A közhiedelem szerint a köztisztviselői pálya tisztes, biztos megélhetést, előjogokat, nyugdíjas állást
jelent. A realitás: az illetményalap
évek óta változatlan, a juttatások egy részét elvették, a kar nyolcvan
százaléka pedig csak a közalkalmazotti bérkompenzációnak köszönhetően visz haza
legalább nettóban ugyanannyit, mint négy évvel ezelőtt - ami
reálbércsökkenést jelent. A 665 ezer dolgozót foglalkoztató közszférában a pedagógusokat és az orvosokat leszámítva nem volt
béremelés. Ezen belül 108 ezren vannak a kormány- és köztisztviselők. 2010 és
2014 között nagyjából 400 ezer embernek egy fillérrel sem emelkedett a
jövedelme, viszont nettója csökkent volna, ezért esetükben szükség volt
bérkompenzációra (ez a teljes költségvetési alkalmazotti kör 61,9 százaléka).
Közülük 50-55 ezren lehettek a köz- és kormánytisztviselők. Az Orbán-kormány
2011-ben az új közszolgálati törvénnyel 2012. júliusi hatállyal létrehozta a
kormány-tisztviselői kart, amely országos, valamint területi (fővárosi és
megyei) szinten működő szervezetein keresztül látja el a feladatait. Jelenleg
70-78 ezren dolgozhatnak kormánytisztviselőként minisztériumokban, országos
hatáskörű minisztériumi háttérintézményekben, megyei kormányhivatalokban stb.
Emellett 26-28 ezres lehet az a köztisztviselői állomány, amely
önkormányzatoknál dolgozik, és további 3-4 ezren vannak alkotmányi hivatali
keretek között dolgozók (Alkotmánybíróság, Államkincstár, számvevőszéki
hivatalok, országgyűlési hivatalok).
A közhivatalnokok közül
különösen a második besorolásúak, azaz a középfokú végzettségűek élnek rosszul.
Egy kevesebb mint öt év szolgálati idővel rendelkező középfokú végzettségű
kormányhivatalnoknak a bértáblában 1,4-es lenne a szorzója (az illetményalap
beragadt 38650 forintnál): több tízezren vannak, akik nem a bértábla szerinti
illetményt kapják, mert a vonatkozó tételek szerint a jövedelme alatta maradna
a minimálbérnek, illetve a középfokú végzettségűekre vonatkozó bérminimumnak.
De még így is vannak olyanok, akik 18 éve dolgoznak kormánytisztviselőként, és a minimálbérnek megfelelő összeget kapják.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók
Szakszervezete (MKKSZ): „Tömegek kerültek nagyon nehéz helyzetbe a közszférában
az elmúlt években. Köztük kormány- és köztisztviselők is, de tiltakozni nem
mernek, mert partnerük a kormány, és féltik az állásukat”. Az adatok szerint nagyjából a 108 ezer fős
hivatalnoki kar tizede lehet, amely bruttó 450 ezer forintnál többet keres, és
jól járt az egykulcsos adó, valamint a családi adókedvezmények bevezetésével.
Ezek az emberek a kormánytisztviselői kar krémjéhez tartoznak, vezető posztokat
töltenek be, viszont amikor változik a politikai széljárás, az ő helyük lehet a
leginkább ingatag. A szakszervezet a közszolgálati szegényekért szervez gálát,
míg a segélyező alapítványukhoz néhány éve tíz-tizenöt megkeresés érkezett
havonta, ma ennek a százszorosa. Nem csak az illetményalap a létbizonytalanság oka,
hanem a támogatások megszüntetése is. Megdőlt az a hagyomány is, hogy a
köztisztviselői munka igazán biztos, nyugdíjas állás, már több mint egy éve él
két új felmentési jogcím, a bizalomvesztés és a méltatlanság – indoklás sem
kell a kirúgáshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.