Nagy-Britannia
«A Mumbai-i
konferencia azokat várja, akik tudatosan ellenállnak a háborúknak, a
militarizmusnak»
J.-P Barrois interjúja
Lindsey Germannel, a Stop the War Coalition (STWC) aktivistájával
A Stop the War Coalition a közelmúltban aláírta
a Mumbai-konferencia felhívását. A szervezet aktívan mobilizál, összejöveteleket
tart a katonai beavatkozások és Gáza bojkottja ellen. Mindebben a
tevékenységben tagjai sorában számíthat a legfőbb szakszervezetekre és számos ismert
személyre - képviselőkre, ügyvédekre, művészekre,
írókra.
Lindsey German, a szervezet képviseletében arról
beszél, milyen okok vezettek a felhívás támogatásához.
Lindsey German:
Az STWC 2001-ben jött létre a szept.11-i
World Trade Center elleni támadás
után, s már az első összejövetelünkön kétezer ember vett részt. Kampányt
folytattunk a brit kormány afganisztáni, iraki, líbiai és szíriai beavatkozása
ellen, többszáz tüntetést szerveztünk az egész országban. A nagy szakszervezetek
többsége csatlakozott mozgalmunkhoz. Szervezetünk
volt elnökét, Jeremy Corbynt a múlt évben választották meg a Labour Party élére,
részben amiatt, mert nagyon határozott és erős a háborúellenesség az országban.
J.-P. Barrois: Miért tartod fontosnak, hogy a mai globális
helyzetben konferenciát tartsunk a háború, a kizsákmányolás ellen?
LG: A világ jelenleg politikailag
polarizálódott. Nagyon veszélyesen. A globalizmus és az imperializmus kéz a
kézben masíroznak óriási instabilitást okozva, a Közel-Keleten kiszélesítve a háborúkat, amely pedig a terrorizmus növekedése számára nyújt
kiváló terepet. A neoliberális politika az oka annak, hogy az egész világban
növekszik a kizsákmányolás. Ez okozza az
egyenlőtlenségek növekedését – a munka termelte javakat átadva a tőkés osztálynak.
Ez a politika a háborúkra, a militarizmusra támaszkodik. Ezért fontos a Mumbai-i konferencia, amely azokat várja, akik
internacionalista alapon tudatosan ellenállnak. Ki kell mutatni az egységünkre utaló
kapcsolatot és erősíteni kell a nemzetközi szolidaritást.
J.-P. B.: Az STWC az iraki katonai beavatkozás elleni mozgalom
egyik motorja volt. A Chilcot-bizottság nemrégen hozta nyilvánosságra
jelentését. Elmondanád a véleményed?
LG: A hivatalos bizottságot egy magasrangú funkcionárius vezette. A vizsgálat kezdetben nem volt publikus, de
végül azzá kellett válnia, akkora volt a felháborodás. A jelentés súlyos
bizonyítékokkal szolgál, sokkal súlyosabbakkal,
mint ahogy közülünk is néhányan gondolták a volt Labour-miniszterelnököt, Tony
Blairt kritizálva. Még diplomáciai szófordulatokat használva is kiviláglik a
csalás, hamisítás, hazugság az iraki háború kezdeményezésének kormányzati
érvelésben. Tényként mutattak be információkat, holott azok csak feltételezések voltak. A Bushnak küldött levelek kimutatják nagyon
szoros kapcsolatukat, és persze azok tartalmát még a Parlamentnek vagy a
Minisztertanácsnak sem hozták tudomására. A Chilcot-bizottság megállapította,
hogy a 2003-as háború minden alapot nélkülözött, hogy több időt kellett volna
adni a fegyverfelügyelet szzámára (mint ahogy történt a 2003-as kérésre). Blair
és szövetségesei persze védekeznek azt ismételgetve, hogy jószándék vezette őket,
úgyanúgy döntenének most is. Az STWC folytatni fogja kampányát, hogy Blair bíróság
elé kerüljön, az pedig tiltsa meg számára a közügyekben való szereplést.
India
A kormány a munkaerő több mint
90 %-át ki akarja zárni a munkatörvénykönyv hatálya alól! A szakszervezetek
az egész országra kiterjedő általános
sztrájkfelhívásra szólítanak szeptember elején.
Amióta a legutóbbi választásokon Narendra Modi
a miniszterelnök és a BJP (az Indiai Nép Pártja) került hatalomra, a kormánypolitikával
szembeni dolgozói tiltakozások folytatódnak. Az üzleti világot és nagyvállalatokat
favorizáló kormány jelentős pénzügyi támogatást kapott előbbiektől ahhoz, hogy
hatalomra jusson. A «munkatörvénykönyv egyszerűsítése» nevében a Modi-kormány
kicsivel hivatalbalépése után máris szinte a létező összes munkajog
megszüntetését javasolta, ami persze előnyös a munkáltatóknak, és megnehezíti a
munkavállalói szervezkedést és a szakszervezetek bejegyzését. Bemutatott egy másik munkatörvénykönyvet is, úgy
nevezi: «projekt kisvállalkozások számára», ebben a 14 fő munkaügyi szabály
nem vonatkozik a 40 foglalkoztatottnál kisebb vállalatokra. A BJP-kormány szintén megpróbálja fakultatívvá
tenni az – amúgy jelenleg kötelező – társadalombiztosítást, ezekkel az intézkedésekkel
pedig a munkaerő több mint 90 %-át kivonná a munkatörvénykönyv kereteiből.
A szakszervezeti konföderációk
radikálisan ellenállnak. Követelik, hogy a minimálbér havi 18 000 rúpia legyen,
és indexált, legyen hozzáigazítva a
fogyasztói árakhoz, a szociális jövedelmekhez és a nyugdíjakhoz. A múlt évben
szept. 2-án általános sztrájk zúgott végig az országon a munkásellenes kormánypolitika
ellen. A szakszervezetek 12 pontos követelést nyújtották át, de azóta sem
történt semmi. A Modi-kormány még saját
pártja szakszervezetének sem válaszolt…
A szakszervezetek 2016. márc.
10-én tiltakozónapot szerveztek az összes konföderáció és független föderáció
(1) részvételével (banki, biztosítási, védelmi ipari, vasúti, állami és
regionális alkalmazotti dolgozók) és újabb sztrájknapra hívnak 2016. szept.
2-ra.
(1) L’AITUC, CITU INTUC, UTUC, AIUTUC, TUCC, AICCTU, HMS,
BMS, SEWA, LPF.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.