Franciaország

Milyen bástyát?

Daniel Gluckstein,
a POI, a francia Független Munkáspárt országos titkára

10 nap múlva lesz a megyei választások első fordulója. Valls (miniszterelnök) már fel is hívta a figyelmet a Front national esetleges sikerére. Nyilatkozatának célja egyértelmű, felhívás arra, hogy tömörüljünk a kormány köré, amelyet a szélsőjobboldal elleni bástyának mutat be.
Ha a kormányzó Szocialista Párt történetének az V. köztársaság alatti legnagyobb kudarcának néz elébe, azt egyesegyedül saját politikájának köszönheti, semmi másnak. Ha a távolmaradás rekordot ér el, különösen a szocialisták hagyományos választóinak köreiben, a felelősség kizárólag a tőkésosztály és az EU szolgálatába állott Hollande-Valls kormányé.

A március 22-i és 29-i választások eredményéből nem várható a munkásosztály és a demokrácia szükségleteinek megfelelő semmilyen megoldás.

Az április 9-i szakmaközi nagy sztrájk növekvő mozgósítási sikere válasz a várható választási “érdektelenségre”. Olyan hatalmas mozgalom keresi önmaga építését, amely sok év óta ismeretlen. Erről tanuskodik a szakszervezetek (CGT, FO, Solidaires és FSU) közös felhívásainak megsokszorozódása, a közösségi kezdeményezések — terjesztési csoportok, az aktivisták gyűlései, a nagy tüntetés helyszíne megközelítésére buszok és vonatok kérése… Ez az április 9. kell. Az egész munkásosztály tömörülése szükséges a tőkésosztály szolgálatában álló kormány és annak politikája ellen. Kifejezi azt az akaratot: Párizsban tüntetni, ott, ahol a kormány munkásellenes politikájáról döntött.  

Egy most közzétett tanulmányában az IMF — ezegyszer becsületesen — megállapítja, hogy az ipari országok szakszervezetei gyengülésének folyománya, hogy a népesség 10 leggazdagabb százalékának jövedelme látványosan megemelkedett és a bérből élő rétegek jövedelme megcsappant. Tudjuk, hogy Franciaországban a Hollande-Valls-kormány (mint a korábbiak is, mint másutt is) szüntelenül és minden területen a szakszervezetek jogait nyirbálja. Miután kudarcot vallott integrálásukkal a társadalmi párbeszédekbe, megpróbálja cselekvési kapacitásukat csökkenteni a Rebsamen-törvénnyel.

Az április 9-i mozgósítás ebben a kontextusban nyeri el jelentését. A sajtó tudatta, hogy 2014-ben a francia tőzsde 40 meghatározó vállalatának profitja meghaladta a 62 milliárd eurót. Vagyis 33 %-kal nőtt, amiről a Le Monde nem meglepően megállapítja, hogy  azt «költségcsökkentési» kapacitásuknak köszönhetik…
A 62 milliárdnyi haszon: elkobzása jóval többet hozna, mint a kormány 50 milliárdos felelősségi paktuma, amelyet a társdalombiztosításnak, a helyi önkormányzatoknak, a közszolgáltatásoknak, vagyis a munkásosztálynak és a dolgozó népesség egészének kellene viselniük!

Tehát igen: a felelősségi paktum és a Macron-törvény visszavonását! A szakmaközi sztrájk legitim, az általános sztrájk előkészítése legitim – a kormány ellen, hogy azt összes destruktív programja visszavonásásra kényszerítse.
A politikai demokrácia védelmének nincs más bástyája, mint az, amit maga a munkásosztály épít fel szervezeteivel minden joga védelme, visszaszerzése érdekében.