem tartja be, mert annak 37-es cikkelye is kimondja: «Egyetlen állampolgárt sem tartóztathatnak le népbírósági hozzájárulás illetve ügyészségi döntés nélkül.»

 

Felhívások. Ebben az instabil egyensúlyú helyzetben – mert senki nem tudja, mit fog és akar cselekedni Xi Jinping és új vezetése  – a kommunista párt több tucat értelmiségi tagja kérte az alkotmányosság és a törvények betartását, a szólásszabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A demokratikus választások iránti követelményüket szintén formába öntötték. Xi Jinping dec. elején ezt nyilatkozta: «minden állampolgár egyenlő a törvény előtt, az emberi jogokat tiszteletben kell tartani és védelmezni, a nép kiterjesztett  jogait és szabadságát garantálni kell», (a hivatalos sajtóügynökség, a  Xinhua jelentése dec. 4-én).

Szintén biztosított mindenkit kedvenc vesszőparipájáról, a korrupcióellenes harcról.  Eközben több mint ezer jogász, akadémikus és egyéb szakember nyílt levelet intézett a kommunista párt új vezetéséhez azzal, tárják fel saját és családjuk vagyoni helyzetét (a honkongi «South China Morning Post», dec. 13.)

Bizony, egyszerű döntésnél jóval több kell, hogy a migráns dolgozók előtt megnyíljanak a „visszatartó központok”, a virágkompozícióknak, vörös szőnyegeknek és üdvözlőbeszédeknek búcsútmondás sem elég ahhoz, hogy a dolgozókat, parasztokat meggyőzzék a kommunista pártvezetés váltásával a helyzet megváltozásáról.

 

Kijutás a konfliktusokból. A társadalomtudományi Kínai Akadémia ezévi, dec. 18-án megjelent fehér könyvében elmagyarázza, hogy a konfliktusok «különbözőek és komplikáltabbak lettek», ezek okai a földek elkobzása, a lakások lerombolása, a környezetszennyezés és a munka világában bekövetkezett összeütközések. «Ezek közül soknak az a természete, hogy tovább tart és nagyobb mértékben jön létre», mondja ki.

De a lényeg inkább a tényekben van: tíz éve még letartóztatták az állami vállalatok bezárása elleni nagy demonstrációk küldötteit Liaoyangban, ma pedig a munkások választotta delegátusok a kollektív szerződéseket kezdik ki ott, ahol a vállalati elnök a párttitkár és az igazgató pedig a hivatalos szakszervezet bizalmija …

 

 

 

 

 

Kollektív tárgyalások egy állami vállalatnál

 

Egy állami kőolajcég lányvállalata, a Shaanxi Yanlian Industrial 600 munkása a kihelyező ügynökségek elleni tiltakozásképpen szüntette be a munkát követelése nyomatékaként: egyenlő munkáért egyenlő bért! A «China Labour Bulletin» (dec. 19.) hosszasan tárgyalja az ügyet. Az ún. «kisegítő» dolgozók százait értesítették, hogy december végén lejár szerződésük, holott sokan már 10 éve itt, egyhelyben dolgoztak – és új szerződést kell kötniük egyik kihelyező ügynökséggel.

Mi a különbség? Az állami vállalatok elkezdték azt a gyakorlatot, hogy munkásfelvétel esetén olyan dolgozókat foglalkoztatnak, akiknek nem kell munkahelyi garaciával szolgálni és az ezzel járó előnyöket biztosítani (társadalombiztosítás, nyugdíj, iskola, lakhatás, stb.). A reform és a versenyképesség nevében az állami munkások helyére rosszabbul fizetett „kisegítőket” vesznek fel (1700 yüanos havi bérrel a szokásos 5000 helyett, kb. 200€ a 600 helyett) és csökkentett szociális védelemmel. Egyébként ez még mindig jobb, mint amit a kihelyező ügynökség szerződése ajánl, de minthogy a versenyképesség fokozásának nincsenek határai, az állami vállalatok igyekeznek megszabadulni a szerződés kötelezettségétől megkerülve ezeket a kihelyező ügynökségeket is. (Lásd 374-es számunkban a «60 millió munkakölcsönzött munkás» tanulmányt.)

Dec. 1-én a munkások ügyvédi irodához fordulnak, amely azt tanácsolta, válasszanak küldötteket maguk közül, közös petíciót írjanak és a városi, tartományi szakszervezet kezdeményezzen kollektív tárgyalásokat ügyükben.Másnap 200 munkás fordult levélben a vállalathoz és a hivatalos szakszervezethez a tárgyalások kérésével. Egyedül a tartományi szakszervezeti szövetség nyilatkozott számukra kedvezően – másképpen szólva, a városi, a vállalati továbbra is a vállalat vezetését támogatta a kérdésben, s utóbbi dec. 11-én  kiadta az ukázt, hogy írják alá az ügynökséggel a szerződést, de még dec. 15. előtt, s megfenyegette őket, hogy bérüket nem adja ki.

Dec. 13-án a hivatalos szakszervezeti «Dolgozók lapja» főoldalán ítélte el az állami vállalat egyoldalú szerződésszegését, azt «az ország törvényeinek súlyos megsértéseként» minősítve. Ugyanez az újság közölte dec. 18-án, hogy a vállalat meghátrált, a kihelyező ügynökség a dolgozó önkéntes opciója lesz. A régen benyújtott követelés, «egyenlő munkáért egyenlő bért» került terítékre.

Nyilvánvalóan az ügy nagy port vert fel, ahogyan aláhúzza a «China Labour Bulletin» cikke. Wang Jiangsong egyetemi előadó (akinek írásait publikáltuk már a 385-ös, 386-os számainkban is) kiemeli, hogy a kollektív szerződésekhez kell fordulni a Shaanxi Yanlian Industrial munkásai által felvetett két követelés kezelésében: «Az állami vállalatok munkásakciói néha a munka világában bekövetkező konfliktusoktól különböznek és ezért ezek új kihívást tartalmaznak a szociális megoldásokban. A Laowei jogi iroda (amely a munkásokat tanácsokkal látta el) kifejtette annak a lehetőségét, hogy az állami vállalatokkal a kollektív szerződéssel révén rendezhetőek legyenek az ilyen ügyek, megkönnyítve a vezetés és a munkások párbeszédét racionális megegyezésre lehet jutni.»

 

A munkaszerződésekről szóló törvény revíziója megváltoztathatja-e a kihelyező ügynökségeket és az «egyenlő munkáért egyenlő bért» illető követeléseket? A munkaszerződésekről szóló törvény felülvizsgálata régóta a parlament előtt szerepel; azt az elvet követi, hogy az állami vállalatok közvetlenül vegyenek fel dolgozókat s ügynökségeken keresztül csak valóban időleges helyettesítéskor (max. 6 hónap) ill. a legális távollevők pótlására, tudjuk meg a hivatalos Xinhua dec. 25-i számából. «Ahhoz, hogy rendezzük a kihelyező ügynökségek alkalmazását, az alapvető, hogy az ilyenek által toborzott munkaerő bére ugyanazon munkáért ugyanannyi legyen, mint a közvetlenül a vállalat által felvetteké», jelmentette ki a parlament törvénybizottsági alelnöke («China Daily», dec. 25.). De még semmi nem történt, mivel éppen az állam fordul leginkább a kihelyező ügynökségekhez vállalatai és közszolgáltatásai révén!

 

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

Kétnapos sztrájk a hajógyárban

A JES jingjiangi hajógyára (Shanghaj é-k-i része, Jiangsu tartomány) szingapúri tulajdonba tartozik. Több mint ezren dolgoznak itt, ahol a munkások dec. 10-én beszüntették a munkát, autópályát és hidat blokkoltak, hogy elérjék 5 hónapos munkabérhátralékuk kifizetését.

A vállalat is reagált, a kihelyező ügynökségekre hivatkozott, hogy ezek azok, amelyek a szóbanforgó béreket visszatartják, pontosítva, hogy az ügynökségek azért nem fizették ki a migráns dolgozókat időben, hogy azok ne hagyhassák el posztjukat. A hatóságoknak kellett beavatkozniuk, hogy a tűzvészt eloltlsák! De a «China Labour Bulletin» (dec. 17.) szerint csak néhány «kihelyezett» dolgozó akadt, aki nem kapta meg bérét, és a szerződéssel rendelkező dolgozók követelése is ugyanez volt, csak jobban fizetett lévén és az igazgatóság által elbocsátással megfenyegetve haboztak a sztrájk előtt. «Sem a szakszervezet, sem a helyi munkaügyi iroda nem jött segítségünkre», mondta egy munkás.

 

 

Wal-Mart elbocsátja az egyik bizalmit

A Sacom, egy hongkongi jogvédő szervezet dec. 18-án azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szárnyai alá vette az előző évben különböző kereskedelmi egységekben és raktárkban megindult mozgalmat és a Wal-Mart által elbocsátott bizalmi, az 52 éves Wang Shishu ügyét.

16 éve dolgozott a Wal-Mart shenzheni kantonjában. 2006-ban választották ki munkatársai indulásra a szakszervezeti választásokon, ő kapta a legtöbb szavazatot, de az igazgatóság nem ismerte el mint bizalmit. A hivatalos szakszervezet sem… Folytatta azonban a dolgozói érdekvédelmet bér-, előléptetési és munkahelyi körülmények kérdésében. A múlt év júliusában 40 dolgozó sztrájkba kezdett a bérfejlesztési terv ellen… amely prémiumot és lakhatási hozzájárulást szüntetett meg. Ekkor 4 sztrájkoló bizalmit tartóztatott le a rendőrség, akiket aztán a Wal-Mart utcára is tett.

Júl. 16-án Wang Shishu a helyi hivatalos szakszervezet és a Wal-Mart igazgatósága együttes ülésén bemutatta a 85 alkalmazott aláírásával ellátott petíciót, ekkor vádolták meg a szabályok felrúgásával és elbocsátották. Ma pedig folytatja akcióját, száz lépés az üzlet előtt ezzel a táblával kezében: «Tiltakozás a Wal-Mart illegális elbocsátásai ellen!», vagy: «Támogassátok a bérből élők jogos követeléseit!». Hivatalosan is megtámadta elbocsátását…

  

Munkáltató börtönben a bérek visszatartása miatt

Mindennapos dolog, hogy nem valamelyik munkáltató fizeti ki a munkabéreket, különösen az építőiparban. Ez azonban 2011 májusa óta sérti a munkaszerződésekről szóló törvényt, s ugyanúgy bíróság elé kerül, mint más bűncselekmény. Így is történt Yichengben (Henan tartomány), ahol a szélhámos főnök 15 munkásának 5 hónapon keresztül nem fizetett, aztán pedig elmenekült. Egy év börtönbüntetést kapott. («China Daily», dec. 20.)

 

Sztájkolók félsikere

Foshanban egy cipőket gyártó üzemben 600 dolgozó 12 napon keresztül nem vette fel a munkát. Az ellen tiltakoztak, hogy az üzem bezárását bejelentették, de azt is, hogy a legális végkielégítést sem kapják meg. Az akcióval sikerült ennek felét mégis megkapniuk az igazgatóság ultimátuma és a rendőri felvonulás ellenére.

 

*******************************

A kínai népnek és olvasóinknak sikerekben gazdag boldog újévet kívánunk.

 

*******************************