Lenne-e ilyen nálunk is?

Nemet a Khaldi-család kiutasítására! (petició) 

 

http://www.petitions24.net/non_a_lexpulsion_de_la_famille_khaldi

(A bevándoroltak dolgát minden európai országban nehezítik, nem számítanak kivételnek azok a nyugati országok sem, amelyek már eddig is «sokszínűek» voltak. Ezt a peticiót egy belgiumi kisvárosban magánemberként indították. Az illető nem polgárjogi harcos, nem aktivista, csak egyszerű álampolgár – citoyen –, nagy beleérző képességgel és felelősségtudattal. Nálunk, ahol a népesség zöme soha nem is látott mingránsokat, vajon hányan állnának ki egy ilyen család mellett?

A peticio valós, lehet hozzá csatlakozni…)

 

«Hölgyem, Uram!

Felhívom becses és jóindulatú figyelmét Khaldi Badra családjára, amely Le Roeulx településen lakik.

Ez az algériai család egy éve él lakótelepünkön és tökéletesen beilleszkedettt a helyi életbe. Mindig számíthatunk részvételükre, legyen szó akár a kulturális központ szervezte «világ asztalai» kulináris összejövetelen, akár a Szent-János-napi tűzgyújtáson és egyéb eseményeken. A család francia nyelvtanfolyamra jár és a Fisel (helyi segítség rendszere) egyesületben is aktív.

Gyermekeik az Ange gardien iskolába járnak. Idősebb lányuk elsős korában érkezett ide, s mivel a francia nem anyanyelve, valóban sok-sok egyéni munkával és segítséggel – otthon és az iskolában – képes volt fejlődni és az osztályt sikerrel befejezni. Ma már ír, olvas, kifejezi magát. A fiatalabb kislány előkészítős, szintén rendszeresen látogatja az intézményt és már megérti új nyelvét.  

A gyermekek iskolánkba integrálódása nem kétséges: hétvégeken készültek az iskolai ünnepekre, a szülők süteményt készítettek, a család részt vállalt a Mesék éjszakáján, segítettek a tanévzáró ünnepélyen, bemutatták eredeti hazájukat, stb.

A kiutasítás hallatlan igazságtalan lépés, ha a helyi közösségbe, társadalmunkba beilleszkedést célzó erőfeszítésüket nézzük, azt, hogy barátokra tettek szert, szokásainkat átvették.

Magam végigasszisztáltam ezt az integrációs folyamatot a helyi életbe, az iskolába és azt kérem, a kiutasítást vonják vissza, ne tetézzék a család által átélt emberi drámát egy újabbal.  

Fogadják tiszteletteljes üdvözletemet,

Geoffrey Lenoir»