Rokkantnyugdíjasok megszorítása

 

Bírósághoz fordult az a rokkantnyugdíjas újságíró, aki decemberben kijelentette, kész minden méltatlan helyzetbe került rokkant nevében felgyújtani magát a Parlament előtt. Az AB szerdán döntött úgy, visszautasítja a panaszt többek között saját hatáskörének hiánya miatt. A rokkantak most a strasbourgi döntésben reménykednek, a szövetség támogatásával tizenhét magánszemély az emberi jogi bírósághoz fordult.

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége sérelmezi amiért az Alkotmánybíróság nem vizsgálta meg érdemben a rokkantnyugdíj eltörlésének alaptörvény-ellenességét, hanem formai okokra hivatkozva visszautasította a szervezet és több magánszemély által még tavaly nyáron benyújtott alkotmányjogi panaszt. A rokkantnyugdíj eltörlése súlyosan diszkriminatív intézkedés. Az alkotmányos garanciákkal védett rokkantnyugdíj helyébe 30-50 ezer forint körüli ellátások léptek, amelyek bármikor csökkenthetők vagy megvonhatók, megállapításuknál nem számít, ki mennyi ideig dolgozott és ezalatt mennyit keresett.

A munkaügyi bírósághoz fordult az az 57 éves egykori parlamenti tudósító, akinek 243 ezer forintos rokkantnyugdíját 41 ezerre csökkentették. Korábban azért volt magas az ellátása, mert magas beosztásban dolgozott, és 38,5 éves munkaviszonyt igazolt. Egy súlyos szívinfarktus után százalékolták le, szívizmának egy része elhalt. Májusban azt állapították meg róla, hogy nem rehabilitálható, így ellátásának összegén sem változtattak. Ám novemberben kapott egy újabb levelet, amely már arról szólt, hogy az állapota javult, a pénzét pedig a hatodára csökkentették.

A két határozat között egyetlen vizsgálat sem volt. Kiderült, hogy számítási hiba miatt sorolták vissza, a részegészség-károsodásra kapott pontjait rosszul adták össze. A valóságos 53 pont helyett csak 43-at számoltak. Fellebbezett, de egyelőre csak annyit ért el, hogy nem november 1-től hanem január 1-től csökkentették a pénzét. Érdemben csak akkor vizsgálják ki az esetét, ha törvénytelenség gyanúja merül fel.

Ahogy Európa többi országában is, az Európai Unió játsza a főszerepet a fogyatékosok elleni támadásban. (Franciaország: «az állam nem akar semmiféle szerepet játszani a fogyatékkal élők kezelésében, átpasszolja a pénzügyileg kivéreztetett helyi közösségekhez».) A döntéseket az állami deficit lefaragásának logikája irányítja, a fogyatékkal élőket mint terhet kezeli.

A Fidesz-kabinet bűnbaknak állította be a betegeket, és azt az célt tűzte ki, hogy 150 ezer embert visszaküldjön dolgozni. A 320 ezer rokkantból mintegy 200 ezernek kellett idő előtt felülvizsgálatra jelentkeznie, az 57 évnél fiatalabbak közül akarták kiválasztani azokat, akiket visszaküldhetnek dolgozni. Akiket az új pontozási rendszer alapján dolgozó bizottság munkára alkalmasnak ítélt, már csak rehabilitációs ellátást kaphat, ennek összege legfeljebb a minimálbér 50 százaléka lehet. Azok, akik "alkalmatlanok a munkára", rokkantsági ellátásra jogosultak. A rokkantsági ellátás összege is a mindenkori minimálbér összegéhez igazodik, a besorolások alapján annak 30-150 százaléka lehet. A minimálbér összege jelenleg bruttó 98 ezer forint. A rokkantak sok esetben "embertelen és megalázó vizsgálatokról beszéltek, és arról, hogy hónapokig nem kapnak ellátást. Az egyik beteg azt mesélte, hogy az orvos ellenőrizte, valóban használ-e betétet, és megmérte a vérnyomását. Ez alapján állapította meg, hogy az agyi infarktuson is átesett, asztmás, súlyos vizelet- és széklettartási problémával küzdő, hallókészülékkel élő, ér- szív- és izületi betegséggel élő nő rehabilitálható, vagyis dolgozhat.

Komment : Szégyen a MEOSZ beadványra válaszként az AB döntés!

Ugyan, mit is várhattunk volna az AB döntéstől? Mit is várhattunk volna attól a dr.Balsay István Alkotmánybírósági tagtól, ki maga volt az előterjesztője (Lázár Jánossal együtt) még 2011. május hóban annak az indítványnak,h ogy a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetését szorgalmazva, elsőként a korhatár alatti rokkantakat fosszák meg a társadalombiztosítási kockázatra és járulékfizetési kötelezettségre épülő rokkantsági nyugdíjuktól!? Hát, ha erre senki sem horkan fel, akkor ebben az országban, itt nagyon nagy bajok vannak az empátiával!?? Morális szégyene ez az egész AB döntés a magyar törvénykezésnek és az alkotmányosságnak!