Kína-levél

Kína-levél 402.sz., 2013.jún.1.

 

 

Emberölés! Azt gondolni, hogy a munkahelyi katasztrófák – kivéve a bányákat – Kínában a múlt részei,  sajna nem így van: robbanás és azt követő tűzvész egy baromfi-telepen északon jún. 3-án reggel hat órakor, mikor számos vészkijárat zárva volt még! A 400 dolgozóból 120-an vesztették életüket. A hivatalos 120 Xinhua sajtóügynökség beismerte az evakuációs lehetőség hiányait és a nem megfelelő munkaügyi felügyeletet.

A vészkijáratok «nem léteztek vagy blokkolva voltak, az áldozatok tehát nem baleset, hanem “gyilkosság” áldozatai», írja az AMRC, a munkásjogok hongkongi védője. Ugyanez történt 87 fiatal játékgyári munkással a shenzheni Zhiliben 20 éve, be voltak zárva egy lángokban álló épületbe, másik 189 játékgyári munkás pedig Thaiföldön, Kaderben.

 

A munkás túl sokba kerül! Miért kell az ajtókat lezárni? Az érv mindig ugyanaz, megakadályozni a lopást! Gondoljátok el hát, hogy a sokmillió csibét neveltető és sokmillió grillezni való csirkét eladó («New York Times», jún. 3.), de magántulajdonosnak és igazgatóinak (már letartóztatásban vannak) nincs idejük, se pénzük a munkabiztonságra, hogy a szomszéd falvakból sovány fizetségéért érkező fiatal nőket védjék.

A refrén mindig ugyanaz, a munkaerő árának csökkentése. A bangladeshi összeomlott épületek esetében, amelyek 1200 textilmunkást temettek maguk alá csakúgy, mint a kevésbé köztudott kambodzsai esetben a múlt hónapban. Ide kerül a textilipar, mivel a kínai munkaerő túl drága lett…

 

Foxconn és a csalás. Az elektronika tajvani milliárdosának birodalma 1,2 millió kínai munkással, mintegy jó tucat óriásvállalattal szintén a béreken rágódik. A honkongi Sacom felmérése szeint nemcsak a munkások nem keresnek akkora bért, mint amekkorát az igazgatás hivatalosan hirdet (bázisfizetés 2200 yüan, vagyis 260€), hanem ezen túl prémiumokat is megszüntettek, pl. az étkezésit. A bérből fizetettek mindössze 30 %-a éri el a 2200 yüanos alapbért, 48 % csak 1800-at. Sokan mondják, hogy nehéz a hónapvége, mivel a túlórák is lecsökkentek.

Akkor a Foxconn hivatalos szakszervezete, az ACFTU vajon béremelést követel? Ugyan már, kérem! Egy beszédében elnöke azt mondja «a bázisfizetést tartható 1500 és 1600 yüan között, csak a munkaügyi törvényeket tartsa be a Foxconn»! Meg kell jegyezni, 2012 jan. 1-től a shenzeni minimálbér 1500 yüan… Nem csodálni, hogy a kikérdezettek azt gondolják, a szakszervezet semmit sem ér a bérharcban …

 

És a szakszervezeti választások? A múlt februárban szenzációt keltő módon a Foxconn bejelentette, hogy július előtt demokratikus választásokat tartanak. Minden készen áll Gu Cheng helyi szakszervezeti vezető szerint Shenzhenben, ahol a legnagyobb Foxconn üzem található: «Minden szakasz, minden részlet az ország törvényeinek megfelelően kidolgozásra került».

Valójában azonban semmi nem történt a részleges választáson kívül. De beszélhetünk-e demokratikus választásról, ha a munkások 90 %-a sosem hallott a szakszervezeti választásról? Anita Chan kutatónak igaza van: «A Foxconn nem az első, amely Kínában ún. “demokratikus választásokat” szervez. A médiumok nagy garral rávetik magukat, de sehová nem vezetnek. Mindez csak marketingfogás.»

 

A kormány a magánszféra felé… Pedig a dolgozóknak nagy szükségük lenne az e névre méltó szakszervezetre, hogy érdekeiket védje a nem túl fényes helyzetben: a feldolgozóipari termelés májusban ismét csökkent, az IMF felülbírálta előrejelzését a fejlődés üteméről azt 8 % alatt meghatározva. Sok közgazdász állítja, hogy e küszöb alatt nem lesz elég munkahelyteremtés, holott júliusban 7 millió frissdiplomás érkezik az egyetemekről a munkaerőpiacra.

A miniszterelnök, Li Keqiang egy május 13-i sajtókonferencián nyugtalankodásának adott hangot a gazdasági aktivitás csökkenése miatt és kijelentette, hogy ezen diplomások számára munkát találni «fontos feladat». Aztán azt mondta, hogy az év visszalévő részében «kormánybefektetésekre» nem nagyon kell számítani, inkább a «piaci mechanizmusra». Világos, próbáljatok inkább a Foxconn-nál munkába állni (a dolgozók 50%-ának érettséginél magasabb végzettsége van), vagy a kis- és közepes vállalatoknál minimálbéren, mint az állami cégeknél, ahol jobban lehet keresni, s még létezik a társadalombiztosítás…

 

Mindez nyugtalanítja a nemzetközi üzleti napilapot, a «Financial Times»-t. Május 15-én figyelmeztet, hogy  «az egyetemisták elégedetlensége mindig is nagyhatalom volt a modern kori Kína történetében, 1919-ben, majd 1966-1976 között a kulturális forradalom alatt és 1989-ben a Tienanmen téren óriási szociális mozgalmakhoz vezetett». Láttuk is a fiatal tibeti diplomásokat Gansu tartományban munkát és stabil állást reklamálni… «A helyi munkanélküli diplomásoknak megfelelő állások nincsenek», írták egy molinóra a helyi hatóságok figyelmébe ajánlva.

 

 

Tragédia:

Több mint 120 halott!

 

 

Az Asia Monitor Resource Center honkongi munkásjogvédő szervezet nyilatkozata jún. 4-én, a tragédia másnapján

 

Az Asia Monitor Resource Center (AMRC) elszörnyedve vette tudomásul a Jilin tartományban található baromfinevelő telep dolgozóinak borzalmas halálát. 122-en meghaltak, mások megsebesültek. Ez lett a legsúlyosabb ilyen jellegű katasztrófa, mert még a 20 évvel ezelőtti 87 shenzeni munkás halálát okozó tragédia méreteit is meghaladja. Keserűen kell konstatálnunk, hogy a valóság felülmúlta a logikát, a munkahely ismét halálos csapdává lett, a dolgozókat ismét méltatlanul kezelik. A hasonló pakisztáni, bangladeshi balesetek kapcsán sokat beszéltek Kína e területen való fejlődéséről, a jilini tűzeset azonban meegmutatja, hogy az intézkedések alkalmazásával gond van. Az AMRC kifejezve együttérzését az áldozatokkal és családjukkal, kéri a kormányt, hogy nyújtson azonnali segítséget és szolgáltasson igazságot.

Az AMRC mélységesen indignálódik a hatalmas emberi veszteség okán. Az 1911-es New York-i háromszög óta ismerjük az ilyenfajta tüzeseteket: ha bezárva maradnak az áldozatok, akkor nem balesetról van szó, hanem emberölésről. A tűz- és épületbiztonság alapvető jog, minden ázsiai dolgozót megillet és a kijáratok blokkolása semmiféle megértést nem kaphat. Ez a tragédia rávilágít a kínai jogrendszer alkalmazásának gondjaira – holott azok betartatásával elkerülhető lenne.

 

Követeteljük:

– az áldozatok családjainak a sebesültek gyógyításának segítését,

– független és teljeskörű vizsgálatot a tűzeset okairól,

– a munkáltató büntetőjogi felelősségrevonását «szándékos emberölésért», a közigazgatási hivatalokét «szándékos hanyagságért», amennyiben a vád megalapozott.

 

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

Foxconn-csalások

 

A múlt februárban nagy garral bejelentették, a tajvani óriás Foxconn, az 1,2 millió kínai fiatal «foglalkoztatója» (az átlagéletkor 25 év), demokratikus szakszervezeti választásokat szervez még július előtt. «Szükséges, hogy a dolgozók a Foxconn szakszervezeti tevékenységébe belefolyjanak, hogy képviseletük legyen a jobb érdekvédelem elérésére», jelentette ki a Foxconn igazgatósága. A Fair Labor Association-FLA (amerikai munkáltatói szervezet a méltó munkáért) akcióterve kereteibe illeszkedik, az ajánlotta, miután több botrány tört ki a bérek és munkakörülmények miatt, sőt, munkások lettek öngyilkosak.

2011-ben a Foxconn a munkások 86 %-os ACFTU-szervezettségéről beszélt, és egy rendelkezésre álló zöld telefonszámról. Szóval, minden rendben. Az FLA 2012-es jelentése feltárt azonban «legalább 43 törvénysértést», a szakszervezeti vezetők pedig leginkább az igazgatóság által kinevezett munkafelügyelők, alsóbb vezető beosztásúak voltak. Ezek tehát takargatták a 43 törvénysértést …

 

Jobb lett-e a helyzet?

Az FLA újabb jelentése látott napvilágot 2013 májusában két shenzeni üzemről és a chengduiról (az FLA-honlapon angol nyelven: http://www.fairlabor.org): igen, mondják, a Foxconn nagy előrelépést tett a munkaidő csökkentésében, 60 óra hetente (kivéve néhány 70 órást…) úgy, ahogy az Apple-kód és az FLA kéri azzal a végső céllal, hogy azt 40 órára szállítsák le maximum 9 túlórával. Azt hihetnénk, álmodunk! Törvényt szeg, de ez haladás, mert az Apple-kód 60 órás munkahetét respektálja! «Haladás» a szakszervezetet illetően is, mert választások voltak a megüresedő posztokra, a Foxconn máris talált munkást, nem pedig művezetőt, műhelyfőnőköt a munkásszakszervezet számára! 2012 júniusában a shenzheni üzemekben az 56-ból 3 munkás volt, 2013 januárjában pedig már 40 %! A legközelebbi választás pedig 2014 márciusában lesz Chengduban és 2015 januárjában  Shenzhenben!

 

A Sacom vizsgálata

Tényleg van haladás? A honkongi Sacom is lefolytatta saját vizsgálódását. Shenzhenben és Wuhanban 685 Foxcomm-dolgozót keresett meg ezzel a kérdéssel: önök szerint mi a szakszervezet; mi a véleményük a Foxconn szakszervezetéről; min kellene változtatni.

Több mint 70% nem ismerte egyetlen szakszervezeti vezető, bizalmi nevét sem. 82,5%-uk az újonnan megválasztott munkásbizalmik nevét sem. A szakszervezeten kívüliek 58%-a «azt sem tudja, hogyan kell belépni». Akkor hogy képviselheti a szakszervezet a dolgozói követeléseket?

A Foxconn-dolgozók valóban 86%-os szervezettségűek, ahogy az igazgatóság állítja? A kikérdezetteknek csak 25%-uk gondolja, hogy az, 17%-uknak van tagkártyája. 56%-uk munkába lépéskor lett tag, amely szinte automatikus, a tagdíjat levonják a fizetésből. A szalagon dolgozók csak 11%-ot képviselnek a tagságban.

Hát akkor legalább szavaztak? A megkérdezettek 90%-a soha nem is hallott róla, 95% pedig semmiféle szakszervezeti választáson nem vett még részt. Messze vagyunk az FLA megállapításaitól! A megkérdezett dolgozók több mint fele szeretné, ha a szakszervezet nagyobb szerepet játszana, hogy összefogja őket és informálja, hogy cselekedjen, de az az igazság, csak 17% gondolja, hogy a szakszervezet béremelést ér el számukra!

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

 

Shenzhenben sztrájkok és tüntetések. A RuiDe elektronikai üzem ezer munkása május 23-án sztrájkba lépett az üzem delokalizációja ellen. A rendőrség kutyákkal és gázzal avatkozott a tiltakozó akcióba. Ugyanez történt a 248 Delta Smooth-tól elbocsátott dolgozóval, akik a városházán kopogtattak jogaik védelmében (bér-, szociális kifizetések, végkielégítés, stb.). A dolog nehéz, a főnök a tajvani munkáltatók és a Politikai Konzultatív Tárgyalások manituja Guangdongban…

 

Megint bányászok… Márc végén 130 bányászt ölt meg a robbanás, 40 másikat korábban Szecsuánban. A balesetek alapvető oka: a szén nagy hasznot hajt a tulajdonosoknak, akik aknákat nyitnak, vagy régieket újranyitnak megfelelő biztonsági intézkedések nélkül – de jól «megöntözik» a helyi kommunista párti és közigazgatási, munkafelügyeleti felelősöket, hogy azok csukják be szemüket…