"Külföldön egy vendéglőben dolgozom. Reggel
9.30-tól du.15-ig, majd 17 órától hajnali kettőig, heti egy szabadnappal. Kapok
szállást, élelmet és 600 eurót. Miért van, hogy a hazainál sokkal rosszabb
fizetéssel és munkakörülményekkel, hosszabb munkaidővel alkalmaznak?"
Az uniós „Bolkenstein-irányelv” lehetővé teszi hogy
a „kibocsátó” ország munkafeltételeivel és béreivel szerződtessék a bevándoroltakat, de azt is engedélyezi az Unió, hogy
egy harmadik ország feltételeivel dolgoztassák őket (pl. lengyel munkásokat baltikumi bejegyzésű alvállalkozó szerződésével Nyugat-Európában,
Skandináviàban). Emígyen például egy észtországi vállalkozás toborozhat lengyel
munkásokat németországi munkára és számukra észtországi feltételeket
alkalmazhat. A gyakorlatban az is
gyakran előfordul, hogy a dolgozók teljesen „területen kívüli munkajogi
helyzetben” találják magukat: a munkaszerződések sem az otthoni, sem a befogadó
ország munkajogi védelme alá nem tartoznak, teljesen védtelenek
és kizsákmányolásuk előtt szinte minden akadály megszűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.