2500 volt náci
kollaboráns kapja még mindig Németországtól háborús nyugdíját a "De
Morgen" flamand napilap közlése alapján. Zömükben flamandok ill. özvegyeik,
300-an közülük franciaajkúak.
Az NSZK, majd
az egyesült Németország folytatja a III. Birodalom jogi és szociális kötelezettségeit, így a nyugdíjak folyósítását is. Bármit is diktál az erkölcs, a háborús
évekért a deportáltakon és kényszermunkásokon kívül a német katonák és külföldi
segítőik is kapják. 900 000 ember egész Európában a háborút követően, 100 000-rel
több a Fal leomlása után.
2010-ben a
német kormány – megtakarítások céljából – úgy döntött, hogy 17 %-os adót vet ki
a háborús nyugdíjakra 2005-ös visszamenő hatállyal. A német rendszerben szövetségi
szinten történnek a nyugdíjfizetések, de a tartományok, ill. szövetségi
egységek döntenek az adókról. A magánélet védelméről szóló törvény pedig tiltja az
adatok átadását.
A német adóhivatal
tehát nem tudhatja, hogy a befolyó adót a hóhér vagy az áldozat fizeti. Belga
részről lépések történtek, hogy a deportáltaknak, kényszermunkára hurcoltaknak,
özvegyeiknek ne kelljen fizetniük ezt az adónemet (számuk ma is 13 500 fő).
De Németország
még a mai napon is 2500 belga náci kollaboránsnak utal nyugdíjat, amely jóval
nagylelkűbb, mint a kényszermunkásoké: havi 425-től 1275 euróig terjed a kollaboránsoknak,
míg az áldozatoknak mindössze 50 euró.
Fabien
Van Eeckhaut
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.