Miért nem akar Izland az Európai Unióhoz tartozni

A 2009 óta tagjelölt Izland bejelentette, hogy  nem kívánja az uniós tagságot

Az izlandi kormány az Európai Tanács elnökségét jelenleg ellátó Lettországhoz, és az Európai Bizottsághoz intézte bejelentését, miszerint nem lesz az EU tagja, és nem fogja az eurót sem használni.  

A döntés nem meglepő, még ha az izlandi törvénykezés kb 70 %-ban integrálta is már az «európai törvénykezést».  2013-ban olyan középjobboldali erőt választottak kormányra, amelynek programjában szerepelt a baloldali koalíció 2009-en csatlakozási kérelmének semmissé nyilvánítása.

A nemet nem előzte meg népi konzultáció, de nem csukja be teljesen az ajtókat egy jövőbeli népszavazás előtt.  

Benyújtásakor a társulási kérés, a pénzügyi és bankválság idején, amikor a korona 50 %-ot veszített értékéből, a 2008-ban csődbe jutott Icesave bank jelentős tartozásait is "rendezte" volna Nagy-Britanniával és Hollandiával. Azonban a 2010-es népszavazáson az izlandiak nemet mondtak a pénzügyi rendezési egyezményre.

Statisztikai adatai alapján mára az ország gazdasága megszilárdult,  a válság előtti szintet meghalaladja. A turizmust fellendült, a munkanélküliség alig 3 %-os, az ingatlanok kölcsöntartozásainak jórésze megszünt, a külügyminiszter ki is jelentette, hogy "Izland érdekeit jobban szolgálja, ha az Európai Unión kívül marad".

A közvéleményt jelentősen befolyásolja a halászati kvótákat illető viszály az EU-val. Izland az európai szabadkereskedelmi társulás és az európai gazdasági terület tagjaként halászati termékeit tarifális korlátok nélkül exportálhatja. 2010-ben megemelte kvótáját az Európai Bizottság véleménye ellenére, az Unió nyomásgyakorlása dacára. Izland számára szó sem lehet arról, hogy gazdasága fő pillérét, nemzeti «kincsét», a halászatot Brüsszel kvótáinak alávesse.