HVG.hu, Szerző: sabater
A
2009-ben Sajóbábonyban Jobbik-szimpatizánsokra támadó romák mindegyikének a
büntetését súlyosította a Debreceni Ítélőtábla. Összesen majdnem negyven évet
kaptak, egy kivételével jogerősen; egyenként legkevesebb három és fél évet. Az
indoklás szerint a büntetés azért ilyen súlyos, mert a cigányokat
magyarellenesség motiválta, és így egy közösség ellen követtek el erőszakot.
Valójában meg azért, mert a vádlottak cigányok.
A vád
szerint 2009. november 15-én sajóbábonyi cigányok botokkal, baltákkal és
karókkal megrongáltak Jobbik-szimpatizánsok autóját. A támadók nyolc napon
belül gyógyuló, könnyebb sérüléseket okoztak. A dolog előzménye, hogy a faluban
a Jobbik egy nappal korábban Gárda-tagtoborzást tartott, távolabbi előzménye
pedig, hogy csak pár hónap telt el a romák elleni sorozatgyilkosságok utolsó
merénylete óta. Érthetőnek tűnik tehát, ha a falu cigány lakossága nem érezte
magát biztonságban a Gárda-féle egyenruhában őket vizslató szélsőjobboldali
szimpatizánsok jelenlétében. Féltek, ezért állítottak éjszakai őrséget is. Ha
az ezt megelőző időszakban a csupán származásuk miatt lemészárolt emberekre
gondolunk, ez több mint érhető.
Persze
nem ok arra, hogy a közéjük behajtó autót megtámadják, és azt kiabálják, hogy
„mocskos magyarok!” Ez ugyanis bűncselekmény, amiért joggal ítélnek el valakit
– de nem közel fél évtizedre. Viszont nincsen köze a gyűlölet-bűncselekmény
tényállásához, hiszen óriási különbség van aközött, hogy valakit a bőrszíne
miatt vernek meg, vagy azért, mert azt hiszik (és ezt magatartásával amúgy
megerősíti), hogy fenyegetést jelent. Joggal merül fel ugyanis a kérdés, hogy
mi az úristent kerestek a szélsőségesek ott, ahol cigányok megfélemlítésén
kívül semmi dolguk sincsen.
Ahogyan
az is, hogy egy megfélemlített csoport tagjaként, a támadástól tartva miért
esne ez az ügy ugyanolyan megítélés alá, mintha az egyetlen indíték az
elkövetők rasszizmusa lett volna. Hogy az olyan abszurditásokról ne is ejtsünk
szót, mint a bíróság érvelése a súlyosbítás mellett, miszerint „a fokozott
rendőri jelenlét alkalmas volt a köznyugalom megzavarására” – mikor a rendőrség épp
a romák védelmében volt jelen a településen.
Ha
ezeket figyelembe vesszük, meglehetősen nehéz elfogadni az érvelést, hogy a
támadást azért követték el, mert az áldozatok bőrszíne fehér, a támadóké pedig
nem. Ha ez lett volna a motiváció, valószínűleg nem éppen járőröző
gárdista-szimpatizánsokat támadnak meg, hanem bárki mást, bármikor máskor. Ez
nem magyarellenesség, maximum gárdista-ellenesség. Egyébként is szélsőjobb
állandó eszköze, hogy magyarellenességről beszél minden esetben, ha
kisebbségiek az elkövetők és „magyarok” az áldozatok. Meg, úgy tűnik, a
Debreceni Ítélőtábláé.
Szóval
itt valójában arról van szó, hogy a Debreceni Ítélőtábla hozott egy rasszista
ítéletet, ahol nem tudták, illetve inkább nem akarták levonni azt az alapvető
distinkciót, hogy a jobbikos/gárdista nem egyenlő a magyarság egészével. Akkor
sem, ha „magyarnak” nevezik őket. Sokatmondó az is, hogy közösség elleni
erőszakért eddig Magyarországon kizárólag cigányokat ítéltek el. Igen,
kisebbségieket. Azokat, akiknek védelmében elvileg a közösség elleni erőszak
törvényi szabályozása megszületett.
A
Debreceni Ítélőtábla ítélete abszurd, már az elsőfokú ítélet is az volt. Komoly
személyi sérülés nem történt, az elkövetők összesen mégis negyven évet kaptak.
Ha valamikor, ez alapján érdemes lenne felülvizsgálni azt a társadalmi
gyakorlatot, ami azonnal és gondolkodás nélkül védi meg a hazai bíróságok
legelképesztőbb ítéleteit is. Ez persze már nem fog segíteni azokon, akik
egyszeri, félelemből elkövetett bűnük után olyan igazságtalanul súlyos
büntetést kaptak, ami miatt tönkremegy az életük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.