Így változik az életünk júliustól

 

Nyugdíjasok

Az év elejétől már nem vehető státusba 62 éven felüli közalkalmazott vagy köztisztviselő, és július 1-jétől elvileg el kell bocsátani azokat, akik nyugdíjat is felvesznek. Több száz dolgozót kell elküldeni a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemekről az új nyugdíjazási szabályok miatt. Míg a technikai dolgozóknak, a könyvtárosoknak, az adminisztrátoroknak nincs választási lehetőségük, az idős oktatóknak április végéig kellett választaniuk a nyugdíj és a fizetés között.

A Szegedi Tudományegyetemen körülbelül 200, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 90, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen összesen 109 nyugdíjas korú oktató és kutató dolgozik, közülük 78-an igényeltek nyugdíjat, tehát a választási kényszer csak őket érintette. Az általános és középiskolákban is súlyos pedagógushiány alakulhat ki, elsősorban a természettudományos tantárgyaknál. A rendelkezés alól csak az egészségügyiek "lóghatnak" ki: akikről a munkáltató úgy ítéli meg, hogy munkájuk nélkülözhetetlen, azok továbbfoglalkoztatási kérelmet nyújthattak be.

Közbeszerzés

Nem múlhat el törvénykezési félév, hogy a parlament legalább egyszer ne módosítsa a közbeszerzési törvényt. A lépés a nyilvánosság korlátozását jelenti. 2011-ben tette lehetővé az Orbán-kormány, hogy a közpénzt költő ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég legalább három, tetszése szerinti ajánlattevőnek felhívást küldeni − ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot.

A közbeszerzés alóli mentesség köre bővült, így nem kell ezentúl közbeszerzést lebonyolítani a postai szolgáltató beszerzéseire, a hitel és pénzkölcsön, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás (fizetési számlavezetés, pénzforgalmi szolgáltatások) beszerzésére, továbbá a kulturális javak (műkincsek, leletek, álló- és mozgóképek) körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére.

Önkormányzatok

A stabilitási törvény értelmében engedélyköteles ügyletet csak olyan önkormányzat köthet, amely az iparűzési adót vagy a helyiadó-törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. A felhalmozott működési hitelek átalakíthatók egyszeri futamidő-hosszabbítással vagy szerződésmódosítással. Így a deficitek finanszírozására szolgáló működési hiteleket az önkormányzatok hosszú lejáratú hitelekké alakíthatják. A jogszabály korábban is szigorú feltételekhez kötötte a települési helyhatóságok hitelfelvételét, ez azonban nem bizonyult elegendőnek: a korábbi ügyletek törlesztésére szánt bevételeket ugyanis szabadon lehetett felhasználni.