Fiatal barátaink figyelmébe

A munkanélküliekről

Az osztály marxi-lenini fogalma a termelési eszközökhöz kapcsolódik. A tőkés társadalomban ez végletekig kiéleződik: vannak, akik egyértelműen rendelkeznek a termelési eszközökkel (a tőkés osztály) és vannak aki nem (proletariátus=munkásosztály). Ezeken kívül (illetve belül) léteznek különböző rétegek, de azok számszerűleg is és jelentőségben is elenyészőek. Például a termelési eszközök feletti rendelkezés jogától megfosztott proletárok abból élnek, hogy munkaerejüket eladják azoknak, akik rendelkeznek a terelési eszközökkel. Magyarországon ehhez az osztályhoz kb. 4,7 millió munkaképes korú ember tartozik (a statisztikában őket nevezik aktívaknak), akik közül 3,9 milliónak sikerül eladnia a munkaerejét, 0,8 milliónak nem - ez utóbbiak a munkanélküliek. Így a munkanélküliek az aktív proletariátus 17%-át, a teljes proletariátus (aktívak plusz nem munkaképes korúak, öregek, gyerekek - összesen kb. 8,5 millió ember) 9,5%-át, a teljes népesség (kb. 10 millió ember) 8%-át jelentik. Ezek önmagában nem kis számok, de az általános társadalmi-gazdasági folyamatok szempontjából mégis csak jelentéktelen réteget alkotnak. Jelentőségük nem önmagukban, hanem van sokkal inkább abban, hogy megtestesítve a létbizonytalanságot általános félelmet, kilátástalanság érzetet gerjesztenek a jövővel kapcsolatban. Egy kisebb (2-3%-os) munkanélküliséget, különösen, ha az nem tartós jellegű (egy-egy egyed csak néhány hónapig van ebben az állapotban) a társadalom könnyedén elfogad.

(Phoenix)