Görögország

Az eurócsoport vagy a lakosság követeléseinek kell engedni?

A DGB, német szakszervezeti tömörüléshez közeli Hans Böckler alapítvány két kutatója szerint éppen a legszegényebb görögöknek kellett a legnagyobb áldozatot hozni a trojka által kikényszerített szigorítások folyamán. A népesség szegényebb felének adója 2009 és 2013 között 337 %-kal nőtt, míg a gazdagabb felének csak 9 %-kal. A válság kezdete óta a közvetlen adók 53 %-kal emelkedtek, a közvetettek 22 %-kal.

A tanulmány szerint a görög háztartások éves jövedelme 2012-re 17 900 €-ra esett, azaz 23%-kal. Oka a bérek és a minimálbér csökkentése, a kollektív szerződések meggyengülése, az elbocsátások és a munkanélküliség 7%-ról 26%-ra felszökése. A görög kormány az első tárgyalásokon megigérte az eurócsoportnak, hogy reformlistát készít az adósságfizetés határideje módosítása fejében. Az eurócsoport azonban már április 28. előtt újabb követelésekkel állt elő: a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a nemzeti oktatás alapvető “reformjával”.

Ciprasz kormánya elhalasztotta választási igéreteit: a minimálbér emelését (nem tudni mikor és mennyi lesz), az elbocsátott közszolgálati dolgozók visszavételét (húsvét utánra), a bércsökkentések megsemmisítését (nincs fix dátum).

Az adósságfizetés, az “intézmények” (a trojka) alá rendelés és a nép jogos követelései összeférhetetlenek.