|
(Magyar Diplo)
Írta: SERGE HALIMI
|
Vajon
kompatibilis-e az euró fennmaradására irányuló gazdaságpolitika a demokrácia
alapelveivel és gyakorlatával? A görög állami televíziót a katonai diktatúra
bukásának másnapján hozták létre. Az Európai Unió (EU) utasításait végrehajtó
athéni kormány, parlamenti felhatalmazás nélkül a képernyők elsötétítése
mellett döntött. Még mielőtt megszületett volna a görög igazságszolgáltatás
határozata a kormányzati döntés felfüggesztéséről, a brüsszeli Bizottság
emlékeztethetett volna az Unió
alapvető dokumentumának idevágó passzusaira, amelyek szerint „a tagállamokban
az audiovizuális közszolgálat közvetlenül kapcsolódik a társadalom egészének
demokratikus, szociális és kulturális igényeihez”. Ehelyett június 12-én inkább megtámogatta ezt a puccsszerű döntést,
amelyet „a görög gazdaság modernizációjához szükséges fajsúlyos
erőfeszítések” részének minősített.
Az
európaiak megtapasztalhatták, hogy a népszavazással elutasított
alkotmánytervezet végül és mindennek ellenére bevezetésre került. Mindenki
emlékszik azokra a jelöltekre, akik egy szerződés újratárgyalása mellett
elkötelezték magukat, majd azt egy vessző változtatás nélkül ratifikálták.
Cipruson majdnem bekövetkezett valamennyi bankbetét válogatás nélküli
önkényes megcsapolása. Most átléptek egy újabb határvonalat: a brüsszeli
Bizottság mossa kezeit, miközben szétverték a görög közmédiának azt a részét,
amelyet a görög hajómágnások mindezidáig még nem kaparintottak meg maguknak.
Csak azért, hogy megszabaduljanak a régóta gyűlölt állami szektor
kétezer-nyolcszáz alkalmazottjától. Ezáltal lehetővé válik a trojka által
diktált munkahely-felszámolási célkitűzések megvalósítása abban az országban,
amelyben a fiatalok 60 százalékának nincs munkája.
Ez
a vad elszántság egybeesik az amerikai sajtóban megjelent bizalmas IMF
jelentéssel, amely beismeri, hogy nyilvánvalóan kudarcot vallott a három év
óta Görögországban alkalmazott politika. Talán kiderült, hogy túl optimista
növekedési előrejelzéseket publikáltak? Nyilvánvalóan nem. Ha sikerül
megfejtenünk a Wall Street Journal egy terjengős elemzését, akkor az derül
ki, hogy az IMF beismerte: „a görög államadósság azonnali átütemezése olcsóbb
megoldás lett volna az európai adófizetők számára, mivel Athén a felvett
kölcsönökből a magánhitelezőket teljes mértékben kielégítette. A görög
adósság tehát nem csökkent, de az mostantól fogva nem a bankokat, valamint a
spekulatív alapokat terheli, hanem inkább az IMF-t és az eurózóna adófizetőit”.
Így
aztán a spekulánsok „megúszták”, s az Athénnek csillagászati kamatlábak
mellett nyújtott kölcsönök kapcsán egy fillér veszteség sem érte őket. Érthető,
hogy az európai adófizetők rovására és a spekulatív alapok javára
végrehajtott briliáns manőver nagy tekintélyt kölcsönöz a „trojkának”, annak
érdekében, hogy még egy kicsit jobban megkeseríthesse a görög nép sorsát. Az
állami televízió után jöhetnek egymás után vagy akár egyszerre a bezárásra
váró állami kórházak, iskolák és egyetemek. És persze nem csak
Görögországban. Ugyanis Európa csakis ezen az áron folytathatja a középkorba
vezető diadalútját.
Fordította: Forgács András
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.