Bábkormány, «sokkterápia» és osztályharc
A Chaîne n°3
algériai újságírója, Linda Ababsa jogosan írta az új ukrán kormányról: «A
pénzügyminisztert Nathalie Ann Jareskonak hívják, chicagoi születésű amerikai.
Több posztot foglalt el az USA külügyminisztériumában, utoljára pedig Ukrajnában
volt az amerikai nagykövetség gazdasági szekciójának vezetője. (…) A másik külföldi
kormánytag a litván Aivaras Abromavicius, gazdasági miniszter, egy svéd alap társelnöke. A harmadikat Alexander Kvitasvilinek hívják, ő volt az
egészségügyi miniszter … Grúziában. Ott, saját hazájában privatizálta a kórházakat
és a rendelőintézeti szolgáltatásokat. (…) A Majdan forradalma tehát egy olyan
kormány felállítására szolgált (…), amely programját az Egyesült Államok, az Európai
Unió, az Atlani Szövetség és a Nemzetközi Valutaalap diktálja. Porosenko elnök messzebbre
ment, mint képzeltük. Kormányának összetétele már nemcsak a kölcsön nevében irányított
kvázi-gyarmattá redukálódott Ukrajna képét nyújtja, hanem a rezsim külföldi
keresztapáinak közvetlen szponzorálását is».
Egyre elszigeteltebb kormány
Az IMF-követelések
interpretációját, a kicsikart 2015-ös költségvetést december 29-én fogadtatták el.
A Zerkalo Nedeli ukrán napilap közzétette
annak fő intézkedéseit, a megtakarításokra szánt hrivnyamilliókkal egyetemben. A
nők nyugdíjkorhatárának megemelése 10 évvel, a férfiaké 5 évvel (65 év mindenki
számára), áttérés a 11 éves kötelező oktatásról a 9 évre, a kórházi ingyen
étkeztetés megszüntetése, a csernobili áldozatok
járandóságának és kedvezményes tarifáinak módosítása, diákösztöndíjak
megszüntetése, áttérés az alapoktatásban a pedagógusok heti 18-ról 20 órás
munkaidejére (és az ezzel járó elbocsátások), az alsótagozatosok ingyenes
étkeztetésének megszüntetése, a munkahelyi balesetet szenvedettekre szánt kiadások
csökkentése… A bérek és nyugdíjak csökkentése, kategóriáról kategóriára gondosan
listázott elbocsátások. A költségvetés egyetlen erős emelkedést mutató területe,
amely kiadásai megnégyszereződtek. a hadsereg és a rendőrség. A gazdaság leállt… az USA és az EU Oroszország-ellenes szankcióinak
melléktermékeként, és az ukrán Központi Bank igazgatónője így értékeli: «Állampolgárként örülök annak, ami a
rubellel történik. Mint a Nemzeti Bank igazgatója nem tehetem ezt, mivel
Oroszország megmarad egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünknek».
Sztrájkok és tüntetések
Megsokszorozódtak
a sztrájkok és tüntetések. Kijevben december 18-án a buszok, villamosok és iránytaxik
sofőrjei szakszervezetükkel együtt hirdettek munkabeszüntetést elmaradt
bérfizetésük miatt. Jan. 7-én ismét. Dec. 23-án Kijevben a szakszervezetek felhívására
többezer résztvevővel nagygyűlés zajlott, amely megütközött az erőszakszervezetekkel.
A dolgozók oldalán ott voltak a társadalmi juttatások megszüntetését elszenvedők,
a diákok (akik a múlt télen a Majdanon a legaktívabbak között voltak), a volt
afganisztáni katonák, a csernobili áldozatok. A mozgalom még keresi önmagát, de
már hallani lehet: «Porosenkot és Jacenyukot
(az elnök és a miniszterelnök– szerk.)
nem kell majd elmenekülni hagyni, mint Janukovicsot!».
Közeledés a
NATO-hoz, és az Oroszországgal kötendő várható
egyezmény
Az ukrán kormány dec. 23-án megszavaztatta a Radával
azt az alkotmánymódosítást, amely utat enged a NATO-val kötendő hivatalos megállapodásnak.
A Kelet-Donbassz lakossága eközben bérek és juttatások, nyugdíj és közszolgáltatások
nélkül szenved a hónapok óta tartó háborúban és éhinségben. A(z orosz lakosságra nézve vészes hatású) nemzetközi
szankciók által meggyengült orosz kormány a maga részéről jelezte, hogy az «egyezmény»
lehetséges az USA-val. Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország elismerheti «Ukrajna
területi integritását» (a NATO égisze alatt), míg a Krim-félsziget annexiója
a «veszteségek és nyereségek» számlájára
írandó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.