Ki törekszik a háborúra?
Kik generálják az ukrajnai háborút? «A nyugati verzió szerint az
ukrajnai válság okozója egyedül az orosz agresszió. (…) De ez nem igaz: az
USA és európai szövetségesei viselik a válság alapvető felelősségét. A
probléma kulcsa a NATO kiszélesítése, annak a nagyszabású stratégiának az
alapvető eleme, amely le akarja választani Ukrajnát az orosz hatókörről». Ezeket
a sorokat nem a Putyin-rezsim egyik hivatala írta, hanem a nagyon befolyásos
amerikai külpolitikai lap, a Foreign Affairs (2014.
szept.-okt.) (1).
Egyébként pedig a Rada, az ukrán parlament kormánypárti többsége – ez a
«többség» Ukrajnában háromból kevesebb, mint egy választót jelent – most
jelentette be, hogy szándékában áll még az év vége előtt módosítani nemzeti
törvényét, «Ukrajna semlegességi státusza felmondását» és «politikáját
a NATO-csatlakozás érdekében folytatni».
Az elmúlt hetek nyugtalanító gyorsulásról tanuskodnak az országban. A
Donbassz keleti ipari régióját (Donyeck és Luhanszk járásokat) az ukrán kormány
«antiterrorista hadműveletei» a «szeparatista» erők ellen már
letarolták: több, mint 4000 halott és szerény becslések szerint is 800.000
menekült, egyesek Ukrajnába, mások Oroszországba (2).
A tél beállta előtt az ukrán elnök, Porosenko bejelentette, hogy a Donbassz
eme lerombolt területein az ukrán állam minden kifizetését leállítja (bérek,
nyugdíjak, családi pótlékok, a veteránok és rokkantak szociális járadékának
finanszírozása, a közszolgáltatásokat felfüggeszti, személyzetüket elküldi). Az
intézkedés november 21-én lépett életbe.
Az USA és az Európai Unió támogatta Porosenko, akit úgy mutatnak be, mint a
«demokrácia» és az «európai értékek» ukrajnai garanciáját,
Odesszában nov. 14-én világosan nyilatkozott arról, mi a célja annak, amit ő
maga «pénzügyi zárlatnak» nevezett:«Nálunk lesz munka —
náluk nem. Nálunk lesz nyugdíj — náluk nem. Nálunk foglalkozunk a gyerekekkel
és az öregekkel — náluk nem. Nálunk a gyerekek
iskolába járnak és óvodákba — náluk a pincékbe rejtőznek. Merthogy nem tudnak
mit csinálni. A háborút így nyerjük meg».
Felhívása a polgárháborúra és arra, hogy a Donbassz ipari körzet lakosai
millióit kiéheztessék, valójában az egész ukrajnai népesség terrorizálását
célozza.
Mivel a háború és az Oroszország elleni «hazafias» nemzeti egységfelhívások
mögött folytatódik az IMF és a Világbank diktálta «reformpolitika». A
Szamopomis párt közzétett egy dokumentumot, mely szerint a parlamenti többség,
melynek ő is tagja, meg akarja szavazni az eddig még magánkézre nem került
szénbányák teljes privatizációját 2015-2016-ig, valamint az Ugol’
Ukraini(Ukrajna szene) állami vállalat likvidálását. Pontosan ezt követelte
Qimiao Fan, a Világbank Ukrajnáért, Belorussziáért, Moldáviáért felelős
képviselője október elején, s nem csak ezt, hanem ezt is: «nem annak
van prioritása, hogy Ukrajna új törvényeket hozzon, hanem a régi szovjet
törvénykezés megsemmisítésének».
Ez az együttesében oly’ destruktív program teszi szükségessé az állandósuló
diszlokációs háborúra törekvést Kelet-Európában, és ennek érdekében az USA
kormánya, csatlósai, Hollande, Cameron, Merkel, stb. sürögnek-forognak,
mindjobban beavatkoznak és az Oroszországgal szembeni «szankciókat» súlyosbítják.
Azokat a «szankciókat», amelyeknek mindenekelőtt – ahogy szokott – a népre
nézve vannak kemény következményei. Az alapélelmiszerárak elszállnak. A Rosstat
hivatalos statisztikája szerint a teljes őrlésű búzaliszt november első felében
27%-kal lett drágább! A cukoré 19%-kal, a kolbászé 16%-kal... Tíz hónappal
ezelőtt 40 rubel volt 1 euró, aztán 50 lett, ma pedig 60.
Az amerikai szankciók pedig messze nem találnak egyetértésre az európai
tőkés körökben, akik szintén kezdik érezni a következményeket. Ahogyan a Les
Echos írja: «A Moszkva elleni szankciók hatása a tőke
menekülése és a központi bank elbátortalanodása a rubel támogatásában. De a
gazdasági megtorlás nem tarthat örökké, mert mindenkinek árt. (…) A G20
legutóbbi összejövetele Ausztráliában ezt jelezte. Az «angolszászok» (USA,
Kanada, Ausztrália, Egyesült Királyság) mutatták magukat a legvirulánsabbnak.
Távol, vagy földrészünk szélén közülük semelyik sem kockáztatja a csatatérré
válás lehetőségét».
Dominique Ferré
(1) A sajtó nagy patáliát
csap az Oroszországgal kapcsolatos feszültség és Putyin korai távozása körül. A
Foreign Affairs cikke:«Micsoda méltatlankodással fogadná Amerika, ha Kína
széles katonai szövetséget hozna létre és Kanada, Mexikó integrálását
javasolná!»
(2) Levelezőink jelzik, hogy
lehetséges egy destabilizációs kisérlet Moldáviában, Ukrajna szomszédságában,
ahol románok, oroszok, ukránok, és egy török kisebbség, a gagauzok élnek. A
nov. 30-i választások közeledtével a hatalmon levő koalíció (a «Szövetség az
európai integrációért» letartóztatási hullámot indított az ide menekült
ukrán aktivisták és a gagauz autonom terület népességének képviselői között,
akik népszavazást akarnak az Európai Unióval kötött társulási szerződés
ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.