Kína-levél 421.sz.
– 2014. ápr. 15.
Több mint 30 ezer munkás sztrájkol a Yue Yuennél Dongguanban,
Kantontól néhány kilométerre, a világ egyik legnagyobb cipőgyártójánál. A
sztrájk ápr. 5-én kezdődött. Mit követelnek? Azt, hogy a törvényes társadalmi
terheket (nyugdíj, betegség, munkahelyi baleset) fizessék meg utánuk és a
munkaszerződésbe foglalt záradékot teljesítsék (lakhatási támogatást). A
munkások ápr. 14-én ismerték meg az igazgatóság egyoldalú bejelentését az új
munkaszerződésről, amelyet elfogadhatatlannak tartanak. Az igazgatóság azonban
nem hajlandó tárgyalni. Tízezren indultak molinókkal, jelszavakkal a
helyhatóság épülete elé. Az úton a dongguani hatóságok utasítására a rendőrség
állta el útjukat és megpróbálta szétverni a menetet, letartóztatni annak
vezetőit.
Azért, hogy vonzzák vagy megőrizzék a befektetőket, a helyhatóságok gyakran
szemet húnynak a munkaügyi törvények megsértése felett, például elengedik vagy
csökkentik a társadalombiztosítás fizetését.
A «China Labor Watch» felhívja a figyelmet arra,
hogy az általa az utóbbi tíz évben vizsgált 400 vállalatnál egyetlen egy sem
tartotta be teljesen a társadalmi terhek fizetésére vonatkozó szabályozást!
Ápr. 17-én a sztrájkot
meghosszabbították. A hivatalos szakszervezet képtelen ekkora tömeget kézben
tartani, ahogyan Dongguanban a Sanda Kannál, egy játékgyártó honkongi
multinacionális cégnél sem, annak 50 napos munkabeszüntetése esetén sem. Ezer
munkás február végén függesztette fel a munkát, mert az igazgatóság tárgyalások
nélkül döntött az üzem áthelyezéséről. Márc. 6-án tüntettek, megakadályozták a
költözést. Az igazgatóság 1000 yüant akart adni minden munkásnak, de azok
visszautasították, s a szerződésekre vonatkozó törvény szigorú alkalmazását
kérték. Márc. végén Guo Shui, a dongguani ACFTU elnöke ment tárgyalni,
rögtön ki is jelentette, hogy a dolog elintéződött! Ismét tüntettek, de ápr.
10-én az üzem rendőri segédlettel mégis elköltözött. A sztrájkolók közül
mintegy százat, küldötteiket letartóztatták, a többieket levélben értesítették
elbocsátásukról.
Titkos tárgyalások és megtorlás, a legitim követelések elleni fegyverek
A sztrájkok megsokszoródtak. Idézhetnénk Kína északkeleti részében a daqingi olajóriás 2 ezer alkalmazottja tiltakozását, akik amiatt aggódnak, hogy szakképzett gyerekeiket nem veszik fel, mint a «garantált munkahelyek» idején (a garancia érvényes volt a leszármazottak számára is); a 900 dongguani autóbuszsofőr sztrájkját, akik a helyhatósággal történt tárgyalások után elérték bérük emelését és szabadságuk kiadását; a hunani pedagógusok ezrei bérük kifizetését követelték; Hefeiben az acélüzem leállítása miatt munka nélkül maradt vasasokét… Utóbbiaknak komoly okuk van a nyugtalankodásra, a szektor egyik felelőse szerint a vas- és kohóipar fele veszteséges és 14 év alatt ez volt legrosszabb negyedévük.
A Reuters ügynökség úgy becsüli, hogy 2014 eleje óta a kínai
sztrájkok száma egyharmaddal növekedett. A «China Labour Bulletin» közzéadta a
tudomására jutott sztrájkok és tüntetések térképét. Az év eleje óta 400
ilyenről ad tudósítást, márciusban volt a csúcs – holott, emlékezzünk, sem a
sztrájk, sem a tüntetés nem igazán engedélyezett.
Radikalizálódás felé tartunk?
Az export-import növekedése márciusban még csökkent, holott az exportnövekedés
gazdaságnövekedést jelent és minden lassulás közvetlenül a munkahelyeket
érinti. A munkáltatók keresik, hogyan csökkenthetik a költségeket (nem fizetik
a túlórákat, a társadalmi terheket, vagy csak kisebb összegeket, stb.),
áthelyezik az üzemet oda, ahol alacsonyabbak a bérek. A három nagyvárosban e
hónap elején emelték fel a minimálbéreket, azzal a feltétellel, hogy a
lakóhelynek ott kell bejelentve lennie, tehát a migráns dolgozókat kizárva.
1820 yüan lett Sanghajban, 1560 Pekingben, 1680 Tianjinban (Shenzenben febr. 1.
óta már 1808 yüan).
A «China Labour Bulletin» megjegyzi, hogy még ha ezek
a bérek meg is duplázódtak öt év alatt, nem elégségesek a normális életvitelhez
a megélhetés költségeinek emelkedése miatt.
A dolgozóknak tehát védeni kell érdekeiket olyan helyzetben, amelynek
javulása nem várható. Ugyanakkor a szakszervezet helyi bürokratái leginkább a
problémák előtt a dezertálást választják, esetleg szimplán a közvetítőét. Ez a
magatartás utat nyit a kommunista párt hullámain utazó helyi hatóságok számára,
hogy a szerveződéseket akár gumibottal, akár bírósággal torolják meg. A
represszió nyugtalanítóan visszatért az eszközök közé.
(A Commission Enquête Chine ezeket az infomációkat átadta a
«kínai munkásjogok bizottságának» Kínában és az összes francia szakszervezetet
informálta.)
----------------------------------------------------------------------
Elnézést kérünk olvasóinktól, a helyhatóságok
viselkedéséről ígért cikkünket kénytelenek vagyunk későbbre halasztani. E
számunkban felidézett események azonban mégis adnak róla némi képet…
----------------------------------------------------------------------
Több mint 30 ezren sztrájkolnak a Yue Yuen-nél Dongguanban
Követelik, hogy a társadalombiztos>tási terheiket fizesse ki az üzem
visszamenőleg is, a munkaszerződésekben megjelölt ingyenes lakhatást és
étkezést, ami soha nem létezett, vezessék be. Más források szerint 30 %-os
béremelést is kérnek. A sztrájkolók molinóin ezt lehet olvasni:
«Utaljátok át az elmaradt társadalmi terheket! Kérjük a lakhatási
hozzájárulást! Szégyen a Yue Yuen illegális gyakorlata!». A munkások
a helyi társadalombiztosítási irodába mentek be ellenőrzés végett («személyes
számlájukon» kellett volna rajta lennie az üzemi befizetésnek), ahol
konstatálták, hogy azokat csökkentették vagy megszüntették. Szintén bevett gyakorlat
a túlórák kizárása, holott éppen ezek teszik lehetővé a munkabér megduplázását
és ennek révén a megélhetést… Egy 38 éves munkás elmondta, hogy 3500 yüant
keres (410 €), a tb-t azonban csak 1810 alapján utalták.
A hivatalos Xinhua ügynökség is idézi a Yue Yuen egyik HR-igazgatóját,
aki bevallja, hogy «a 45 ezerből mindössze ezer kapott lakhatási
hozzájárulást».
Nem volt semmilyen tárgyalás, de a munkáltató bejelentette a követelésekre
válaszként: május elsejétől új munkaszerződést kap mindenki, de egy fillért sem
utalnak az elmaradt tb-ből. Az egyik sztrájkoló: «2006 óta nem fizetik
rendesen, mostani viselkedésük is mutatja, hogy tudatosan tették, ismerik a
következményeit is, és eszük ágában sincs rendbetenni az ügyet! Néhány
kollégám kiszámolta, egymilliárd yüannal (120 millió €) is tartozik nekünk a
cég». («China Labour Bulletin», ápr.14.). A Yue Yuen pedig
alaposan megtömte a zsebét, 2013-ban 315 millió euró volt a haszna!
A tömeges sztrájk tehát újra kezdődött ápr. 14-én. A számok 30 ezer
és 50 ezer közötti munkásról szólnak. Bemennek az üzembe, blokkolnak, nehogy
távolmaradás miatt elbocsássák őket, aztán összejönnek az épületek előtt.
Tízezren mentek a helyhatóság elé, hogy annak állásfoglalását kérjék. Rendőrök
állták útjukat megtiltva a továbbhaladást. Gumibotoztak (a BBC videója
bemutatja).
Azóta is rendőrök százai – antiterrorista felszereléssel és németjuhász
kutyákkal – veszik körül az üzem főépületét, rendszeresen proválják a
sztrájkolókat, hogy erőszakosan beavatkozhassanak.
Na és az ACFTU szakszervezet?
«A hivatalos szakszervezet nem avatkozott be – mondja Zhang Zhiru, a
migráns dolgozókat segítő egyesület jogi tanácsadója –, a mozgalom spontán
módon keletkezett, a munkások még küldötteket sem választottak. Tanácsoltam,
tegyék meg, hogy tárgyalásokat lehessen kezdeményezni az igazgatósággal, de nem
hallgattak rám…» («Financial Times», ápr. 15.). A
magyarázat egyszerű: «Senki nem mert a tiltakozás élére állni, mindnyájan
félünk a megtorlástól», mondja egy munkásnő («Le Monde», ápr. 17.)
Egy másikból kitör: «10 éve szókakozik velünk a vállalat. És vele együtt a Munkaügyi Iroda, a
társadalombiztosítás, a helyhatóság és Gaobu járás!».
Börtönbüntetés a kantoni kórháztól elbocsátottaknak...
Szintén a tíz éve nem fizetett tb-terhek okozták 2013 márciusában a kantoni kórház mintegy 60 elbocsátott őrének sztrájkját. Néhányukat a kórház vette fel munkára, legtöbbjüket azonban egy kihelyező ügynökség, melyet éppen a kórház hozott létre! Az ACFTU a kisujját sem mozdította, ami még a tartományi szervezet alelnökét is felbosszantotta: «A szakszervezet nem végzi dolgát, ha nem avatkozik közbe», mondta Liu Xiaogang.
Nem csak, hogy nem avatkozott közbe, hanem még magukra is hagyta őket,
egyedül a megtorlással szemben! 12 őrt letartóztattak mút év augusztusában
a «közrend megzavarása» okán. Mindegyiket bűnösnek találták, ápr. 15-én
kilencőjüket 9 havi börtönre ítéltek. Mivelhogy ennél súlyosabb büntetést is
kaphattak volna és már majdnem teljes mértékben letöltötték ezt az időt,
néhányan túl túl enyhének találták.
Duan Yi, a védelem ügyvédje: «Az egész társadalom számára
szól az üzenet, hogy ha a dolgozók jogaikat védve átlépik a határt, börtön vár
rájuk». Az egyik vádlott hozzátartozója: «Soha nem lett volna szabad
megvádolni őket. Senkit nem öltek meg, nem bántottak és ennyi ideig elzárva
tartották őket … ezt igazságtalan». Ebben az országban így van, aki a törvények
küllői közé botot akaszt, azt nem éri bántódás, de azt, aki jogait követeli,
bűnözőnek nyilvánítják.
…300 napos előzetes után bíróság előtt Wu Guijun küldött
Ápr. 4-én kezdődött a Wu Guijun-ügy, a shenzeni Diweixin
2013 májusában sztrájkoló munkásküldöttének nyílt bírósági tárgyalása. Érdemes felfigyelni, mintegy 30 munkatársuk fejezte ki
szolidaritását ezzel a felirattal
tüntetve «Sztrájkolni nem bűncselekmény! Szabadságot Wu
Guijunnak!» Hivatalosan a közlekedés rendjének akadályozásával vádolják.
Ő állt sokszáz tiltakozó kollégája élén a menetben, amikor az üzem bezárásakor
(ténylegesen diszlokáció) az igazgatóság elutasított minden kárpótlásról szóló
tárgyalást velük szemben.
Ügyvédje, Pang Kun, ezt mondta a bírák előtt «A
munkakonfliktus alatt, amely ebbe az incidensbe (a tüntetésbe) torkollott, Wu a
dolgozók küldötte volt. A munkáltatókkal való tárgyalás híve, hogy eképpen
segítse hozzá munkatársait az igazságos végkielégítés eléréséhez. Wu a dolgozók
legális jogait használva küldötti megbízatását töltötte be. A tárgyalás 5 óra hosszat tartott, világosan kiderült,
hogy Wu – ellentétben azzal, amivel vádolták – mindent megtett a provokációk, a
közlekedés leállításának elkerülésére.» Az ítélethozatalt elnapolták.
Xu Zhiyong négyéves börtönbüntetését megerősítették, jelentette be ügyvédje. Az «új állampolgári mozgalom» létrehozóját
januárban ítélték elsőfokon a «közrend felborítása céljából tömeg
szervezésével» vádolva. Ügyvédje, aki a hatalomban lévők vagyoni helyzetének
nyilvánosságra hozataláért és a mingránsok gyermekeinek iskoláztatási jogáért
is küzd: «a vád különösen nevetséges». Hozzátette, hogy «az emberi
fejlődést mégsem tudja megakasztani. A diktatúra ködét végül el fogja tüntetni
a Kínát elborító szabadság, egyenlőség, igazság fénye». (Reuters, ápr.11.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.