Belgium: «Bizonyos kor felett a
béreket maximálni kell»
Belgiumban egy átlagos munkaóra ára 37,2 euró (vigyázat! ez nem
a bér!). Németországban, ahol már csökkentették a munkaerő árát, 30,4 euró. Hollandiában
és Franciaaországban 32 és 34,2 euró. Az EU politikájának megfelelően a
versenyképesség fokozása nevében a munkaerő
árának lenyomása minden tagországnak «kötelessége». Belgium esetében pedig évek
óta támadja a bérek automatikus indexálása rendszerét.
Eric De Keuleneer, a Solvay Brussels Schools tanára, közgazdász is ezt a tendenciát támogatja: «A kollektív szerződések és a gazdasági szektor sajátosságai szerint minden évben 1-2 %-os automatikus béremelés történik. a dolgozó túl drága lesz45-50 éves korától, pedig a kor nem feltétlen jár együtt azzal, hogy produktivitása is nő. A társadalmi terhek pedig nemzetközi
szinten csökkentik versenyképességünket, és a fekete- és szürkegazdaságot erősítik.»
Konkrétan Eric De Keuleneer azt javasolja, egy bizonyos kortól a
bér már ne növekedhessék. A szakszervezetek persze nem fogják hagyni, de a munkáltatók
egészen biztosan támogatják majd – ha ragaszkodnak is a «képzelt kamat» nyújtotta
fiskális előnyökhöz, nem mennek el szótlanul egy újabb «ajándék» mellett … Javaslata robbanóelegy lehet a szociális
partnerek tárgyalásain …
Franciaország:
tengerészsztrájk a deregularizáció ellen
A tengerészek CGT szakszervezete
szólított munkabeszüntetésre a nemzetgyűlési törvénytervezeti vita napján,
melyet a Szenátus már elfogadott. A szakszervezet «ultraliberális tengerészeti politikának» bélyegzi. «Többezer munkahelyről van szó, sőt,
foglalkozásunk jövője, a tengerészet léte forog kockán».
Az Európai Unió direktívájának
törvénybe foglalásáról van szó, amely alapján az idegen felségjelű tengeri szállítást,
még ha francia területen is működik, a kollektív szerződések nem érintik. Természetesen
ez a tőkés versenyben hátrányos helyzetet jelent, Marseille és Korzika között máris
olasz, görög hajókat akar használni az SNCM közlekedési vállalat.
A hajózásban is úgy működik, mint az adóparadicsomok, az offshore: olyan
államokban jegyzik be a hajót, ahol kisebb az adó, és a munkaügyi törvényeket
nem kell betartani.
A rendszert az Lisszaboni szerződés és a «Bolkestein-direktíva» vezette be. 2012
novemberében már 300 ezer olyan «kihelyezett» dolgozót foglalkoztattak az uniós országok
vállalatai Franciaországban, akikre nem vonatkoznak a francia munkaügyi és
szociális törvények.
Görögország: offshore-vállalatokat
közpénzek elsikkasztásával gyanusítanak
Az Ana görög sajtóügynökség közölte, hogy az igazságügyi miniszter
kérésére a pénzügyi visszaélésekkel megbízott ügyész foglalkozzon az állami szubvenciók, közöttük az európai támogatási
alapok offshore–cégeknek jutattásával. E vállalkozásokat «csalással, pénzek kimentésével és
pénzmosással » gyanusítják, mivel nem fizetnek adót az országban, de állami támogatást élveznek, s gyakran hamis számlákkal operálnak. Pl. egy görög vállalat 79 millió eurós állami szubvenciót kapott, egy Man-szigeti cég 174 milliót számlázott számára, a vásárlás azonban csak 4 millióba került Spanyolországban.
Az egészségügy területét, úgy tűnik, különösen nagyszámban
érinti.
A botrány a trojka-képviselet bejelentésének
másnapján tört ki, mikor is az közölte megegyezését
a görög kománnyal a «gazdaság felegyenesítésének költségvetési és gazdasági
intézkedéseiről». Közöttük szerepel a közszférában ezévben 4 ezer munkahely
megszüntetése, jövőre 11 ezer. Az
egyezség lehetővé teszi a múlt év vége óta várt kölcsön 2,8 milliárdos
részletének átutalását a görög hatóságok számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.