Ellentmondàsok (???)

Miért EU-barát a Fidesz és miért nem az?

A kormány befele megpróbálja magát úgy bemutatni, mint amely a «magyar érdekeket» védi az EU-val szemben. Persze, szó sincs erről, csak a hazai közönségnek mond ilyeneket, egyébként mindent elvégez, amit az EU megkövetel tőle, azt, ami a szerződésekbe van vésve… (olykor még túl is teljesíti azokat). A bizonyíték, hogy nincs Magyarország ellen is csak ugyanannyi a szankció, mint más országokkal szemben. Miért mégis a «kettős beszéd»? Mert «a kormány is elismeri, hogy a beruházások motorját az uniós alapokból kapott támogatások jelentették. Ha azonban 2016-ban kifut a mostani programok hatása, az az állami beruházások visszaesését jelenti». Ezek az uniós alapok egyrészt a tagországok befizetéseiből, másrészt a vámokból keletkeznek. Azt kell tehát «ajándéknak» tekintenünk, ami egyrészt saját pénzünk, másrészt a kiesett bevételeink pótlása, harmadrészt más országok dolgozói termelik ki. Az Unió visszaosztja ezeket a pénzeket tagállamoki céltámogatásként, még pedig semmiképpen nem közösségi célokra (közszolgáltatások, munkahelyteremtések, oktatás, egészségügy, szociális juttatások, stb), hanem arra, ami elsősorban nemzetközi tőke érdeke. Mire fordítja ez a kormány (is) ezeket a horribilis pénzeket: «a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép – az állami beruházásoknak köszönhetően – alapítása óta a legjobb évét zárta. A társaság már a 2013. november 21-i közgyűlésén 1,8 milliárd osztalékelőleg kifizetéséről határozott. A Közgép 2012-ben 85 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 3,3 milliárdos eredmény ért el, amit kivettek osztalékként a cégből a tulajdonosok. 2011-ben 3,1 milliárdos, 2010-ben 2 milliárdos osztalékot fizettek».

Hiába csökken a képviselők száma csaknem a felére (386-ról 199-re), összességében nem fog kevesebbe kerülni az adófizetőknek az új parlament. A szakértők száma ugyanis a korábbi 147-ről 237-re nő, ráadásul míg asszisztensre egy képviselő legfeljebb havonta 348 ezer forintot költhetett az előző ciklusban, ezt az új szabályozás a képviselői alapilletménynek megfelelő 748 ezer forintra emelte, ami havi 149 millió forinttal dobhatja meg a parlamenti büdzsét.Habár a képviselők bértömege összességében az előző ciklusbeli havi 330 millióról körülbelül 200-ra csökken (albérleti- és szállástámogatás nélkül), titkárokkal és szakértőkkel együtt, ha nem is jelentősen, de drágább lesz az új parlament: a Blikk számításai szerint 447 millió forint helyett 449-be fog kerülni a parlamenti frakciók működése.

Aki szegény, az nagyon szegény

Az elérhető legfrissebb, 2012-es adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó nettó átlagjövedelem (ami a munkajövedelmekből, szociális ellátásokból és egyéb jövedelmekből tevődik össze) megközelítette a 995 ezer forintot, vagyis havi 82,9 ezer forintot tett ki.
A népesség legalsó jövedelmi tizedében ez nem érte el a havi 25 ezer forintot, az 5.-ben és a 6.-ban 68,5 és 77,3 ezer forintot tett ki, míg a legfelső decilisben 198,6 ezer forintra rúgott. Utóbbi a legalsó tized 8-szorosát jelenti.