Az
ezévi sztrájkhullám folyamán a munkáltatók erőfeszítései megsokszorozódtak
annak megakadályozására. Például egy nagy biztosítási társaság aránytalannak,
tehát illegálisnak próbált nyilváníttatni egy munkabeszüntetést, mondván, hogy
a cég 3 ezer dolgozó közül csak 400–at érint munkahelyének 50 km-re történő áthelyezése.
A bíróság nem értékelte az érvelést mondván, hogy ilyen-olyan okból akkor
minden sztrájkot aránytalannak lehetne minősíteni.
Arra
hivatkozva, hogy a sztrájkolók a köztereket is igénybe veszik, a nagy munkáltatói
szervezetek (FEB,
Union wallonne des entreprises, UCM, Voka) közös levélben kértek segítséget minden
polgármestertől, a tartományi igazgatásoktól, rendőrségtől. Elfogadhatatlan, állítják,
a "sztrájkőrségeket felállítása, ezek a szabad közlekedést gátolják. Ez már
nem normális munkabeszüntetés, hanem büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmény".
A dec.15-i nagy országos sztrájk előtt Charleroiban a munkáltatók
egy csoportja bírósági panaszt jelentett be, melyben igényelte, hogy a sztrájkőrségek
engedjék át a szállítókat, a vevőket és az esetleges sztrájktörőket (röviden :
mindenkit). Persze ezzel a sztrájk nem lenne sztrájk, csak szimbolikus aktus A
bíróság elutasította a kérést.
Maga
a belügyminiszter is beállt az ellentábor soraiba és kijelentette, hogy «óráról órára biztosítani fogja a sztrájk arányosságát
és alkalmasint a rendőrség be fog avatkozni». A szakszervezetek felháborodva
utasították el, mivel ”ez rendőrállam felé
haladó gesztus, a belügyminiszternek sem jogi alapja, sem felhatalmazása nincs
a rendfenntartás ürügyével beavatkozni. Amióta a hatalmi ágakat szétválasztották,
vagyis a nagy francia forradalom óta, ezt csakis bíróság teheti”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.