2013. augusztus 30., péntek

Rezsicsökkentés



A háromszorosát fizeti be a költségvetésbe extra adók formájában egy átlagos család annak az összegnek, mint amennyit a rezsi csökkentésén nyer.

A közüzemi díjak lefaragása a kisjövedelműeknek és a nyugdíjasoknak jelenti a legkisebb segítséget. Az átlagosnál sokkal kevesebb jövedelemből gazdálkodó családok a rezsicsökkentés ötszörösét fizetik ki többletteherként. Míg a magas keresetűek, a felső 20 százalék a haszonélvezője a közmű díjak erőltetett lefaragásának. Katona Tamás, közgazdász professzor a Népszavának elmondta: az átlag körüli bevétellel rendelkező családok a rezsicsökkentés háromszorosát fizetik ki. A legtöbb család csak a töredékét kapja vissza a rezsicsökkentés révén annak az összegnek, amelyet a kormány a legutóbb kivetett adókkal behajt az emberektől.


Az átlagosnál sokkal kevesebb jövedelemből gazdálkodó családok a rezsicsökkentés ötszörösét fizetik ki többletteherként, mert náluk kisebb a rezsi, és többet költenek élelmiszerre, valamint elvették tőlük az adójóváírást.

Az átlagjövedelem legalább kétszeresével rendelkező családok vesztesége másfélszeres,
Az átlagjövedelem legalább háromszorosával rendelkező háztartásokban már összességében pozitív a szaldó.
A családok egyötöde jól jár - a felső 20 százalék.
A másik 15 százalék számára semleges a rezsicsökkentés,
 A családok kétharmada rosszul jár, ezen belül a szegény családok, azaz a háztartások egynegyede nagyon rosszul jár.

Miközben a kormány rezsicsökkentésről beszél, folyamatosan növeli a háztartások szélesebben értelmezett rezsi kiadásait az új sarcok kivetésével. Ebbe a körbe tartozik többek között a forgalmi adó emelés - 27 százalékkal nálunk a legmagasabb az általános forgalmi adó (áfa) az unióban - és az adójóváírás megszüntetése, ami drasztikus reálbércsökkenést "hozott" a munkavállalók többségének. Ugyanakkor jelentős érvágás a tranzakciós adó, illetve a készpénzfelvételi illeték drasztikus emelése, csakúgy mint a dohánytermékek árrésének megháromszorozása, és Európa egyik legdrágább útdíjának a bevezetése, a távközlési és a kocsma adó növekedéséről nem is beszélve.

A Matolcsy csomag részének tekinthető áfa emelés miatti 150 milliárdos többletteher azt eredményezte, hogy csaknem két százalékkal megemelkedtek az árak, szinte mindené, amit a lakosság vásárol - köztük a rezsi költségek is - jegyezte meg a szakértő. Aki hozzátette: csak nagyon egyszerűen számolva ez a tétel önmagában családonként évi 40 - 50 ezer forint többletköltséget jelent. Budapesten például az áfa emelése és a szolgáltatási díjak változása miatt 2012-ben 4,4 százalékkal emelkedtek a rezsi költségek, a más településeken 3,5 és 8 százalék közötti volt az emelés.

Az adójóváírás megszüntetése 2012-ben - ez 360 milliárdos többletteher a lakosságnak - szintén a Matolcsy csomag hozadéka. A bruttó bérek 2012-ben átlagosan a teljes nemzetgazdaságra vetítve 4,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az adójóváírás megszűnése miatt azonban ez csak 2,0 százalékos nettó keresetemelkedést jelentett, a tavalyi magasabb, 5,7 százalékos infláció mellett pedig összességében 3,4 százalékkal csökkentek a nettó reálbérek. Ez a reálbércsökkenés 2007 óta a legnagyobb, ezt megelőzően a Bokros-csomag után, 1996-ban estek ennél nagyobbat a reálbérek.

A tranzakciós illeték - 26 milliárdos többletterhe - a második Varga csomag "eredménye", amely teljes egészében 110 milliárd forint plusz elvonást jelent. Emlékezetes: a kormány augusztusától duplájára növelte a készpénzfelvételi illetéket, eltörölte a hatezer forintos maximumot. Augusztustól minden ezer forint készpénzfelvétel után 6 forintot kell fizetni, az átutalások adója pedig 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedett. Ezen kívül hat százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a kamatok után, vagyis valójában ilyen mértékű adó-kiegészítést kell fizetni a kamatjövedelmekre. Így a kamatlefölözés összesen 22 százalékos. Egy átlagos család havonta ötszáz és ezer forint közötti összeggel fizet majd többet a banknak, ami évi 10-25 ezer forintos kiadást jelent, ez családonként elérheti a 40 ezer forintos évi többletterhet is. Az illeték ugyan a bankokat terheli, de a jegybank felmérése szerint azokat a pénzintézetek 90-95 százalékban már áthárítja az ügyfelekre.

A tranzakciós illeték bevezetése a fekete gazdaság erősödését segíti. Azok ugyanis, akik megtehetik, visszatérnek a készpénz használathoz, amely az adóelkerülés melegágya. Emellett a legtöbb nyugdíjas ma már ismét készpénzben kéri a neki járó juttatást, és nem a bankszámlájára utalva, hogy ezzel is mérsékelje a banki költségeit. Ez pedig jelentős visszalépés - fogalmazott a közgazdász.

Sokaknak apasztja a pénztárcáját a dohánytermékek árrésének megháromszorozása, miután tízszázalékos árrést biztosítottak a dohány-kiskereskedőknek a korábbi 3-4 százalék helyett. A jegybank szerint viszont 16 százalékos áremelkedés következhet be. Az átlag 860 forintos cigaretta ár mostanra 1000 forintra emelkedhet. A felnőtt lakosság 30 százaléka dohányzik. Ha a család egyik tagja dohányzik és napi egy dobozt szív el, ez havi 4200 forint, évi 50 ezer forint többletkiadást jelent - számította ki a professzor.

Az e-útdíj bevezetése 70 milliárdos többletteher a társadalom számára. Július elsejével indult új díjfizetési rendszerben, a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárműveknek kell fizetni, most már nem csak az autópályákon. Egy átlagos út szállítási költsége 14 ezer forinttal növekszik. A fuvarozók ezt a többletköltséget jelentős részben áthárítják. Ennek hatása a fogyasztási cikkek árainak széles körében, de különösen az élelmiszerek fogyasztói árában jelentkezik.
A telefonadó - 4 milliárdos többletteher - második Varga csomag hozadéka. A cégeket terheli, de - ne legyenek kétségeink - a társaságok át fogják hárítani az ügyfeleikre. A távközlési adó mértéke 50 százalékkal, 2 forint/percről 3 forintra emelkedett, a felső korlát a vállalkozói érintettek részére havi 2500 forintról 5000 forintra emelkedett.
A kocsmaadó hatását most még nem lehet megbecsülni - tette hozzá a szakember, aki szerint az éjjel is nyitva tartó szórakozóhelyekre, italboltokra kirótt úgynevezett felügyeleti díj ugyan szintén a cégeket terheli, de nem kérdés, hogy azok "tovább adják" az extra kiadást a vendégeknek.

A rezsicsökkentés, amellyel a kormányzat meglehetősen bátor számítási szerint évi hozzávetőleg százezer forintot is megtakaríthatnak a családok, számos, közvetetten káros következménnyel jár - hangsúlyozta Katona Tamás. Elkezdődtek például az elbocsátások a rezsicsökkentésben érintett vállalkozásoknak beszállító cégeknél. A szolgáltatók ugyanis sorra állítják le a beruházásokat, ami hátrányosan érinti a velük kapcsolatban álló vállalkozásokat. Egyes vállalkozásoknál pedig január elsejéig visszamenőlegesen csökkentették a cafetéria összegeket.

A lakossági tarifacsökkentésekkel párhuzamosan a cégeknél magasabb lett az energia ára. Az energia hivatal által kiadott határozatok szerint az úgynevezett közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a rendszerhasználati díjak januártól. Ez az jelenti, hogy összességében és átlagosan 7-8 százalékkal drágult a villamosenergia ezen cégek számára. A közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amelynek részesei a lakossági fogyasztásnak is: élelmiszer-feldolgozók, vágóhidak, nagyobb pékségek. Ezek költségei fokozatosan megjelennek a fogyasztói árakban. Az inflációt ez évben a rezsicsökkentés - átmenetileg - mesterségesen leszorította, de az élelmiszerek ára az átlagos áremelkedés kétszeresével nő, ami ugyancsak a szegényebb rétegeket sújtja elsősorban - mondta el a lapnak a közgazdász professzor.

(I. J. / Népszava nyomán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.