Az Európai Unió költségvetési egyezkedése előtt

 

 

François Hollande, francia elnök az Európai Parlament előtt febr. 5-én – az Európai Tanácsnak a következő évekre szóló költségvetést meghatározó ülésének előestéjén – az EU-n belüli kohézió hallatlan fontosságáról beszélt. A kérdésben jelentős álláspontkülönbségek vannak a tagállamok vezetői között.
«Az európai érdekek veszni látszanak a nemzeti érdekekkel szemben», sajnálkozott. Két héttel korábban David Cameron bejelentette, hogy még 2017 vége előtt Nagy-Britanniában népszavazást tartanak EU-tagságukról. Megerősítve a gazdasági-politikai és versenyképességi rugalmasság értékeit támogatja, hogy a hatalom visszaszálljon a tagországokhoz: «a nemzeti parlamenteknek fontosabb és jelentősebb szerepük kell legyen».

Hollande szerint kell «egy eurózóna-kormány». Emlékeztetett, hogy hűséges híve a TCSG-nek, az új szerződésnek,  biztosította, hogy Franciaország  «teljesíti kötelezettségeit» de megjegyezte, «céljainkat hozzá kell igazítanunk a konjunktúra realitásaihoz». Az EU költségvetés kapcsán partnereit arra hívta fel, hogy túl jelentős megszorításokat ne reklamáljanak, «igaz, hogy az eurózóna válsága már jóval mögöttünk van, a konzekvenciáit régen levontuk. Most nem a piac bizalmatlansága fenyeget, hanem a népeké».

Szinte biztosan tovább csökkentik a következő hétéves uniós költségvetés összkeretét a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, a kérdés csak az, hogy mennyivel és milyen összetételben.

Az európai költségvetésnek a 2014-20-as időszakra eddig 973 milliárd euróra tervezett kerete bizonyos értesülések szerint 20 milliárd euróval lehet kevesebb, mások pedig 30 milliárdos mínuszról tudnak. A csütörtökön induló uniós csúcson az európai vezetők a következő hét év költségvetéséről egyeztetnek. Az ülésen Van RompuyEU-elnök terjeszti elő javaslatát, ami már a harmadik az alkudozások megindulása óta. A csökkentésekre főleg Németország és Nagy-Britannia ellenállása miatt volt szükség, mert mint két nagy befizető (akik többet adnak a közösbe, mint amennyit visszakapnak) semmiképp sem akarta válság idején fenntartani a magas kiadási szintet. A britek mellett a hollandok és a svédek még a novemberi csúcson 75 milliárdos lefaragást kértek. Előreláthatóan nem nyúlnak a közös agrárpolitikához és a kohéziós alaphoz, amelyek a kiadások mintegy 70 százalékát teszik ki. A legújabb lefaragások a versenyképességet illethetik, ezen belül is a hálózatfejlesztést elsősorban. Faragnának az adminisztratív kiadásokból is (a brüsszeli apparátus szakszervezetei sztrájkot helyeztek kilátásba, ha hozzányúlnak a forrásaikhoz). A kutatási és innovációs támogatásokat és a diákok külföldi utaztatását segítő Erasmus programot, úgy tűnik, nem érintik a változások. Viszont létrejöhet egy új alap, amely némileg kompenzálná a mínuszokat, 8-10 milliárd eurós kerettel egy «fiatalok foglalkoztatását javító» program indulhat.

Magyarország számára az Európai Bizottság 18,3 milliárd (körülbelül 5100 milliárd forint) eurót javasolt még tavaly a jelenleg futó hétéves ciklus 25,7 milliárdjával (7200 milliárd forint) szemben, ami közel 30 százalékos csökkenést jelentene. (Van Rompuy, az EU elnöke plusz 2 milliárdot ajánlott ősszel Magyarországnak, de a kormány nem tekinti sem érvényes, sem elfogadható ajánlatnak ezt). A kormány szerint elfogadhatatlan, hogy a legfejletlenebb tagországok 40 lemaradó régiójából 31-ben nőne a támogatás, de a maradék kilenc, ahová a magyar régiók tartoznának, veszítenének.