Bagdad 10 évvel később… egy fotóriporter meséli

 

 

Bagdad 10 évvel ezelőtt került az amerikai hadsereg kezére. Bruno Stevens belga fotóriporter jelen volt, majd most visszatért ugyanoda.

 

«Rengeteg volt a civil áldozat. A helyi lakosság ambivales érzésekkel szemlélt bennünket újságírókat, de tudták, hogy az ő oldalukon állunk, mert nem fegyverrel mentünk oda, s bennünket is, ahogy őket is, megölhettek a bombák. Meg kellett mutatnunk a világnak ezt a háborút, a hazugságot, miszerint Szaddam Husszein tömegfegyverekkel rendelkezett volna.  

10 év múlva azért tértem vissza, hogy találkozzam az ott megismert emberekkel, megtudjam, mi történt velük azóta, hogyan élnek. Több mint 20 ismerőssel sikerült találkoznom. Pl. azzal az emberrel, aki akkor egy 50 áldozatot követelő bombázás után koporsót szállított. Még mindig emlékezett a meghaltak nevére … Egy akkor 6 éves kisfiú viszont elfelejtett. Azt mondta, sok háborús eseményt élt meg. Aztán volt egy akkor 14 éves fiú. A szunnita negyedben él, nagyon jól emlékezett rám, ahogy a harcok alatt utána futva fényképeztem. Ma nincs munkája, de zenész lett, esküvőkön szokott muzsikálni, evvel keres egy kis pénzt a megélhetéséhez.  

Irakban minden megváltozott Szaddam halála óta. Katasztrófa. Annak idején is elszigelt volt az ország a nemzetközi szankciók miatt, és most is így áll a dolog. Az energiaszektorban és biztonságban együttműködő külföldiek itt vannak, de a mindennapi élet teljesen felfordult képet mutat. Szaddam szörnyű diktátor volt, de alatta az ország, az infrastruktúra, az iskolák, kórházak működtek. Ma pedig az egész olyan, mint egy kupleráj. Bagdadban van egy tucat check points, ezek tökéletesen hatástalanok, de a forgalmat kaotikussá teszik, s a mindennapos erőszakot, emberrablásokat, robbantásokat, gyilkosságokat sem előzik meg. A háború több évtizeddel visszavetette az országot…

(Vif l’Express)