Dolgozók és Népek Nemzetközi
Egyetértése
114.sz.
(483) –2013. márc. 1.
“Ez az Európai Unió elutasítása, és egész Európa, nem
csak Olaszország részéről”
(egy tévés
újságíró a választások estéjén)
A febr. 24-25-i
választások földrengésszerű hatása a politikai instabilitás útját nyitotta meg.
Kétségtelenül, akármilyen formát is ölt, a szavazás mindenekelőtt az EU és
trojkájának, annak az utóbbi időkben Olaszországra mért politikájának totális
elutasítását jelenti.
Bersani
Demokrata Pártja kis előnyhöz jutott a képviselőházban, Berlusconi jobboldala
egy kicsihez a Szenátusban, Monti pedig tökéletes kudarcot vallott. Montit, aki
most 10 %-ot kapott (az összes választó 6 %-át), az EU állította a kormány
élére 2011 novemberétől, de Bersani és Berlusconi is támogatta a trojka
diktátumainak végrehajtásában.
Az
olasz dolgozók kimondták: elegük van Monti politikájából, aki a
munkatörvénykönyvet «megreformálta», annak 18. cikkelyét megszüntetve lehetővé
tette az elbocsátásokat, s a családok 30 %-át a szegénységi küszöb alá nyomta.
A
távolmaradás 5 %-kal nőtt
Az
elutasítás megmutatkozik a távolmaradás, az érvénytelen szavazatok számának
növekedésében is, a Demokrata Párt és a PdL (Szabadság Népe) 2008-hoz viszonyított
milliós szavazatvesztésében.
A Beppe
Grillo vezette «Ötcsillagos mozgalom» listája, amely az összes párt és
szakszervezet elvetésére alapozta kampányát, közel 25 %-ot kapott. A korrupció
ellen lépett fel és egyáltalán nem egyértelműen: elutasította az eurót, de az
EU-ban maradást nem. Meg tudta szerezni azok egy részének szavazatát, akik az
összes bal- és jobboldali párt által támogatott szigorítás ellen foglalnak
állást.
De ki
kell mondani, hogy ez a «mozgalom» tökéletesen ellentétes a munkásosztály
érdekeivel. A szakszervezetek és a pártok ellen ellen fordul, nem csak a
korrupt vezetők ellen, mert a munkásosztály és a politikai demokrácia összes
formáját meg akarja szüntetni. Listája tagjai már a választások napján azt
nyilatkozták, hogy kevesebb képviselőt, a Szenátus megszüntetését, a
közkiadások csökkentését részesítik előnyben – és akárkivel képesek összefogni
ennek érdekében!
Az
európai tőzsdék előbb nagy megkönnyebbüléssel fogadták a szavazóurnáktól
távozók első közvéleménykutatásait, melyek a Demokrata Párt tiszta többségére
utaltak. A PD a Monti által elkezdett refomok folytatása mellett kötetezte el
magát. De az esti eredményeket a tőzsdék jelentős eséssel honorálták
nyilvánvalóvá téve, hogy a kialakult helyzetben nagyon nehéz azt a stabil
kormányt létrehozni, amely képes a trojka programjait megvalósítani: vagyis 50
milliárdnyi költségvetési plusz megszorítást az elkövetkezendő 20 évben.
Az
európai biztos Olli Rehn már a választások előtt deklarálta: «Alapvető a
közkiadásdeficit stratégiájának megtartása», Barack Obama pedig «Olaszország
stabilitásának fenntartását» sürgette.
Az
olasz napilapok az eredményeket kommentálva nyugtalankodnak: «Sokk, bénultság,
ki kell találni egy új Montit, egy új technokrata kormányt.»
De a
politikai instabilitás először is a dolgozói ellenállás eredménye és ebben az
értelemben nem tudná legyőzni az sem, ha «gondviselő államférfit» találnának.
A
választások eredménye tehát ellentmondásos. Vitathatatlan, hogy deformált módon
ugyan, de a dolgozók és a lakosság kifejezte, hogy nem hagyja elveszni
vívmányait, közszolgáltatásait, az országos munkaszerződéseket, a nyugdíjakat,
stb. – s ez vezetett korábban Berlusconi, majd Monti bukásához. De a másik
oldalról pedig semmilyen, a munkásosztály érdekeinek megfelelő, azonnali
politikai megoldás nem kínálkozik. A pártok és koalíciók biztosan olyan kormány
felállításával próbálkoznak, amely folytatja Monti és az Európai Unió
politikáját.
Milyen
politikai képviseletet a munkásosztály számára?
A
feladat itt is az a küzdelem, amelyet a munkásmozgalom, az olasz
szakszervezetek függetlenségéért kell megvívni az EU-val, a trojkával szemben,
melynek elutasítása a függetlenség leglényegesebb pontja.
A
trojka diktatúrája elleni tarragonai tanácskozásra való előkészületeink során
már felmerültek ezek a kérdések. De még egy dolog megkerülhetetlenné vált: hol
van a munkásosztály politikai képviselete, hol van a független politikai
megoldás, hogy a számunkra kijelölt katasztrófát elkerülhessük?
Lorenzo Varaldo
Lorenzo Varaldo
Görögország
Levelezőnk
Febr. 20-án ismét sztrájk a trojka
memorandumainak visszavonásáért
A
GSEE és az ADEDY szakszervezeti tömörülések felhívására többszázezren
válaszoltak és sztrájkoltak, tüntettek márc. 20-án újból a trojka 3 éve tartó
memorandumai (szigorítási programjai) elutasítását kifejezve és az egymást
követő kormányok ellen, amelyek ezeket megvalósítják.
Az
akciónap, amelynek a szakszervezeti szövetségek (többségében a «szocialista»
Pasokhoz fűződő) vezetése rutinszerű jelleget akart adni, mégis különleges
körülmények között zajlott. Aznap a szomszédos Bulgáriában a dolgozók elzavarták
a maffiózó privatizátort, Boriszovot, előző nap Athénban a görög kormány
François Hollande-ot fogadta, aki támogatását hozta a memorandum
megvalósításához és számos szektor (athéni metró, buszsofőrök, kórházi
dolgozók) sztrájkokkal fejezte ki ragaszkodását a kollektív szerződésekhez és
tiltakozik a sztrájkolókkal szembeni megtorlás ellen.
Az
Európai Bizottság biztosa, Olli Rehn tudatában annak, hogy a kormány hajszálon
függ, cáfolta az «alaptalan szóbeszédet», miszerint Brüsszel kérése lenne 25
ezer tisztviselő azonnali elküldése.
Vidéken
a parasztság, amelyet szó szerint fojtogat az üzemanyagárak megugrása,
úttorlaszokkal tiltakozik. A Syriza parlamenti csoportja vezetőjéhez szegezte
kérdését egyikőjük: «Mit mondjak a többieknek? Görögország belépése óta az Unió
tönkretett bennünket. Amikor még apám dolgozott a földjén, évi 70 ezer eurót
termelt ki. Ma meg azt se tudjuk, miből tankoljuk fel a traktort! Elegünk van.
Ezrek mentek tönkre. Mit mondhatok a többieknek?»
Minden
társadalmi rétegnek elege van a kormányból, amely csak a trojkát és
memorandumait képviseli. Febr. 20-án ez ki is fejeződött. A GSEE vezetője
szintén kimondta: «Addig folytatjuk a harcot, amíg ez a politika érvényben
van.»
De
hogyan?
A
dolgozók közül sokat teszik fel a kérdés: így, havi egy sztrájknappal
eredményes lehet ez a stratégia?
Írország
Interjú
Thomas Pringle, az Ír Köztársaság
független képviselője
Az ország északi
részéről származó Thomas Pringle a parlamentben - Dáil Eireann - függetlenként
lett képviselő. Nemrégen nyújott be az Európai Bírósághoz panaszt az Európai
Stabilitási Mechanizmus törvényességét illetően.
Arról
beszél most, mi indította a tarragonai munkástalálkozóhoz. csatlakozásra
2010
vége óta Írországban a trojka csinálja a törvényt a talpraállítás programján
keresztül. A kormány közreműködésével, ideértve a Labour Partyt is, a trojka
követeli a pénzügyi kiigazítást, amely a szociális hálót, az egészségügyi
rendszert és azok jövedelmét támadja, akik a legrosszabbul fizetettek az
országban. Még csak nem is a gazdaság fellendítéséről vagy annak
megpróbálásáról van szó a hatóságok számára… Következménye, hogy 80 ezer fiatal
emigrál évente, 450 ezer dolgozó munkanélküli, egy év óta eléri a 60 %-ot.
A
talpraállítás programja 64 milliárd euró átutalását irányozza elő a bankok
számára. Még benne vagyunk az ingatlanhiteli válságban, több mint 120 ezer
lakás esetében több mint 3 hónapja nem tudják törleszteni a kölcsönt. Ez még
inkább fojtogatja a gazdaságot, csökkenti a megrendeléseket.
A
kormány vitális területeken is folytatja a privatizációs politikát, az
energiaszektorban, erdőgazdálkodásban eladja az állami cégeket, amelyek pedig,
ha megmaradnának a társadalom közszolgáltatási részeként, hozzájárulhatnának a
fellendüléshez.
Febr.
9-én végül az ír szakszervezetek tüntetést hirdettek az adósság következményei
ellen. A szigorítások és a banki adósságok ellen százezren tüntettek. De én azt
gondolom, a felhívás ténylegesen a Labor party védelmére szolgált, amelyhez a
szakszervezetek többsége tartozik.
A
tüntetések előtt két nappal a kormány bejelentett egy egyezséget az Európai
Központi Bankkal arról, hogy adósságot elviselhetővvé tegye. A volt Anglo-Irish
Bank – melyet az ír nemzeti bank «fizetési meghagyásként» finaszíroz 2010 óta
és az adófizetőknek 3,1 milliárdjába került évente –szélhámosok gyülekezete,
amelyről az EU azt állította, csődje lehetetlen. Az egyezmény a fizetséget
államadóssággá alakítja, a nemzeti bankra bízza és meghosszabbbítja
visszafizetési határidejét 34-ről 40 évre. Ha az Európai Központi Bank megadja
a hosszú időre szóló kötvényre szóló engedélyt, lehetséges, hogy deficitünk évi
egy milliárddal csökken.
Hogy mi
az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szerepe ebben? 2012 júniusában a
Tanács pontosította a banki és állami adósságok elválasztását. Az Anglo-Irish
adósságával kapcsolatban világos a banki adósság államadóssággá változtatása a
febr. 7-én született egyezségben. Az EKB deklarálta, hogy ha az ESM feltőkésíti
az európai bankokat, az államoknak garanciát kell vállalniuk. Akkor ez nem
államadósság mégis? Az ESM-et azért hozták létre, hogy a pénzügyi rendszernek
és a bankoknak nyújtson védelmet, nem pedig az állampolgároknak. A végén még az
ír bankok megmentése lesz a követendő norma egész Európában!
Az
Írországi Népi Mozgalom képviselteti magát Tarragonában, és azt gondolom, ez
nagyon fontos. Ez olyan válság, amely egész Európát érinti, és az európai népek
szolidaritása alapvető ahhoz, hogy a hatalmat a népek szolgálatára
kényszerítsük rá, nem pedig a bankokéra. Nem számíthatunk kormányainkra, csak
egy európai szintű mozgalom tudja megváltoztatni ezt az irányt.
JP. Barrois
JP. Barrois
LA REUNION
Egy hete a fiatalok valóságos felkelése zaljik a szigeten
“Nou
vé un travay, un vré salèr pou nout dinité !”
(Munkát akarunk, valódi béreket, tisztes
életet!)
Réunioni
Trockista Csoport (GTR)
Támogatjuk
a fiatalság mozgalmát. A polgármesterek szövetsége, képviselők javasolják a
munkaszerződések egy évre emelését. De a munkáltatók minden akarnak, hogy La
Réunion egyetlen szabadzóna legyen a még nagyobb profit elérésére. A gyarmati
rendszer nem kínál megoldást!
Max
Banon, a CGTR szakszervezeti tömörülés végrehajtóbizottsági tagja
A
fiatalok 60 %-ának nincs munkája, hogyan ne lenne robbanékony a helyzet! A
rendszer végére jutottunk. Nem a személyek cseréje kell, hanem a rendszeré!
Lorganizasion
Popilèr po Libèr nout Péi (LPLP, Országunk Felszabadítási Népi Szervezete)
Nincs
más megoldás, mint az utcákra menni, munkát követelni. 67 éves gyarmati
történelmünkban a gyarmatosítók és helyi kiszolgálóik nyomorba döntöttek
bennünket, a fiataloknak csak az elmenekülés maradt innen. A hathavi
szerződések nem jelentenek megoldást. A fiatalságnak szerveződni kell, saját
sorsát saját kezébe venni.
Réunioni
Kommunista Párt (PCR)
«Azonnali
intézkedésként javasoljuk, hogy 2013-ban legalább a 2012-es munkahelyi kvótákat
biztosítsa az állam (…).
Töröljék
el az önkormányzati és egyesületi, a vállalatoknál államilag garantált
munkahelyek terheit.
Nyíljon
széleskörű konzultáció a munkáltatókkal, szakszervezetekkel, stb.
GUADELOUPE
A
gyarmati hatalom és képviselete az «intézményes fejlődés» és egyéb badarság
jegyében megsokszorozza «kongresszusait»; a trojka zsoldosai a francia népet
teszik tönkre és a közszolgáltatásokat a «területi reform» ürügyén, miközben
folytatják háborújukat Maliban; bizonyos szervezetek, amelyek úgymond a
dolgozók és a nép oldalán állnak, azt akarják elhitetni velünk, hogy nemzeti
szuverenitásunk útjára léptünk; eközben pedig folytatódik szakszervezeti
vezetőink üldözése legális tevékenységükben, és a 2009. márc. 9-i
Bino-egyezmények teljesítése még mindig várat magára.
A
dolgozók, a parasztság, a fiatalok gazdasági és szociális követelései szorosan
kapcsolódnak a függetlenségért vívott harchoz és szükségszerűen a termelés
magántulajdonán alapuló társadalommal való leszámoláshoz. Bármilyen «széles
autonómia» adna-e lehetőséget minderre? Mi azt mondjuk tapasztalataink alapján,
nem. A szakítás a gyarmatosító országgal elkerülhetetlen. Ugyanakkor felmerül a
Karib-térség népeinek szabad szövetsége kérdése, nemzeteinek uniója – az ehhez
csatlakozás körülményeinek meghatározása azonban egyedül a guadeloupe-i nép
joga. A 2009-es nagy általános sztrájk idején merült fel az alkotmányozó
nemzetgyűlés gondolata, melyben egy platformon találkoztak a szociális
munkáskövetelések, a demokratikus és nemzeti követelések. Ez alapján folytatunk
párbeszédet, kínálunk terepet, eszközöket.
Viktő
Viktő
HAITI
Lawond a Travayè é Pèp an Karayib’la - Karibi dolgozók és népek szövetsége - Association
for Workers and Peoples of the Caribbean - Asociación de los Trabajadores y de los
Pueblos del Caribe
A
dolgozói jogokat védő szervezetekhez
Karibi
és amerikai társainkhoz
A
Megtorlás Elleni Nemzetközi Bizottsághoz
Ismét
hozzátok kell fordulnunk a szolidaritás nevében, a haiti dolgozókat újból
szakszervezetellenes megtorlás éri.
Megköszönjük
eddigi lépéseiteket, támogatásotokat abban a harcban, amellyel sikerült az
elbocsátott szakszervezeti felelősöket a szabadzónákba visszaintegrálni.
Akcióitok a haiti nép mobilizációjával együtt meghátrálásra késztette a
munkáltatókat, ha nem is mindenkit vettek vissza. Ma ismét jelzéseket kaptunk,
szakszervezetek és aktivisták a megtorlás áldozatai. Mindez a haiti
munkatörvénykönyvet, az ILO 87. és 98. konvencióját sérti.
A
nemzetközi munkásszolidaritás, a demokrácia, Haiti népének jogai nevében, a
szakszervezetek védelme érdekében fordulunk hozzátok.
Testvéri
üdvözlettel:
Guadeloupe, 2013.febr.25.
Robert
Fabert (atpc-caraibe@orange.fr)
Tiltakozás küldése:
-
Au Président de la République
d’Haïti, M. Martelly (Haiti Köztárság
elnökéhez)
Postacím:
Palais national, avenue de la République Champs de Mars, Port-au-Prince, Haïti.
-
Au Ministère des Affaires sociales, Madame Marie-France Mondésir, Directrice du
travail (szociális ügyek minisztériuma, munkaügyi igazgató)
Postacím:
Avenue Charles Summer, Port-au-Prince, Haïti.
Henri-Claude
Muller,Poitevien, CTMO-HOt, représentant du Premier ministre (miniszterelnökségi képviselet)
Entente internationale des travailleurs et des
peuples
87, rue du
Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
Tél : (33 1) 48
01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com
Directeur
de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du
Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738 Edité par “Les
Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.